Miért volt indokolt a Munka törvénykönyvének változása?

Lássuk, hogyan vélekednek a szakértők az új szabályozásról.

Dávid Ferenc VOSZ főtitkár:
"A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új már a mai Magyarország vállalkozási szerkezete, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül."

Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöke:
"Az új Mt. nagyon időszerű volt es a 24-ik órában érkezett, szerencsére jó es gyakorlatban is jártas szakemberek alkottak. Szükségszerű volt a magyar munkaerő piacának újraszabályozása, hiszen az ,,alapkő" letétele óta több mint 20 év telt el. A hiányzó láncszemek, új piaci trendeket lehetővé tevő rendelkezéseket már nagyon várta a szakma. A kölcsönzésre vonatkozó szigorítások ugyanakkor a szféránk számára rövid távon nézve fájdalmasak voltak, de hiszek benne, hogy hosszabb távon hozzájárulnak a piac tisztulásához. A gyakorlati oldalról ugyanakkor legfontosabbnak azt érzékelem, hogy jobban egyensúlyba kerültek, kiegyenlítődtek a munkavállalói, munkáltatói kötelezettségek és jogok."

Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége alelnöke, az Év vállalkozója:
"A vállalkozások mindennapi működési feltételeit górcső alá véve elmondható, a - 2013-ban első teljes évben hatályos - Munka törvénykönyve sikeresen vizsgázott. A magyar gazdasági jogrendszerbe beépülve vállalkozói szempontból rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást és a korábbinál jobban alkalmazkodik a kisvállalkozások méretéhez. Az egy éve működő munkavédelmi akcióterv is hasznosnak bizonyult, mivel számos - elsősorban alacsony keresetű - munkaerő-piaci szereplő (pályakezdők, védett korban lévők, szakképzetlenek) foglalkoztatása esetén értékelhető és érzékelhető járulékkedvezményt biztosít a foglalkoztatóknak. A vállalkozások szempontjából hatásos lépés volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, amely könnyen hozzáférhető, olcsó és célzott hitellel ösztönzi a beruházások megvalósulását. Meg kell említeni a közfoglalkoztatás - méretéből adódó - jelentőségét, amely ugyan jobb megoldás a segélyezési gyakorlatnál, azonban hosszú távon többnyire a versenyszférát kell ösztönözni munkahelyteremtésre. Ennek érdekében a kormánynak további lépéseket kell tenni a magyar munkaerő-piac vonzóvá tételének érdekében, minőségi szakképzéssel, kurrens diplomával kell felvértezni és itthon tartani az újonnan végzett fiatalokat."

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének célja az iparági érdekképviselet és érdekvédelem nyújtása a kiválasztással, a munkaerő-közvetítéssel, a munkaerő-kölcsönzéssel és a személyzeti kiszervezéssel (outsourcinggal) foglalkozó magyar cégeknek, illetve ezek üzleti partnereinek, támogatva mind a szolgáltatás nyújtását, mind annak fogadását, valamint a munkaerő-kölcsönzés jogintézményként való megszilárdulásának elősegítése és egy egységes - a versenyképességet és a munkavállalókat egyaránt kiszolgáló - szabályrendszer beépítése a magyar gazdasági és jogi struktúrába.