Motivációs levél a 2017-es érettségin?

Érvelés témakörben volt ez feladat, ennek örülök, mert motivációs levél - a közhiedelemmel ellentétben - nem egy bullshithalmaz, hanem tényleg érvelés. Utánanéztem, milyen tananyag lehet erre a középiskolákban, mit tanulhattak erről előzetesen a fiatalok. Találtam is pár tantervet „életvitel” tantárgyból, ami szerint ezt osztályfőnöki órán kell átbeszélni.

Kissé szkeptikus vagyok, mert az osztályfőnökök jórésze nem nagyon (kicsit sem) keresett állást a versenyszférában, így vajon milyen tapasztalata lehet? Miután nem is dolguk karriertanácsadást tartani, ezt nem is tartom felróható hiányosságuknak. Ettől persze az ifjoncok motivációs leveles ismeretei még nem lesznek meg, az tényleg az adott tanár egyéni ambícióitól függ.

A középszintű magyar érettségi hivatalos megoldása itt tekinthető meg.

A megoldókulcs nem adott a motivációs levélhez egy konkrét mintát (ez érthető, mert nem lehet), de amit adott, majdnem azonos a karrieroldalak hasznavehetetlen tanácsaival… Íme, a hivatalos megfejtés a motivációs levélre.

Tartalmi elvárásokra ezt bírták írni:

a) A szövegben a vizsgázó a feladatban közölt valamennyi tartalmi elemre kitér: jelzi, milyen állásra kíván jelentkezni; megindokolja alkalmasságát; kitér arra, mikor ér rá a munkát elvégezni.

Itt még majdnem örültem. Azt várják el a diáktól, hogy a saját preferenciáit is leírja egy állással kapcsolatban, ez jó. Igenis legyenek egy álláskeresőnek is elvárásai. Gyakorlatiasan kezelve a kérdést, oké, hogy rugalmas a munkaidő, de ha már itt leírja, hogy csak 17-20 óra között tud dolgozni, akkor lehet, hogy tovább már nem is olvassák a levelét… Szóval, ezt mégsem így kéne. El kell jutni állásinterjúra, és ott meg kell tudni, mik a lehetőségek.

b) A szöveg életszerű, meggyőző és a helyzethez jól kapcsolódó, megfelelően bemutatott indoklást tartalmaz (pl. precíz munkavégzés jellemző rá; jó kapcsolatteremtő képességgel bír, kitartóan és pontosan dolgozik; a feladathoz kapcsolódó végzettsége van; sosem késik el; udvarias az utasokkal)

Írja be azt a jópár tulajdonságot, amit mindenki beír. Mert az álláskeresők 100%-a precíz, jól kommunikál, kitartó, pontos, de persze ez nem így van, és nem is feltétlenül baj.

Szerintem egy utastájékoztató legyen udvarias, türelmes, értsen szót a nehezen kommunikáló emberekkel is, fontos legyen számára, hogy hasznos tájékoztatást adjon, és mindezt gyorsan tegye, hogy ne álljon hosszú sor az információnál, ne kelljen sokat várnia az utasoknak. Ha vannak „extrái” pl. ismeri a jelnyelvet a jelölt, beszél jól beszél idegen nyelven, beírhatja, érettségi dolgozatban, fiktív levélben biztosan nem hagytam volna ezeket ki. Hogy “sosem késik el”, az alapvető lenne, de bizony néha mindenki elkésik. Késő busz/vonat, dugó, közlekedési baleset miatti terelés stb. Tehát, ilyet nem írunk, mert csak tapasztalatlanságra utal.

A „befelé” kommunikálás is fontos, így legyen számára alapvető, hogy folyamatosan tájékozódjon a járatok aktuális helyzetéről. A „feladathoz kapcsolódó végzettsége van” jó érv lenne általában, de az álláshirdetésből nem tudtuk meg, milyen végzettséget várnak el, így erre hivatkozni a való életben, ennél az álláshirdetésnél biztosan nem a legjobb ötlet.

c) A szöveg legalább három különböző, a feladat tárgyához illeszkedő elemmel, személyes tapasztalattal gazdagítja a kiírt feladatot (pl. már korábban is dolgozott hasonló munkakörben; nagy szüksége van a másodállásból befolyó bevételre; mindig is hasznos munkát akart végezni, korábban önkéntes volt.)

Miért pont három? Egy ütős érv is elég lehet. A „nagy szüksége van a befolyó bevételre” az így most nem jó…Ezzel így a kiszolgáltatottságát mutatja, és talán sajnálatra épít, de ezzel nem lehet nyerni, főleg, hogy sejtjük, a többi jelentkező sem milliárdos, aki ezt akarja hobbijának. Ha már ilyet akar írni, akkor legyen egyértelmű: „felsőfokú tanulmányaim finanszírozásához” vagy hasonló említheti ezt meg, ebben a konkrét esetben.

A motivációs levél legfőbb elemét, miszerint személyes bemutatkozást kezdeményezünk, icipicit kifelejtették. Grrr!

A formai elvárások szerintem kissé mellémentek.

Szerkezet:

A maximális 3 pont akkor adható meg, ha az Általános értékelési szempontok mellett az alábbi szempontok is teljesülnek:

A motivációs levél a hivatalos levél formai sajátosságait követi, ezért a maximális teljesítmény eléréséhez az alább felsorolt elemek közül elvárt: címzés, a formális megszólítás, a tagolt szöveg, dátum (elején vagy végén), elköszönő formula, aláírás

NEM! A motivációs levél nem hivatalos levél. Egy cégnek írod, magánemberként, mert együttműködést szeretnél kezdeményezni velük. Nem kérelmezel, nem nyilatkozatot teszel, nem hivatalnak! Naponta tapasztalom a sok hivataloskodó, ettől általános, erőltett megfogalmazású, személytelen bullshitté váló motivációs leveleken azt, hogy ennek az elvárásnak nagyon meg akarnak felelni az aktív álláskeresők is.

A kapcsolati adatokat sem árt beleírni az aláírásunk után, ha esetleg választ is várunk a jelentkezésünkre.

A nyelvi igényesség terén az általános értékelési szempontok irányadók.

Igen, nyelvi igényesség legyen. Igencsak szubjektív értékelési szempont, de remélhetőleg jóindulatú tanárok javítják a dolgozatokat.

Összefoglalva: nem tudom, mik hangzottak el azokon a bizonyos osztályfőnöki órákon (?) a témában, de ebből egy gyenge közepeske motivációs levél kerekedne ki a való életben, ami vagy működik, vagy nem, az állásra jelentkezők számától függően. Ennél jobbnak kell lennie a motivációs levélnek is, és az erre irányuló oktatásnak is. Tehát, az irány jó, már csak a kapcsolódó szakmaiságot kellene erősebben hozzátenni…

Jobangel HR Blog