Milyen szerepük lehet a szakszervezeteknek a jövőben?

Az MSZOSZ Friedrich Ebert Stiftunggal közös rendezvényén Pataky Péter hangsúlyozta: a jelenlegi kormány gyökeresen szakított az előző kabinetek azon gyakorlatával, amely a tárgyalásokra épített, valamint arra, hogy programját elfogadtassa a társadalommal, és arról párbeszédet folytasson. Hozzáfűzte: a "levelező tagozatos népi konzultáció nem valódi párbeszéd, mindössze manipulációs eszköz".

"Megszűnt a párbeszéd"

Az MSZOSZ elnöke szerint nem az a fő probléma, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT) megszüntették, hanem az, hogy "mindenfajta párbeszéd megszűnt Magyarországon". Hangsúlyozta: a szakszervezetek arra szocializálódtak, hogy tárgyaljanak, az akciókat, tüntetéseket, sztrájkokat is annak szellemében szervezték, hogy utána megállapodásra legyen lehetőség a tárgyalóasztalnál.

Pataky Péter a jelenlegi helyzetről úgy fogalmazott, "nem mi álltunk fel a tárgyalóasztaltól, hanem az asztalt szüntették meg úgy ahogy van". Az elnök szerint tárgyalások hiányában más eszközökhöz kell nyúlni, de ezek is korlátozottan állnak rendelkezésre.

A sztrájktörvény tavalyi módosítása korlátozza a sztrájkjog gyakorlását, mivel nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásokról. Ezenkívül a bírói gyakorlat is azt mutatja, hogy a sztrájkot szűk keretek között értelmezik, vagyis csak konkrét munkahelyi problémák esetén lehet sztrájkolni, politikai értelemben tehát nem lehet Magyarországon sztrájkot szervezni - mondta az MSZOSZ elnöke.

A szakszervezetek szerepével kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a két szélsőséges álláspont között - vagyis hogy az érdekképviseletek maradjanak a munkahelyeken és csak az ottani viszonyokkal foglalkozzanak, vagy a politikai mezőbe belépve alapítsanak pártot, mert a jelenlegi pártstruktúrában nincs olyan párt, amely a munkavállalók érdekeit képviselné - hová pozícionálják magukat - mondta.

A civil megmozdulások és szavai szerint "szakszervezetinek álcázott" akciók azt mutatják, hogy van egy hiány. Az "Egymillióan a sajtószabadságért" civil szerveződés október 23-án sok embert, sokféle csoportot megmozgatott, akik abban egyetértettek, hogy nem tetszik a rendszer. Pataky Péter azt mondta, nem maradhatnak ki ebből a mozgásból a szakszervezetek sem, mert bár a szakszervezet nem politikai párt, de politikai szervezet, amelynek egy sor olyan kérdésben kell állást foglalnia, amely nem tud máshol megjelenni, mint a politikai mezőben.

Nem politikamentesek a szakszervezetek

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke elmondta: a szakszervezetek aktív politikai szerepet vállalnak, mert befolyásolni szeretnék a mindenkori közhatalmat.

Szerinte a szakszervezetek szerepe egyértelmű mindaddig, amíg a közhatalmat gyakorlók célja az, hogy a demokráciát az adott viszonyok között a legszélesebb módon értelmezzék. Kérdés, mi van akkor, amikor az aktív politizálók egy része a közhatalom megszerzését követően mást akar csinálni, mint ami a klasszikus többpárti demokrácia - mondta, majd úgy fogalmazott, hogy "ma ennek a határán billegünk".

A SZEF elnöke szerint nem politika mentesek a szakszervezetek, már az értékválasztást tekintve sem, hiszen a szolidaritás alapvetően baloldali érték, miközben a közszolgálati szervezetek azzal küzdenek, hogy a hagyományok szerint nem "bánthatják" azt a rendszert, amelyben dolgoznak.

Tamás Gáspár Miklós politikai filozófus előadásában hangsúlyozta: a válságot úgy lehet leküzdeni, ha Magyarországon a reálbérek emelkednek. Szerinte nem arra van szükség, hogy a szakszervezetek új feladatokat vállaljanak fel, hanem klasszikus feladataikat kell teljesíteniük, vagyis a reálbéreket, a munkakörülményeket kell javítani, és a foglalkoztatást kell intenzívebbé tenni. Kifejtette: ha a reálbérek nőnek, emelkedik a fogyasztás, az piacot teremt a hazai termékeknek, szolgáltatásoknak.

A filozófus szerint el kell érni, hogy a szakszervezetek taglétszáma megnőjön, és hogy ne csak az utcai mozgósítás legyen lehetséges, mert ahhoz nem kell elkötelezettség, elég hozzá a felháborodás érzése. Ez egy-egy akcióra elegendő, de "ahhoz a szívós harchoz, amely a társadalom átalakításához szükséges, nem" - hangsúlyozta Tamás Gáspár Miklós.

Erősebb szakszervezeteket akarnak az emberek

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója saját statisztikáikra hivatkozva elmondta, hogy a magyar lakosság 60 százaléka gondolta úgy októberben, hogy nőni fog a munkanélküliség az országban, míg tavaly októberben mindössze a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett így. A válaszadók 31 százaléka szerint nem változik az állástalanok aránya, míg egy évvel korábban 56 százalék gondolta ezt.

A háztartások 60 százaléka éppen csak kijön a jövedelméből, 16 százalék eladósodik, 10 százalék hozzányúl a megtakarításaihoz, és mindössze 12 százalék jelezte, hogy egy keveset félre tud tenni. A szakszervezetekkel kapcsolatban elmondta: 2007 és 2010 között az előző évekhez képest valamelyest nőtt a presztízsük, és az egyik friss felmérésük azt mutatja, hogy a magyar lakosság 83 százaléka szerint szükség van arra, hogy a jelenleginél erősebb szakszervezetek legyenek a munkahelyeken, 12 százalék nem tartja ezt szükségesnek. A szakszervezetek Závecz Tibor szerint esélyt kaptak a munkavállalóktól, a magyar társadalomtól, hogy megerősítsék szerepüket.