Januártól változik a rokkantsági ellátás

A fejlett országok adataival összevetve nem tekinthető magasnak a munkaképes rokkantsági nyugdíjasok aránya Magyarországon. A jelenlegi rendszer problémája ugyanakkor abból ered, hogy a rokkantsági ellátás mellett, illetve azt követően sokan nem tudnak újra elhelyezkedni, ami elsősorban a rehabilitációs szolgáltatások hiányára vezethető vissza. Elavultnak tekinthető a minősítési rendszer is, mivel kizárólag az egészségkárosodás mértékére és nem a megmaradt munkaképességre koncentrál. A megváltozott munkaképességű személyeknek csupán az egytizede dolgozik bejelentve a fejlett országokban mért 30-50 százalékkal szemben. A becslések szerint ugyanakkor mintegy 150-200 ezer ember vállal illegálisan munkát - olvasható a rokkantsági nyugdíj átalakításáról szóló kormányzati tájékoztatóban.

Járadékot folyósítanak a rehabilitációs időszak alatt

A jövő év elejétől elsőként az új belépők vonatkozásában felépülő rendszerben a rehabilitáció átmeneti, 3 éves időszakában rehabilitációs járadékot kapnak a munkaképesség-csökkenést elszenvedettek. Az új ellátás olyan társadalombiztosítási ellátás, amely a teljes értékű munkavégzésre alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlását biztosítja. Ha a szakértő vizsgálat megállapításai szerint az igénylő nem rehabilitálható, akkor 2008. elejétől is azonnal rokkantsági nyugdíjat kell a részére megállapítani.

Rehabilitációs járadékra az a személy válik jogosulttá, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a kérelem benyújtásakor ellátott vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. További feltétel, hogy a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Az új ellátás összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával. A járadékfolyósítás ideje alatt az ellátottnak együttműködési kötelezettsége van az illetékes munkaügyi központtal annak érdekében, hogy célzott és védett foglalkoztatást biztosítsanak a megváltozott munkaképességű dolgozónak. Az együttműködés várható eredményességei tekintetében érdemes kiemelni, hogy a törvény előkészítése során készített felmérés adatai szerint az új rokkantsági nyugdíjasok 30-40 százaléka rendelkezik értékelhető rehabilitációs képességgel, eséllyel.

Keresőtevékenység a járadék és a rokkantnyugdíj mellett

A törvényjavaslat parlamenti vitája során módosították a képviselők a járadék melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó eredeti elképzeléseket. A végső változat szerint a rehabilitációs járadék összegét a felére csökkenteni kell, ha három egymást követő hónap átlagában a járadékos keresete, jövedelme a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát meghaladja.

A rehabilitációs járadékról szóló törvény érinti a rokkantsági nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó szabályokat is. Eszerint az 50-79 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy nyugdíjjogosultsága megszűnik akkor, ha a havi jövedelme fél év átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset kilencven százalékát. Feketefoglalkoztatás, azaz be nem jelentett munkavégzés esetén a rokkantsági nyugdíjast soron kívüli felül kell vizsgálni és ismételten el kell végezni a komplex minősítését is. Erre az időtartamra az ellátás folyósítását fel kell függeszteni, és a vizsgálat eredményétől függően kerülhet sor a nyugdíj továbbfolyósítására vagy megszüntetésére.

A járadékos és a munkaügyi központ feladatai

A járadékos és a munkaügyi központ között létrejött megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzíti, hogy az ellátásban részesülő személynek milyen lépéseket kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve hogy ehhez milyen állami segítséget kap (pl. foglalkoztatási, egészségügyi, önkormányzati, szociális). Meghatározza a kapcsolattartás szabályait, valamint azt is, hogy az érintett szervek milyen gyakorisággal értesítik a munkaügyi központot az általuk nyújtott szolgáltatásokról, azok eredményéről.