Mennyire elégedettek az Ausztriában dolgozó és élő magyarok?

Bár Magyarországon a 2010-es években valamelyest javult az élettel való elégedettség mértéke, az osztrákok még mindig magasabb átlagértéket érnek el: 7,9 vs. 6,9 az eltérés Ausztria javára egy 0–10 skálán (ezt a jelenséget a boldogság vasfüggönyének is nevezik). Nagy a jövedelmi szakadék is: a vásárlóerőt és az inflációt figyelembe véve egy átlagos osztrák 2022-ben 2,3-szor többet keresett, mint magyar társa, ami az egyik legnagyobb eltérés két szomszédos európai ország között. A megkérdezettek legtöbbje nagyobb boldogságról és pénzügyi stabilitásról számolt be, de továbbra is jelentős probléma számukra a túlképzettség, a nyelvi akadályok és a kirekesztettség. 

„Az eredmények fontos tanulsága az, hogy az emberek objektív jövedelmi helyzete önmagában nem magyarázza a kivándorlási szándékukat, hanem inkább az elégedetlenség számít. Általánosságban véve nem a legszegényebbek és nem a leggazdagabbak tervezik a külföldre költözést Magyarországról, hanem a közepes jövedelműek, azaz havi 300-500 ezer Ft közötti nettó jövedelemmel rendelkezők” – mondta Tóth Lilla, a projekt egyik kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa.  

Előnyök: pénzügyek, derűlátás, boldogság, nyugalom 

 A kivándorlást tervezők 85 százaléka pénzügyi okokat említett a három legfontosabb motiváció között, a már Ausztriában élő magyaroknak azonban csak 57 százaléka tartja a pénzügyeket fontos tényezőnek a maradáshoz, számukra fontosabb a relatív jövedelem, mint az abszolút: ők elsősorban a hasonlóan képzett osztrákokhoz képest helyezik el magukat. Az ausztriai magyarok élettel való átlagos elégedettségi pontszáma félúton van az osztrák és a magyar országos átlag között: átlagosan 7,4 pont. A válaszadók különösen magas elégedettségről számoltak be a jövedelemmel és a közszolgáltatások színvonalával kapcsolatban, de kevésbé elégedettek a társadalmi kapcsolataikkal és a rendelkezésre álló szabadidővel. Az osztrák kormányba és médiába vetett bizalmuk messze meghaladja a magyarországi társaik hasonló értékeit. 

A kutatás másik fontos megállapítása, hogy általánosságban véve nőtt az Ausztriába költöző magyarok élettel való elégedettsége; mérési módszertől függően 1,5, illetve 0,8 egységgel a 0-10 skálán. A növekedés különösen a férfiak és az alacsonyabb képzettségűek körében volt kifejezett. Csökkent a stressz és a depresszió szintje, és egyben nőttek a pozitív érzelmek: a kiköltözők boldogabbak és nyugodtabbak lettek.  

A migráció a legnagyobb lendületet az optimizmushoz adta, és az élet értelmének érzékelése is javult, különösen a képzettebbek esetében. Csak 4,5 százalék érezte úgy, hogy az országváltás nem felelt meg az elvárásainak. Összességében a válaszadók 72%-a elégedettebb az életével most, Ausztriában, mint korábban Magyarországon volt. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy minden negyedik személy nem tapasztalt jelentős változást Ausztriába érkezve, vagy ha igen, akkor épp az ellenkezőjét. A kutatók igyekeztek detektálni ennek okait. 

Kihívások: túlképzettség, nyelv, diszkrimináció, magány 

Az eredmények szerint négy fő kihívás befolyásolja az ausztriai magyarok szubjektív jóllétét: a túlképzettség, a nyelvi akadályok, a diszkrimináció és a származási országgal való kapcsolatok. A kérdőívet kitöltők válaszai alapján úgy tűnik, hogy az Ausztriában foglalkoztatott magyarok közel negyede túlképzett a jelenlegi munkájához, ami a nők körében még ennél is gyakoribb. A túlképzettség 8 százalékkal növeli a sikertelen beilleszkedés valószínűségét, 19 százalékkal növeli a stressz kockázatát, és 11 százalékkal csökkenti a munkával való elégedettséget. A leendő kiköltözők 60%-a azonban hajlandó elfogadni képzettségén aluli munkát is.  

Míg a megkérdezett ausztriai magyarok 88 százaléka legalább egyszerűbb, társalgási szinten tud németül, a jelenleg kiköltözést tervezők 27 százaléka egyáltalán nem beszéli a nyelvet. Az elégtelen nyelvtudás kevesebb barátsághoz, kevesebb szabadidős tevékenységhez és nagyobb társadalmi kirekesztettséghez vezet, ami végső soron csökkenti az élettel való elégedettséget és növeli a hazatérés valószínűségét. 

A legtöbben nem számoltak be arról, hogy kirekesztve érzik magukat az osztrák társadalomból, de akik igen, azoknál ez erősen rontja a szubjektív jóllétüket. Kevés magyar kivándorló szakad el teljesen az óhazától, gyakoriak a "hazalátogatások”, a rendszeres hazautalások. 

Az egyetlen figyelemre méltó hátrány a szociális kapcsolatok gyengülése és a magány enyhe növekedése volt. „A magány csapdájába kerülhetnek a kiköltözők: azok a válaszadók ugyanis, akiknek a partnerüket vagy a gyermeküket hagyták hátra, 13 százalékponttal boldogtalanabbak, mint a Magyarországon maradtak” – mondta Tóth Lilla a kutatás eredményeiről.

Korábbi cikkünk arról, hogy mennyit lehet keresni Ausztriában. 

Nyitókép Freepik