Milyen juttatásokat adjon, hogy ne legyenek betegek a dolgozók?

Ha a vállalatvezetők időben végiggondolják egy esetleges influenza-járvány következményeit, olyan, olykor adózási szempontból is kedvező eszközt találhatnak, melynek előnyét mind a munkáltató, mind a munkavállaló élvezheti. Például az influenza elleni védőoltás a munkáltatónak a vakcina árába, a munkavállalónak pedig néhány percébe kerül csupán, viszont a céget így nem terheli esetleges munkaerőhiány. Továbbá, ha azt is számításba vesszük, hogy egy munkavállaló nem csupán saját betegsége okán maradhat távol munkájától, hanem beteg gyermek vagy idős hozzátartozó ápolása miatt is, akkor érdemes végiggondolni, hogy a hozzátartozók részére is elérhetővé tegyék a védőoltást – ebben az esetben is csak az oltóanyag ára terheli a munkáltatót.

A védőoltások biztosításának adómentes lehetősége azonban nem korlátozódik az influenzára, a dolgozókat egyéb védőoltásokkal is meg lehet óvni: ilyen például a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni védőoltás, a Hepatitis A, vagy akár egzotikus országba utazó kollégáinknak a tífusz elleni védőoltás, mely az arra igényt tartó kollégáink részére adómentes, természetben nyújtott juttatás formájában biztosítható.

A védőoltások támogatásán kívül számos egyéb lehetőség is van, hogy a vállalat adószempontból is kedvező segítséget nyújtson munkavállalóiknak egészségük megőrzéséhez.

„Az egészségügyi juttatások legismertebb formája az üzemorvos által nyújtott foglalkozás-egészségügyi ellátás. Holott az üzemorvosról mindenkinek a munka-alkalmassági vizsgálatok vérnyomásmérése és látásellenőrzése juthat eszébe, ennél azonban sokkal többet is nyújthat munkavállalóink számára. A munkavégzés káros hatásai ugyanis nem csak a veszélyes munkafolyamatokat végzőknek okozhatnak gondot, hanem az irodai dolgozóknak is. Ilyenkor egy üzemorvos olyan praktikákat tud ajánlani, melyek követésével sok, ülőmunka által okozott probléma megelőzhető: gondolunk itt az adókezelés szempontjából nem is kategorizálható napközbeni pihenőkre, testünk átmozgatására egy rövidke sétával. Arról nem is beszélve, hogy a monitor előtti munkavégzéshez a szakorvos véleménye alapján felírt védőszemüveg ráadásul adómentes juttatásnak minősül” – hangsúlyozta Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.

Egy vércukor- vagy vérnyomásmérés cégen belüli biztosítása, vagy szervezett egészségügyi szűrések megrendelése – azon túl, hogy a dolgozó időt takarít meg, ha az „orvos házhoz jön” – néhány ezer forintos személyenkénti keretből megvalósítható, még akkor is, ha ez a juttatás minden munkavállaló számára elérhető és az adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

Egészségügyi tájékoztató előadások szervezése és szűrőbuszok bérlése is egyre több munkáltatónál fordul elő. Ezek adóvonzata is kedvezőbb a bérjövedelmek adózásához hasonlítva: bizonyos feltételek teljesítése esetén az ilyen típusú juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősülhet, mely után a kifizetőt terheli a juttatás értékének 1.19-szeresére számított 16 százalék személyi jövedelemadó és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulási kötelezettség.

Bővebb anyagi keretből gazdálkodóknál a cafeteria keret terhére a Széchenyi Pihenő Kártya is választható. A szabadidő alszámlára utalt támogatásból számos, egészségmegőrzésre irányuló szolgáltatás vehető igénybe. Az adójogszabályok kedvező rendelkezéseinek köszönhetően ezen támogatási forma kedvezményes adózás alá esik, a munkáltatónak összességében 35.7 százalékos adót kell fizetnie.

„A fokozott pszichés terhelésnek kitett, kulcspozícióban lévő dolgozóik egészségének megőrzése, illetve a betegállományban töltött idő minimalizálása érdekében a vezető beosztásban lévő dolgozóknak célszerű biztosítani úgynevezett menedzserszűrést is. A menedzserszűrés költsége és az arra eső 51.17 százalékos adóteher finanszírozása megfontolandó, hiszen közvetetten ugyan, de komoly bevételkieséstől óvhatja meg a társaságot” – tette hozzá Horváthné Szabó Beáta.