Magyar Nemzet: A vártnál magasabb volt a béremelés a szakképzésben

Elégedettek az oktatók, az igazgatók és még az érdekképviselet is a szakképzésben megajánlott új fizetésekkel - írja a Magyar Nemzet. Júliustól a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatják a szakképzésben dolgozókat, és béremelést kapnak. Egy budapesti szakgimnázium igazgatója a lapnak azt mondta, a béremeléssel a fiatal oktatók és az osztályfőnökök jártak a legjobban.

„Elvárás a szakképzéssel szemben, hogy ne steril tudást közvetítsen, hanem az életre készítsen fel és valódi munkatapasztalatot is adjon. Ezt a közoktatásban megszokott szűk keretek között képtelenség megoldani. A mostani változások épp azért kedvezők, mert nemcsak a fizetéseket érintik, hanem egy szabadabb, életszerűbb oktatási rendszer alapjait teremtik meg. Eddig például, ha jelentkezett egy tapasztalt vállalati szakember, közoktatásban szerzett pedagógiai gyakorlat híján csak kétszázezer forint körüli gyakornoki fizetést kaphatott. Ilyen feltételekkel pedig nehéz tanításra bírni a cégek szakembereit. Az új szabályozás kezeli ezeket a helyzeteket, hiszen nagyobb rugalmasságot, szabadságot biztosít” - fejtette ki Koronkáné Járai Annamária igazgatónő, aki szerint elfogadható lett a munkaidő nagysága, és több lett s szabadság is.

„A heti 22 és 26 közötti mozgó kötelező óraszám azt jelentette, hogy a munkaidő mintegy húsz százaléka erejéig ingyen hadra foghatók voltak a kollégák. Mostantól a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az kollégája külön megállapodással, azaz túlóradíjért láthatja el” - mondta.

Rittlinger Zoltán, a Pécsi Szakképzési Centrum főigazgatója a lapnak azt nyilatkozta, hogy az intézményben mindenki elfogadta az új bérajánlatot. Hozzátette, hogy szerinte a közalkalmazotti viszonyból való kilépés nem érinti majd hátrányosan a dolgozókat.
„Az új szerződések garantálnak minden korábban megszerzett jogot és juttatást, változás csak pozitív irányba történt. Például hogy a többletfeladatokért ezentúl pluszdíjazás jár” - jelentette ki.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szintén elégedett az új rendszerrel, mely elismeri a többletmunkát. Mint elárulta, az oktatók nagy része elégedett a bérajánlattal, és csak kevesen utasították vissza a jogállásváltást.
„A fennmaradó néhány százalékba tartoznak azok, akik életkoruk miatt kedvezőbbnek ítélték, hogy a nyugdíjazásukat és a végkielégítésüket kérjék. Illetve vannak néhányan, akik keveslik a fizetésemelés mértékét, ebbe a körbe viszont leginkább azok tartoznak, akik a tanításon kívül nemigen vállaltak semmi pluszt, például munkaközösség-vezetést vagy egyéb többletfeladatot” - mondta.

Ahogy mi is megírtuk, a pedagógus érdekképviseletekhez érkezett visszajelzésekből az derül ki, hogy senki sem kapott lehetőséget rá, hogy a központilag meghatározott bérnél magasabb ajánlatot alkudjon ki, pedig a béralku is az ígéretek között szerepelt.

Magyar Nemzet