Magyar munkamorál: "sajnos a hibákra koncentrálunk"

A kutatásnak az együttműködés és versengés helyzeteit, következményeit elemző fejezete kitér arra, hogy miben és miért van meghatározó szerepe a cég vezetőjének. "Ha egy főnök például csak a legjobban teljesítő tíz munkatárs között osztja szét a bónuszt, akkor ez erős versengést kelthet a szervezetben. Ugyanilyen hatást kelthet az is, ha egy vezető időről időre leginkább csak a beosztottak hibáira mutat rá: ezt ugyanis ezután mindenki normálisnak tekinti, és követi is ezt a stílust. Ilyenkor minden újítást, ötletet apró darabokra szednek a kollégák, pillanatok alatt az összes hibát felismerni vélik" - sorol néhány példát a destruktív viselkedési mintákra Szabó Zsófia, az Ascon Consulting szervezetfejlesztési konzulense.

A csapatépítéssel kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a nagyobb sikerrel kecsegtető praktikák bemutatása (és betartása) is segíthet abban, hogy a szervezet jól működjön és benne a munkavállalók is jól érezzék magukat.

"Társadalmi kultúránkban gyökerezik, hogy csak a tökéletest tartjuk elégnek, nem a teljesített, sikeres dolgokra, hanem sajnos a hibákra koncentrálunk. Emellett munkakultúránkat szintén jellemzi, hogy alkalmazkodunk a szabályokhoz, elvárjuk másoktól, hogy konfliktuskerülő módon szabályosan működjenek, csak hogy a megszokott rend ne boruljon" - magyarázza Szabó Zsófia, az Ascon Consulting szervezetfejlesztési konzulense. A magyar cégek átlagértékei együttműködés, támogatás, önmegvalósítás, vagyis a konstruktív stílus jellemzőit illetően nem maradnak el a többi ország átlagától, inkább az a különbség, hogy nálunk jóval erősebben jelenik meg az irreális célok kitűzése, a függőségi viszonyok jutalmazása, illetve az erős vezetői kontroll - mondja Szabó Zsófia. Sajnos még igen sok helyen jellemző az az üzenet, hogy a munkát nem kell élvezni, és jobban járunk, ha a döntéseket áttoljuk másra, mert nem érdemes folyamatosan "látszódni".

hvg.hu