Mit tehet az a munkavállaló akinek a munkája egészségére káros?

Amennyiben az orvosi rehabilitációs megoldások nem segítenek és a szóban forgó személy a munkaképessége tartós romlását tapasztalja, lehetősége van elindítani a komplex minősítését, azaz komplex minősítés és ellátás iránti kérelmet adhat be a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál. A komplex minősítés eredményétől függően kerül majd megállapításra az őt megillető ellátási forma, az ellátás összege és a folyósítási időszak.

Menete:

A háziorvos beutalót állít ki a kérelmező számára a munkaképesség-változás vagy keresőképesség vizsgálata céljából

Ezzel párhuzamosan a releváns szakrendeléseken a panaszokat ki kell vizsgáltatni és az eredményeket tartalmazó orvosi dokumentációt (zárójelentések, szakorvosi és egyéb leletek) be kell szerezni (a kérelmezőnek)

Ezt követően a kérelem benyújtására a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél van lehetőség (a megyei kormányhivatalok megyeszékhely szerinti járási hivatalaiban, a fővárosban pedig Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi hivatalában)

Az időpontról a kérelmező postán kap értesítést

A felülvizsgálati folyamatban az orvosszakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. Ezen kívül, a komplex minősítés végeredményét (így a megállapított ellátás összegét is) az egészségi állapot mellett foglalkozási és szociális rehabilitációs szempontok is befolyásolják.

Amit érdemes pluszban megemlíteni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző

· öt éven belül legalább 1095 napon (három év) át,

· tíz éven belül legalább 2555 napon (hét év) át,

· vagy tizenöt éven belül legalább 3650 napon (tíz év) át biztosított volt.

A biztosítási időbe be kell számítani

· a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

· a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,

· a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

Emellett fontos, hogy az igénylés időpontjában az illető keresőtevékenységet nem végezhet és rendszeres pénzellátásban sem részesülhet. Keresőtevékenységnek számít minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben a közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Lényeges tehát, hogy az igénylés időpontjában nem állhat alkalmazásban.