Mire készülhet a magyar munkaerőpiac és hol lesz munkaerőhiány 2026-ban?

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2026 első negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A létszámnövekedést, illetve -csökkenést előrejelző cégek számának különbségéből származtatott, majd szezonálisan hatásokkal igazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +11 százalékos átlagos értéket ért el, ami 2 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél, és 7 százalékponttal haladja meg a fél évvel korábbi mutatószámot. Mindez a hazai cégek fokozatosan növekvő optimizmusára utal.

„Az elemzői előrejelzések a 2026-os évre már a GDP 2-3 százalékos növekedésével számolnak, és a növekedés lassú beindulását vetítik előre a cégek frissen feltárt, óvatos optimizmust mutató várakozásai is – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.

Bár a cégek nagyobbik része már a piacainak újbóli élénkülésére készül, ez a tendencia még nem egyöntetű. A jelentős munkaerőt foglalkoztató gyártás, valamint a kereskedelem és logisztika szektorok egyelőre kevéssel az átlag alatti munkaerőfelvétellel számolnak, az autóiparban tevékenykedő cégek pedig stagnáló létszámmal számolnak a következő negyedévben is.

A szektorok közül a legnagyobb létszámbeli felfutás az alacsony bázisról induló vendéglátás (NFM: +34%), a közmű és természeti erőforrások (+31%), illetve a pénzügy és biztosítás (+19%) területeken várható – ez utóbbi esetében az új kedvezményes hitelprogramok indulása is pozitív hatással lehetett a bővülési tervekre. A fentebb említett gyártás (+10%), illetve kereskedelem és logisztika mellett (+8%) szintén az átlagot alulról közelítő növekedésre számítanak az építőipar és ingatlan (+9%), az információ (+8%), Technológia és IT (+7%), valamint a közszolgáltatások, egészségügyi és szociális szolgáltatások (+7%) cégei körében. Az autóipar (0%) stagnál, a szakmai, tudományos és technikai szolgáltatások (-7%) területén pedig létszámleépítési tendencia rajzolódik ki.

A 11 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentős eltérések tapasztalhatók. Átlag felettiek a munkáltatók várakozásai Közép-Magyarországon (NFM: +30%) az Észak-Alföldön (+24%), Észak-Magyarországon (+22%), a Közép-Dunántúlon (+17%), illetve a Dél-Alföldön (+16%). Átlag alatt nő a létszám Budapesten (+4%), ugyanakkor a Dél-Dunántúlon (-1%) stagnálás, a Nyugat-Dunántúlon (-6%) pedig összességében némi létszámcsökkenés következhet be.

Cégméret alapján összességében valamennyi kategóriában létszámnövelési szándék tapasztalható, ám miközben a 10-249 fő közötti KKV-k átlag felett terveznek bővülni (NFM: 17-18%), addig a mikrovállalkozások, illetve a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalati kategóriákban működő cégek jóval az átlag alatti mértékű létszámbővítéssel kalkulálnak.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren szinte változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg is igen magas, 24 százalékon áll, ami csupán 1 százalékponttal magasabb az előző negyedéves szintnél. Számottevő visszaesést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak, de a környező országok közül Szlovákia (-3%) és Románia (0%), míg távolabb Hong Kong (+1%) munkaerőpiaca is kimarad a bővülésből. Európában (+19%) a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Hollandiában (+36%), Írországban (+31%), valamint Svédországban (+30%) terveznek munkaerő-bővítést. Európán kívül elsősorban Brazíliában (NFM: +54%), Indiában (52%), és az Egyesült Arab Emírségekben (+46%) várják a legnagyobb arányú állománybővülést az ottani munkáltatók.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégeknek jelenleg mekkora nehézséget okoz az, hogy nyitott pozíciókat megfelelő képzettségű jelentkezők híján nem tudnak betölteni. Bár a hazai cégek 74 százaléka számolt be több-kevesebb problémáról ezen a téren, jelentős nehézséggel emiatt csak 17 százalékuk küzd. (Egy évvel korábban ezek az értékek 4-5 százalékponttal magasabbak voltak, ami arra utal, hogy jelenleg kissé kevésbé feszítő probléma a munkaerőhiány.)

A munkaerőhiány a leginkább az AI jártasságot igénylő munkakörökben jelentkezik, de a gyártási, a mérnöki és a sales/marketing pozíciók esetében is széles körben jellemző.

A képzett munkaerő hiányát a cégek elsősorban a meglévő munkatársak át- és továbbképzésével igyekeznek csökkenteni: a válaszadók 35 százaléka él ezzel az eszközzel. Az új munkatárs bevonzása érdekében a cégek 26 százalék emeli az adott munkakörhöz kapcsolódó fizetést. (Ez utóbbi érték egy éve még 30 százalék volt, ami arra utal, hogy a cégek most kevésbé tudnak rugalmasak lenni a bérek tekintetében.) E két fő eszköz mellett jellemző még a időbeli rugalmasság (részmunkaidő, flexibilis munkaidőkeret - 20%), illetve távoli munkavégzési lehetőség (ez utóbbit a válaszadók 17 százaléka alkalmazza). A képzett munkaerő kiváltására az automatizációt és a mesterséges intelligenciát egyelőre még mindig csak a cégek 14 százaléka alkalmazza (2024: 12%).

Mennyország vagy rémálom a munka jövője? A techguruk nem értenek egyet

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik