Megtartani és motiválni - Inplacement
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat
A kilencvenes évek elején a gazdaság megtorpant, a piaci szereplők száma fogyni kezdett. E mögött olyan változatos elnevezésű folyamatok állnak, mint a vállalat újraszervezése, a folyamatok késleltetése vagy méretcsökkentés. Bárminek is hívják, a lényeg az, hogy egyre többen új munkahely, pozíció keresésébe fogtak. Napjainkban a vállalatvezetők azzal a feladattal szembesülnek, hogy miként tartsák meg és motiválják még meglevő alkalmazottaikat.
A vállalati karcsúsítások korában számos szervezet tanácsadókat alkalmazott azon munkavállalóinak megsegítésére, akiket elküldtek, hogy találjanak számukra megfelelő munkahelyet. Ezt az eljárást outplacement névvel illették, és mára már bevált és elterjedt gyakorlatnak számít. A tanácsadók figyelme ezt követően a még pozícióban levő alkalmazottak felé irányult és mentorként abban próbálnak segíteni, hogy ezek az egyének a vállalaton belül találják meg a helyüket. Nyelvi leleménnyel munkájukat inplacement néven kezdték el emlegetni.
Az inplacement és az outplacement szolgáltatások egyaránt azon alkalmazottak számára jelentenek előnyöket, akiknek pozícióját adminisztratív átalakítások miatt felszámolták. Az inplacement szolgáltatást kínáló tanácsadókat szokás lett karrier-változtató tanácsadónak (career-change consultants), vagy karrier-építő szakértőknek (career development consultants) nevezni.
Kanyargó karrier útvonalak
13 éven keresztül több száz menedzser karrierjét követte nyomon Kerr Inkson és Trudy Coe professzor, az Institute of Management két munkatársa. Az 1980-tól 1992-ig tartó kutatás legfontosabb észrevételei:
1. a menedzserek egyre gyakrabban változtatnak munkahelyet,
2. pozícióváltáskor leggyakrabban oldalvást vagy lefelé mozdulnak el,
3. meglehetősen ritkán változtatnak felfelé,
4. ritkán változtatnak munkahelyet személyes döntésüknél fogva,
5. leggyakrabban a munkáltató kezdeményezi munka(hely) változtatásukat,
6. az 1992-es recessziónak a piacon növelő hatása volt a munkaváltoztatásra.
1980-82-ig, a korábbi recesszió idején a mintában szereplő menedzserek 66%-a változtatott munkahelyet a karrier fejlesztése, előléptetés, vagy valamilyen személyes motiváció miatt. Ez a százalék 1992-re 43%-ra csökkent. Ezzel szemben a munkáltatóra visszavezethető munkahely váltás (áthelyezés, elbocsátás vagy szervezeti átalakítás miatti átcsoportosítás) 1980-82-ben a munkahelyet változtatóknak mindössze 21%-át érintette, ez az arány 1992-re 41%-ra nőtt. A legjelentősebb növekedés a szervezeti átstrukturálásból eredt: 1980-82-ben 8%, míg 1992-ben 25%.
A vállalati karcsúsítások korában számos szervezet tanácsadókat alkalmazott azon munkavállalóinak megsegítésére, akiket elküldtek, hogy találjanak számukra megfelelő munkahelyet. Ezt az eljárást outplacement névvel illették, és mára már bevált és elterjedt gyakorlatnak számít. A tanácsadók figyelme ezt követően a még pozícióban levő alkalmazottak felé irányult és mentorként abban próbálnak segíteni, hogy ezek az egyének a vállalaton belül találják meg a helyüket. Nyelvi leleménnyel munkájukat inplacement néven kezdték el emlegetni.
Az inplacement és az outplacement szolgáltatások egyaránt azon alkalmazottak számára jelentenek előnyöket, akiknek pozícióját adminisztratív átalakítások miatt felszámolták. Az inplacement szolgáltatást kínáló tanácsadókat szokás lett karrier-változtató tanácsadónak (career-change consultants), vagy karrier-építő szakértőknek (career development consultants) nevezni.
Kanyargó karrier útvonalak
13 éven keresztül több száz menedzser karrierjét követte nyomon Kerr Inkson és Trudy Coe professzor, az Institute of Management két munkatársa. Az 1980-tól 1992-ig tartó kutatás legfontosabb észrevételei:
1. a menedzserek egyre gyakrabban változtatnak munkahelyet,
2. pozícióváltáskor leggyakrabban oldalvást vagy lefelé mozdulnak el,
3. meglehetősen ritkán változtatnak felfelé,
4. ritkán változtatnak munkahelyet személyes döntésüknél fogva,
5. leggyakrabban a munkáltató kezdeményezi munka(hely) változtatásukat,
6. az 1992-es recessziónak a piacon növelő hatása volt a munkaváltoztatásra.
1980-82-ig, a korábbi recesszió idején a mintában szereplő menedzserek 66%-a változtatott munkahelyet a karrier fejlesztése, előléptetés, vagy valamilyen személyes motiváció miatt. Ez a százalék 1992-re 43%-ra csökkent. Ezzel szemben a munkáltatóra visszavezethető munkahely váltás (áthelyezés, elbocsátás vagy szervezeti átalakítás miatti átcsoportosítás) 1980-82-ben a munkahelyet változtatóknak mindössze 21%-át érintette, ez az arány 1992-re 41%-ra nőtt. A legjelentősebb növekedés a szervezeti átstrukturálásból eredt: 1980-82-ben 8%, míg 1992-ben 25%.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?