Megjelent: 1 éve

Megszólalt a katáról a BKIK: korrigálni kellene a szigorítást!

Tömegével érkeznek az elkeseredett panaszleveleka a BKIK-hoz a kata szigorítása kapcsán. A szervezet elnöke szerint korrigálni kellene a szabályozást.

Semmilyen egyeztetés nem előzte meg a több százezer katás vállalkozót érintő adószigorítást, az MKIK nevében egyedül Parragh László képviselte a véleményét - mondta Nagy Elek, a BKIK elnöke a novekedes.hu-nak adott interjújában.

A BKIK most menti a menthetőt, elindítottak ugyanis egy vállalkozói konzultációt, amelynek eredményei alapján a Parlament őszi ülésszaka idején még korrigálni lehet majd a január 1-től életbe lépő változásokat. A kamarához tömegével érkeztek elkeseredett panaszlevelek, melyek értetlenül álltak a kialakult helyzet előtt, miszerint a kamara országos elnöke javasolta az adó megemelését.

A BKIK álláspontja szerint hosszú távon kell megoldani, hogy a kata eredeti küldetését betöltse, de a mostani szigorítást korrigálni kellene.

A kormányzati információk alapján azt látni, hogy az új katások több mint egyharmada korábban munkaviszonyban volt, és így lett főállású kisadózó. Ez alapján a BKIK becslése szerint mintegy 100 ezer lehet a kata révén burkoltan foglalkoztatottak száma.

Csak jövőre fog kiderülni, de a BKIK szerint valós a kockázat, hogy az előírások kijátszása miatt nem várhatóak számottevő plusz bevételek a szigorítástól, illetve jónéhányan visszatérnek a szürke, illetve fekete gazdaságba - hívta fel a figyelmet Nagy Elek.

Hozzátette: várhatóan a főállással rendelkező vagy nyugdíjas
ismerősök, rokonok lesznek felkérve, hogy egyéni vállalkozóként indítsanak mellékállású kata-jogviszonyt, és így „legyen hova szétszámlázni” a jelenleg 3 millió forint feletti éves szerződéseket.


Így összességében nagy a kockázat, hogy jövőre tovább fog nőni az idén 300 milliárd forintra becsült KATA-s adócsalásokhoz kötődő központi költségvetési kiesés, ami miatt a Pénzügyminisztérium várhatóan további szigorításokat fog kezdeményezni - mondta még Nagy Elek a novekedes.hu-nak.
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.10W°RK RE/CONNECTION Másfél év alatt jóval többet változott a munka világa, mint az elmúlt három évtizedben. Milyen igények és elképzelések formálják az új kereteket? Milyen adaptációs elvárásokat támasztanak az új generációk? Hogyan lehet hasznosabbá, élvezetesebbé, értékesebbé tenni a munkát? Gyűjtsd be a válaszokat az év legjobban várt menedzsmentkonferenciáján, a W°RK-ön! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Komoly vita alakul a 200 ezres minimálbér körül

Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya... Teljes cikk

Nem béremelésért, hanem a bércsökkentés ellen sztrájkoltak volna a légiirányítók

A légiirányítók nemhogy kevesellték a 15 százalékos béremelést, de átlagosan 30, vagy akár 40 százalékot is elérő jövedelemcsökkenést szenvedtek el január óta. Teljes cikk

Szerbiai minimálbér-tárgyalások: nem lesz egyszerű a megállapodás

A szakszervezetek 40 ezer dinár fölé emelnék a legalacsonyabb bért, míg a kormány 36 ezer dinár körüli összeget tartana elfogadhatónak. Teljes cikk