Már nem a kollégát kérdezzük, hanem az AI-t – sokan inkább vécét takarítanának, mint hogy segítséget kérjenek

Az AI már nemcsak munkaeszköz, hanem „kolléga” is

A munkahelyeken néhány év alatt természetessé vált, hogy a dolgozók egy kérdéssel vagy ötlettel először nem a mellettük ülő kollégához, hanem egy mesterséges intelligenciához fordulnak. Az AI gyors, mindig elérhető, nem ítélkezik, és pillanatok alatt képes választ adni vagy megoldási javaslatot készíteni.

Ez a változás kétségtelen előnyökkel jár. A Workday Human Connection Workplace Index szerint a mesterséges intelligenciát aktívan használó munkavállalók 86 százaléka produktívabbnak tartja magát. Közel kétharmaduk azt is mondta, hogy az AI növelte az önbizalmát a jövőbeni munkakörök betöltésében. 

A hatékonyság ára: eltűnnek a hétköznapi beszélgetések

A kutatás azonban egy kevésbé látványos folyamatra is rávilágított. A dolgozók egyharmada (33 százalék) egy átlagos héten ritkán vagy egyáltalán nem folytat olyan beszélgetést a kollégáival, amely túlmutatna a napi feladatokon. Kevesebb mint a felük érzi könnyűnek, hogy munkahelyi barátságokat alakítson ki.

A mesterséges intelligencia ráadásul egyre gyakrabban tölti be azokat a szerepeket, amelyeket korábban kollégák láttak el. A megkérdezettek 76 százaléka már kért tanácsot AI-tól, 52 százalék ötletelésre használja, 37 százalék pedig társaságként is fordult hozzá. A válaszadók szerint ennek oka egyszerű: az AI mindig elérhető, gyors, és nem kell attól tartani, hogy elítéli őket.

Megjelent a „social atrophy”, vagyis a társas készségek elsorvadása

Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet Esther Perel világhírű pszichoterapeuta is, aki szerint a munkahelyeken egy lassú, szinte észrevétlen folyamat zajlik:

az emberek társas készségei fokozatosan gyengülnek.

A szakember ezt „social atrophy”, vagyis társas elsorvadás néven írja le.

Perel szerint korábban egy gyors kérdésből gyakran hosszabb beszélgetés, közös ötletelés vagy akár bizalmi kapcsolat alakult ki. Ha viszont ugyanezt a kérdést már egy chatbotnak tesszük fel, ezek a spontán emberi kapcsolódások egyszerűen elmaradnak.

A szakember arra is figyelmeztet, hogy a hibrid és távoli munkavégzés tovább erősíti ezt a folyamatot. A videóhívások sokszor kizárólag a napirendi pontokról szólnak, eltűnnek a megbeszélések előtti és utáni informális beszélgetések, amelyek korábban természetes módon építették a bizalmat a csapatokban. 

A Z generáció a legveszélyeztetettebb

A Workday kutatása szerint különösen a fiatal munkavállalók érintettek. A Z generáció tagjai tizenkétszer nagyobb eséllyel érzik magukat teljesen elszakadva kollégáiktól, mint az X generáció dolgozói, és több mint ötödük szerint az AI bevezetése óta romlottak a munkahelyi kapcsolatai.

Minden ötödik Z generációs munkavállaló arról számolt be, hogy idén a magány vagy az elszigeteltség miatt kényszerült szabadságot kivenni.

Perel szerint ez azért is veszélyes, mert a pályakezdők korábban a rutinfeladatokon keresztül tanulták meg a szakmát, miközben kapcsolatokat építettek és mentoroktól tanultak. Ha ezek a feladatok eltűnnek az automatizáció miatt, a vállalatok hosszabb távon saját utánpótlásukat is veszélyeztethetik.

Inkább kitakarítanánk a vécét, mint hogy segítséget kérjünk?

Hasonló következtetésre jutott Henna Pryor munkahelyi teljesítményszakértő is. Az Inc.-en megjelent véleménycikkében saját kutatására hivatkozva azt írja:

az amerikai dolgozók 30 százaléka inkább vécét takarítana, mint hogy segítséget kérjen egy kollégától.

A megkérdezettek 56 százaléka szívesebben dolgozna egyedül egy projekten, miközben 84 százalékuk tisztában van azzal, hogy a jó emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a változások kezelésében.

Pryor szerint az AI nem okozza ezt a problémát, inkább felerősíti azt.

A mesterséges intelligencia ugyanis egy súrlódásmentes alternatívát kínál: gyorsabb megkérdezni egy chatbotot, mint felállni, odamenni egy kollégához és vállalni egy esetleg kényelmetlen beszélgetést.

A szerző szerint éppen ezek az apró, sokszor kínosnak érzett interakciók építik a bizalmat és az együttműködést a csapatokban. 

A vezetőknek is új feladatuk lesz

A szakértők szerint a megoldás nem az AI háttérbe szorítása, hanemaz emberi kapcsolatok tudatos erősítése. A vezetőknek olyan munkakörnyezetet kell kialakítaniuk, ahol a visszajelzések, a mentorálás, a spontán beszélgetések és a személyes kapcsolatok ugyanolyan fontos részét képezik a szervezeti kultúrának, mint a technológiai fejlesztések.

Esther Perel szerint

a munkahelyi kapcsolataink minősége meghatározza a munkánk minőségét – és azt is, hogy képesek vagyunk-e hosszú távon maradni, törődni egymással és fejlődni.

Ha a dolgozók minden kérdésükkel a mesterséges intelligenciához fordulnak, könnyen előfordulhat, hogy gyorsabban dolgoznak, de közben észrevétlenül elveszítik azt a közösséget, amelyre a legnehezebb helyzetekben a legnagyobb szükségük lenne.

kép: magnific

Munka után egy sör? - miért hangzik el egyre kevesebbszer ez a kérdés?

- olvassa el korábbi cikkünket!