Megjelent: 13 éve

Mintegy negyvenezer külföldi dolgozik feketén hazánkban

Folyamatosan csökken a feketén foglalkoztatott külföldiek száma hazánkban, de számuk még mindig legalább negyvenezerre tehető. Az illegális foglalkoztatás kockázatát az otthoninál magasabb fizetések miatt vállalják, noha még így is kevesebbet kapnak, mint a magyar állampolgárságú feketemunkások - írja a Magyar Hírlap.

A magyarországi feketemunkások öt-nyolc százaléka külföldi állampolgár - derül ki a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Migráció és feketemunka Európában című tanulmányából. E szerint az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a számuk, mivel 2000-ben még harminc százalékra tették az arányukat.

A legtöbben, harmincötezren Romániából jönnek hozzánk dolgozni. A románok foglalkoztatása továbbra is engedélyhez kötött, ők a szabályozás szerint 219 szakmában juthatnak valamivel egyszerűbben álláshoz. A szlovák polgároknak nincs szükségük engedélyre ahhoz, hogy munkát vállaljanak, csak regisztráltatni kell őket a munkaügyi központban. Málta és Ciprus kivételével ez a rendelkezés vonatkozik azokra az országokra, akik 2004-ben velünk együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Tavaly 64 ezer külföldit jelentettek be a munkaügyi központokban, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőtti adatoknak. A munkavállalási engedélyek és a regisztrálások száma azonban nem tükrözi a valós helyzetet, mert a szomszédos országokból érkező munkavállalók általában turistaként jönnek hazánkba. Leginkább az építőipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén keresik a kenyérre valót. Ezekben az ágazatokban a tíz százalékot is elérheti a feketén foglalkoztatott külföldiek aránya - írja a lap.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyarországi munkaszervezés és toborzás gyakran közvetítőkön keresztül bonyolódik le. Ők a munkások szállítását, esetenként a szállását is biztosítják. A közvetítők nagy része áttelepült romániai, ukrajnai vagy szlovákiai magyar, és általában kiterjedt rokoni kapcsolataik vannak a határ másik oldalán.

A hazánkban legálisan, illetve illegálisan dolgozó külföldieket általában rosszabbul fizetik, mint a hazaiakat. A különbség akár tíz-harminc százalék is lehet - olvasható a Magyar Hírlapban.

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter