Megszavazták a szakképzési és felnőttképzési törvény módosítását

Az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításával az érettségi vizsga keretében megszerezhető úgynevezett mellék-szakképesítéseket leválasztják, elkülönítik az érettségi vizsgától, és tanulásuk választhatóvá válik.

A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele lehetőséget ad ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsgát tehet. A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett - a felszabaduló órakeret terhére - a képző iskola által biztosított, más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetenciát fejlesztő, vagy gyakorlati ismeret bővítő képzésben vesz részt.

A duális rendszerű szakképzés gyakorlati képzési lehetőségeinek kiszélesítését célzó módosítások, pontosítások is megjelennek. A gazdálkodó szervezet és a tanuló közötti - még a tényleges gyakorlati képzés megkezdését megelőzően történő - kapcsolatfelvételt segíti a tanuló-előszerződés rendszere, amelyben a felek kölcsönösen vállalják a későbbi tanulószerződés megkötését. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára a tanulókkal a tényleges szakképzési szakaszt megelőző megismerkedést, illetve a tanulók számára zökkenőmentesebbé teheti a munkahelyen zajló gyakorlati képzésbe a beilleszkedést. Lehetővé válik az Országos Képzési Jegyzék szerinti pedagógia, valamint a szociális ágazatokba tartozó, továbbá a honvédelmi szakképesítések esetén a korábbiaknál szélesebb körben kerülhessen sor munkahelyi körülmények között gyakorlati képzésre.

A módosítás alapján az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az adott feladatra szakképzési megállapodást kötött, vagy ha a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van.

A törvényben rögzítették, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, illetve az általa fenntartott köznevelési intézmény az átlagbér alapú költségvetési támogatásra való jogosultság szempontjából a nonprofit gazdasági társasággal, illetve nonprofit gazdasági társaság által fenntartott köznevelési intézménnyel esik egy tekintet alá.

A felnőttképzési törvény módosításai elősegítik a vállalatok igényeinek érvényesülését annak érdekében, hogy munkavállalóik át-, illetve továbbképzése lehetőleg minél rövidebb idő alatt valósuljanak meg és ezen képzések keretében célzottan, az adott munkakörnek megfelelő naprakész tudást szerezzenek. Mindezek miatt szükséges a felnőttképzés keretében végzett képzések tartalmi szabályozására vonatkozó szigorú előírásokon enyhíteni, hogy a vállalati igényekre a lehető legrövidebb idő alatt és a legrugalmasabban reagáló képzési kínálat kerülhessen kialakításra.

Az adatkezelés törvényi lábát is megalkották azzal, hogy a jogi szakvizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter saját hatáskörben megalkotott rendeletében fogja szabályozni.

MTI