Mi lesz a közalkalmazottakkal, ha a változik a szakképzési törvény?

A megkeresésében feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adom:

Szabadságnapok száma

A szabadság napok számát a munkáltató a rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénytől (Kjt.) eltérően rendezi a szabadnapokat.

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadiktól kettő, harmincegyediktől három, harmincharmadiktól négy, harmincötödiktől öt, harminchetediktől hat, harminckilencediktől hét, negyvenegyediktől nyolc, negyvenharmadiktól kilenc, negyvenötödiktől tíz munkanap pótszabadság jár, abban az évben, amikor az életkort betölti.

További pótszabadságok: A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár, mely fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, a vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló(k)nak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Felmentési idő és jubileumi jutalom

Az Mt. a Kjt. szabályaitól eltérő rendelkezést tartalmaz a felmondási időre vonatkozóan.

A felmondási idő harminc nap (de a felek megállapodhatnak ennél hosszabb, max. 6 hónapig tartó felmondási időben is). A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő meghosszabbodik az Mt. 69. § (2) bekezdésében foglaltaknak szerint.

Az Mt. nem szabályozza a jubileumi jutalom kérdéskörét, tehát a munkavállaló jubileumi jutalomra nem jogosult. A Szakképzési törvény szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában. Az Nkt. Szakképzési törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.

Munkabéremelés

A törvénynek megfelelő jogállásváltozását, a munkabérnek a Szakképzési törvény szerinti megállapítását 2020. június 30-áig 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél.

A rendelkezésemre álló információk szerint a béremeléssel átlagosan emelkedik a szakképzésben dolgozók bére, a Szakképzési törvény csak azt garantálja, hogy a munkabér nem lehet alacsonyabb a korábbi illetménynél.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!