34 cikk a(z) Munka törvénykönyve címkével:

Egyre többen mennek nyáron szabadságra

2 hete A kivett szabadnapok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. Szakértők szerint ezt a trendet a vállalatoknak is érdekében állhat támogatni. Teljes cikk...


Nyári szabadságolásokra biztatják a cégeket

4 hete Jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot. Teljes cikk...


A diákok munkavállalását a Munka törvénykönyve szabályozza

2 hónapja A diákok munkavállalásának körülményeit is a Munka törvénykönyve szabályozza, így a 16. életévüket betöltött tanulók foglalkoztatásánál is fontos az írásban rögzített munkaszerződés, amelynek tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát - írja az MTI. Teljes cikk...


Munkavégzés rehabilitációs járadék mellett

4 hónapja A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra - beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is - jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. De hogyan? - erről ír az adózóna. Teljes cikk...


Hétvégi munkáért járó bérpótlékot vezetnek be Szlovákiában

6 hónapja Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás a Munkatörvénykönyv azon módosítását, amely szerint májustól a hétvégén végzett munka után járó bérpótlékot vezetnek be Szlovákiában, és megemelik az éjszakai, illetve az ünnepnapokon végzett munka után járó pótlékokat is - írja az MTI. Teljes cikk...


Munka helyett dohányzás avagy az idő pénz

8 hónapja Szinte minden munkahelyen van olyan munkatárs, aki naponta többször dohányszünetet tart, hogy amíg a kollégák dolgoznak, ő káros szenvedélyének hódoljon. Természetesen a szünetek száma és hossza megkerülhetetlen tényező, azonban kijelenthetjük, hogy a dohányos kollégák kevesebb időt töltenek munkával, mint a nemdohányzó társaik. Teljes cikk...


Munkavállalói felmondás

10 hónapja A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni, míg a határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles. Teljes cikk...


Műszakpótlék hogyan és mennyi jár?

12 hónapja Az Mt. szerint akkor kell 18.00-06.00-ig tartó időszakra 30 % műszakpótlékot fizetni, "...ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van." Kérdésem, hogy a két feltételnek együttesen kell -e teljesülnie, vagy külön-külön. Pl: Egy hónapban valakinek "csak" ötször tér el a munkaidő kezdetének időpontja, de akkor a kezdési időpontok között több mint 4 óra eltérés van. Műszakpótlék akkor jár -e ha pl.csak egyszer tér el műszakkezdés, de a 4 óra különbség meg van. Teljes cikk...


Megváltozott munkaképességű munkavállalóként kötelezhetnek egybefüggő szabadságra?

1 éve Megváltozott munkaképességű munkavállalóként dolgozom napi 6 órában.​A hatályos törvények értelmében minden munkavállalónak kötelező kivennie minden évben 10 nap egybefüggő szabadságot (a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön a munkavégzés alól)​. Számomra kedvezőbb lenne, ha ez rám (mint napi 6 órás, megváltozott munkaképességű munkavállaló) nem vonatkozna kötelező jelleggel. Kérdésem az lenne, hogy ​napi 6 órás, megváltozott munkaképességű munkavállaló​ esetében vannak-e olyan egyéb szabályok amelyek az MT-től eltérően rendelkeznek esetünkben. Teljes cikk...


Rugalmasabb munka- és pihenőidő-beosztás, változó szabadság-nyilvántartási szabályok

1 éve A korábbiakban beszámoltunk arról, hogy 2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidőszervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. A módosításnak a munkaidő-keretre vonatkozó elemeit a korábbiakban bemutattuk, most a csomag további elemeit vesszük szemügyre. Teljes cikk...


Mikor és mennyi bérpótlék jár?

2 éve Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy amennyiben a munkavállaló a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett, egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük a fentiekről. Teljes cikk...


Mit is jelent a kötetlen munkarend? Akkor dolgozok, amikor akarok?

2 éve A munka törvénykönyve (Mt.) főszabályként a munkaidő-beosztás jogát a munkáltatóhoz delegálja, meghatározott feltételek megvalósulása esetén lehetővé teszi viszont azt is, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezési jogát korlátozza és a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló részére átadja. Ez utóbbi esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Dr. Karika Márton, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje válaszol a kötetlen munkarenddel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Teljes cikk...


Kapok végkielégítést, ha kevesebb mint 3 évet dolgoztam a munkahelyemen?

2 éve Jelenlegi munkahelyemen 2012 óta dolgozom. 2015-ben súlyosan megbetegedtem, azóta sajnos végig betegállományban vagyok. C2- es kategóriával leszázalékoltak. 2015-ben lejárt a három év, ami után végkielégítés jár. Az a kérdésem, hogy a három év bekövetkezéséig kb:.három hónap jelenthet végkielégítés csökkenést, vagy az utóbbi majdnem egy év? Teljes cikk...


Lehet napi 8 órát csúsztatni?

2 éve Egy multinacionális cégnél dolgozom heti 40 munkaórában. Elég sok túlórám felgyülemlett az elmúlt években, melyeket a munkaadóm először kifizetett, majd azt kérte, hogy inkább csúsztassam le. A lecsúsztatást ezidáig napi 8 órában végeztem és ezzel minden rendben is volt. Viszont most azt találta ki a munkaadóm, hogy csak napi 4 órát csúsztathatok, amely értelem szerűen ellehetetlenít például egy vidékre történő elutazást számomra. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan szabályozza a csúsztatást a Munka Törvénykönyve? Értem ezalatt, hogy meg van-e benne valahol konkrétan határozva, hogy csakis 4 órában lehet csúsztatni vagy továbbra is használhatom a napi 8 órát? Valamint, hogy a túlóráim csúsztatásáról én magam, mint munkavállaló rendelkezek szabadon, vagy ez a munkaadó határkörébe tartozik? Kérem, legyenek kedvesek segíteni nekem ezen kérdésekben úgy, hogy konkrét válaszokat adnak rájuk, illetve ha szabadna kérnem, akkor a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó egyértelmű fejezetét is megjelölik és bemásolják, hogy tiszta képet kaphassak a csúsztatás szabályaival kapcsolatban. Teljes cikk...


A munkáltatóm összeadja az ebédszüneteimet és szabadságot vetet ki rá

2 éve Nyolc órásra vagyok bejelentve. Ugye heti negyven órámnak kellene lenni. DE! a munkáltatóm levonja a harminc perc ebédidőt, hetente egyszer kétszer beoszt vagy négy vagy hat órás munkavégzésre, és az így előadódó mínusz órákra szabadságot ír ki. Ez jogos? Teljes cikk...


A sztrájkoló franciákat nem érdekli a foci EB

2 éve Franciaország Európa egyik szociálisan leginkább érzékeny állama. A szociális ellátások szintje a nyugat-európai átlagtól is eltér, természetesen a munkavállalók előnyére. A munkavállalók 2000 óta 35 órás munkahétben dolgoznak, gálánsak a gyermekvállalási támogatások, valamint számos intézkedéssel segítik elő a kisgyermekes munkavállalók munkaerőpiacra történő visszatérését. Az átlagos ledolgozott órák szintje Európában itt a legrövidebb, mindössze 36,1 óra hetenként. Ezzel együtt a franciák a világ legtermelékenyebb munkavállalói között találhatóak. A gazdasági válság azonban Franciaországot sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség átlagos szintje 10 százalék, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ennél jóval magasabb. Ennek orvoslására a kormányzat a munka törvénykönyvének módosítására készül. Teljes cikk...


Így kell jogszerűen közös megegyezéssel befejezni

2 éve A munkáltatók előszeretettel nyúlnak a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez abban az esetben, amennyiben az adott munkavállalóval nem kívánnak már a jövőben együtt dolgozni. E mögött meghúzódhat vélt vagy valós munkáltatói sérelem (pl.: a felek nem jönnek már ki egymással), de szerepet játszhat ebben a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása is, mellyel összefüggésben a munkaviszony felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne. Teljes cikk...


Bárki bármit mond, nem változik tavaszig a Munka törvénykönyve

3 éve Egyre több szakmai fórumon jelenik meg hírként, hogy 2016. január 1. napjával változik a Munka törvénykönyve, valamint egyéb, foglalkoztatással összefüggő jogszabályok. Egyes fórumok a változások tartalmát is ismertetik, illetve a változásokkal összefüggésben képzéseket is szerveznek. Fontos így kiemelni, hogy a foglalkoztatási szabályok a jövő év elején biztosan nem változnak. Teljes cikk...


Mégsem módosul a Munka törvénykönyve?

3 éve A Figyelő szakmai szervezetektől származó információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy egyelőre mégsem módosul a 2012-ben hatályba lépett Munka törvénykönyve. Teljes cikk...


Kötelezhető vagyok túlórára?

3 éve A kérdésem az lenne, hogy 4 műszakos munkarendben dolgozom, és amikor vasárnap délutánra megyek, akkor kötelező túlórát rendelnek el, és így 4 órával előbb kell bemennem, vagy ha éjszakára megyek szombat este, akkor másnap szintén kötelező túlóra van, tehát tovább kell bent maradni 4 órát. Ebben az esetben kötelezhet e a munkaadó a túlórára, mert azt mondják kötelező és kész? Teljes cikk...