Milyen lehetőségeim vannak szolgálati idő elismerésre?

1) A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdése szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni

a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,

b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,

c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő - a nyugdíj megállapítása utáni - megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni. Az a)-c) pontokban említett biztosítottak szolgálati idejének figyelembevételénél a nyugdíjbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék megfizetése tényének megállapítása, bizonyítása, illetőleg vélelmezése tekintetében a 37. § (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (Vagyis ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye nem állapítható meg, vagy az a megfelelő okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.)

A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja, ennek hiányában a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó igazolása, nyilatkozata az irányadó. Amennyiben az állami adóhatóság vagy a társas vállalkozás, illetőleg az egyéni vállalkozó nem közli azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, akkor szolgálati időként a biztosítási jogviszony időtartamából annyi naptári nap nem vehető figyelembe, ahányszor a tartozás megfelel a nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincad része után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének.

2) A magyar nyugdíjrendszerben még a résznyugdíjhoz is legalább 15 év szolgálati idő szükséges (a teljes nyugdíjhoz pedig legalább 20 év).

Ha valaki legalább hét és fél év szolgálati idővel rendelkezik, akkor kérelmezheti a méltányossági nyugdíj megállapítását, de nincs garancia arra, hogy ezt meg is állapítják a részére. Részletek az erről írt összefoglalómban.

Ha a nyugdíjkorhatára (65 év) betöltéséig hátralévő évek során legalább 10 évre kiegészíti a szolgálati idejét (munkaviszony, vállalkozási jogviszony vagy hasonló, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony létesítése révén), akkor a korhatára betöltésével lehetősége nyílhat, hogy a résznyugdíjhoz minimálisan szükséges 15 évből hiányzó legfeljebb 5 évet szerződéssel megvásárolja (nem olcsó mulatság, a minimális, egyösszegben kifizetendő nyugdíjjárulék mértéke ez esetben a hiányzó időszakra szóló minden hónapra legalább a minimálbér 24%-a).

3) Ha nem kívánja ezt választani, igényelheti az időskorúak járadékát (ez nem nyugellátás, hanem szociális segély). Ennek feltételeiről ebben az összefoglalómban tájékozódhat.