Mit kell tennie a diáknak, ha külföldre megy tanulni?

A hatályos magyar jogszabályok alapján, amennyiben a gyermek egy külföldi egyetemen, nappali tagozatos hallgató lesz és Magyarországon hallgatói jogviszonyban nem fog állni, a külföldi hallgatói jogviszonyára tekintettel nem jogosult Magyarországon egészségügyi szolgáltatásokra (szemben azzal az esettel, ha Magyarországon állna fenn a hallgatói jogviszonya, amely alapján automatikusan egészségügyi szolgáltatásra lenne jogosult).
Akkor azonban, ha a külföldi tanulmányok mellett, Magyarországon megtartja az állandó lakóhelyét, akkor - egyéb jogosultság hiányában - a (2019-ben) 7500 Ft.-os egészségügyi szolgáltatási járulék összegét havonta meg kell fizetnie. Ennek a megfizetésével már jogosult lesz természetbeni egészségügyi ellátásra Magyarországon, és ezen jogosultsága alapján igényelhet Európai Egészségbiztosítási Kártyát is, amellyel az Egyesült Királyság területén jogosult lesz sürgősségi egészségügyi ellátás igénybevételére.

A családi pótlék vonatkozásában: Az érettségit követően a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár, illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. - életévét.

Ennek megfelelően tehát látható, hogy családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, azonban a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába, így mind a családi pótlék, mind a családi adókedvezmény szempontjából figyelembe vehető.

Külföldön tanuló gyermek után - aki befejezte a hazai középfokú képzést - a hatósági gyakorlat szerint nem jár családi pótlék, és a családi kedvezménynél sem vehető figyelembe még eltartottként sem. Ez a hatósági gyakorlat nem feltétlenül van összhangban a családok támogatásáról szóló törvény 12. § (1) bekezdés ab) pontjával, mely nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, hogy csak a magyar felsőoktatási intézményekben tanulók minősülhetnének eltartottként.
Ugyanakkor bizonyosan figyelembe vehető eltartottként az a gyermek, aki olyan felsőfokú képzés keretében (például Erasmus) tanul átmenetileg külföldön, amely alapján az Oktatási Hivatal tanulóként nyilvántartja, és van még olyan gyermek a családban, aki után kérelemre járna a családi pótlék. Ebben az esetben a külföldön tanuló gyermek bizonyosan beszámítható a családi kedvezménye összegét meghatározó eltartotti létszámba.