Mégsem lesz miniiskola az ovikban? – ezt kell tudni az új kötelező fejlesztésről

Balatoni Katalin közölte: a játékos fejlesztés nem új elem, sok helyen eddig is megvalósult, mostantól azonban minden óvodában kötelező lesz.

"A gyermek életében a legfontosabb életszakasz az óvodáskor. Ami akkor történik, az egész életükre meghatározó" - jelentette ki, hozzátéve: fontos az együtt gondolkodás a szülőkkel és a pedagógusokkal annak érdekében, hogy a gyermekek saját érési ütemüknek megfelelő támogatást kapjanak.

"Nem iskolásításról van szó" - szögezte le a miniszterelnöki biztos, kiemelve: az új fejlesztés nem tanulást és tankönyveket jelent, hanem élményt.

Előtérbe kerül az élőszavas mese, a népi játék, az alkotás és a mindennapos mozgás - magyarázta.

Balatoni Katalin rámutatott:

azért is kell kiemelten foglalkozni az óvoda-iskola átmenettel, mert a szakemberek tapasztalatai szerint az elmúlt években jelentősen romlott a gyermekek képesség-, készségszintje.

Öt évvel ezelőtthöz képest "elképesztő romlás" látszik a szociális kompetenciák, a mozgás és a beszédkészség terén - mondta, hozzátéve: egyre több gyermek kerül be úgy a kiscsoportba, hogy óvodakezdéskor nem szobatiszta vagy nem tud beszélni.

Kitért arra is, hogy elszaporodtak az iskolafelkészítést kínáló fizetős szolgáltatások, amelyekre akár havi 60-100 ezer forintot is elköltenek a szülők, miközben a magyar óvodapedagógia és a pedagógusok eszköztára képes arra, hogy megadja a szükséges felkészítést a gyermekeknek.

"A magyar pedagógiai kultúrának elképesztően sok értéke van, amit meg kell tartani, és amire érdemes ráerősíteni" - jelentette ki.

Balatoni Katalin hangsúlyozta: az óvodák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a fejlesztést külön vagy vegyes csoportban valósítják meg.

Rögzítette továbbá, hogy az óvodai alapprogram "egy keret, egy ajánlás", amely mellett a pedagógusoknak megvan a módszertani szabadságuk, semmiben sem korlátozzák őket.

A miniszterelnöki biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai gyermekeket sok esetben "meg kell tanítani játszani", mert gyakran nem tudnak mit kezdeni magukkal a szabad játékidőben.

Kiszervezik a közoktatást?

Az elmúlt két évben tovább nőtt a nem állami iskolákba és óvodákba járó gyerekek aránya - írja a Magyar Hang. A trend több mint egy évtizedre nyúlik vissza, és az idei tanévben jutott el oda, hogy a gyerekek kicsivel több mint negyede már olyan intézményben nevelkedik Magyarországon, amelynek a fenntartója nem a magyar állam, illetve – óvodák esetében – egy önkormányzat. Az alapítványi iskolák és magánóvodák felé jobb oktatás reményében fordulnak a szülők, és részben ez motiválhatja a nemzetiségi és az egyházi iskolák választását is – ám az egyházi iskolák esetében már a „kész helyzet” is szerepet játszhat: korábban állami fenntartású körzetes iskolákat vagy óvodákat a szülők és az oda járó gyerekek számára váratlanul is átvehet egy egyház.

A Magyar Hang két év után kérte ki ismét az Oktatási Hivataltól a köznevelési statisztika (KIRSTAT) adatait, hogy kiderüljön, milyen tendenciák jellemezték az iskola- és óvodaválasztást az elmúlt két évben. Az adatokból látható, hogy a magánoktatást választók száma az elmúlt két évben is tovább nőtt, de nem kiugróan, és korántsem olyan dinamikusan, mint az egyházi iskolákba és óvodákba járók száma: két éve 217 ezer gyereket neveltek egyházi óvodák és iskolák, az idei tanévben már 231 ezret. A 2022–23-as tanévben 91 ezer gyermek járt olyan intézménybe, amelyet nem egyház, hanem alapítvány, más magánszereplő vagy nemzetiségi önkormányzat tartott fenn, a következő tanévben 93, az idei tanév őszén pedig már 96 ezer, vagyis 5 ezerrel többen választottak magán- vagy nemzetiségi intézményeket, mint két éve. Ez megfelel a korábbi évek növekedési ütemének, kivéve a koronavírus járvány időszakát – az első, járvánnyal érintett tanév után drasztikus növekedés látszott a magánoktatásban tanulók számán. Azóta a növekedés kisebb, de állandó. Míg az egyház és magánszereplők által fenntartott intézményekben a gyereklétszám stabil növekedést mutat, az állami iskolákba és önkormányzati óvodákba járó gyerekek száma folyamatosan csökken: idén 955 ezer, a két évvel ezelőtti 972 ezerhez képest.

Kompetenciamérés: 2023-ban alacsonyabb átlageredmények születtek mint egy évvel korábban

- olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: freepik