Mintegy negyvenezer külföldi dolgozik feketén hazánkban

A magyarországi feketemunkások öt-nyolc százaléka külföldi állampolgár - derül ki a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Migráció és feketemunka Európában című tanulmányából. E szerint az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a számuk, mivel 2000-ben még harminc százalékra tették az arányukat.

A legtöbben, harmincötezren Romániából jönnek hozzánk dolgozni. A románok foglalkoztatása továbbra is engedélyhez kötött, ők a szabályozás szerint 219 szakmában juthatnak valamivel egyszerűbben álláshoz. A szlovák polgároknak nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy munkát vállaljanak, csak regisztráltatni kell őket a munkaügyi központban. Málta és Ciprus kivételével ez a rendelkezés vonatkozik azokra az országokra, akik 2004-ben velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Tavaly 64 ezer külföldit jelentettek be a munkaügyi központokban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőtti adatoknak. A munkavállalási engedélyek és a regisztrálások száma azonban nem tükrözi a valós helyzetet, mert a szomszédos országokból érkező munkavállalók általában turistaként jönnek hazánkba. Leginkább az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén keresik a kenyérre valót. Ezekben az ágazatokban a tíz százalékot is elérheti a feketén foglalkoztatott külföldiek aránya - írja a lap.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi munkaszervezés és toborzás gyakran közvetítőkön keresztül bonyolódik le. Ők a munkások szállítását, esetenként a szállását is biztosítják. A közvetítők nagy része áttelepült romániai, ukrajnai vagy szlovákiai magyar, és általában kiterjedt rokoni kapcsolataik vannak a határ másik oldalán.

A hazánkban legálisan, illetve illegálisan dolgozó külföldieket általában rosszabbul fizetik, mint a hazaiakat. A különbség akár tíz-harminc százalék is lehet - olvasható a Magyar Hírlapban.