Munkaerő-kölcsönzés: Tévhit tévhit hátán

Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohumán megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte - derült ki.

A vizsgált 12 hónapos időszakban a magyar közösségi térben kb. 14 ezer alkalommal kapott említést a munkaerő-kölcsönzés, és a téma piaci trendekkel, toplistákkal, foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatos tartalmakban merült fel leggyakrabban.

A kutatóvállalat átfogó, többfázisú U&A (Usage & Attitude) piacvizsgálatának második szakaszában 3000 főt kérdezett meg a magyar munkakorú lakosság körében a munkával kapcsolatos attitűdjéről, elégedettségéről és piaci ismereteiről. Az országos minta az alapvető demográfiai jellemzők, így nem, kor, régió, iskolai végzettség szerint reprezentálja a célcsoportot. A tanulmány szerint a válaszadók egyötödének van személyes munkaerő-kölcsönzési tapasztalata, kétötöde pedig csak hallott erről a foglalkoztatási formáról.

Az Ipsos piacvizsgálatának egyik további fontos eredménye, hogy a magyar munkavállalók jellemzően pozitív munkahelyi tapasztalatokról számoltak be, tízből heten elégedettek munkájukkal. Ennél jelentősen jobb arány a szellemi foglalkozásúak körében mérhető (76%).

A legnagyobb elégedettségre a munkahelyek vélt stabilitása, biztonsága, másodsorban a letisztult munkafolyamatok, illetve a munkahelyi légkör ad okot. A skála másik végén a fizetéssel és juttatásokkal kapcsolatos kritikákat is megelőzi a home office lehetőségének hiánya. A fizikai munkát végzők körében ennek jól érthető akadályai vannak, ugyanakkor a szellemi, fehérgalléros munkavállalók is erős kritikával illették a hazai munkaadókat az otthon tölthető munkanapok lehetőségével kapcsolatban.

A magyar munkavállaló számára kiemelt fontosságú a jól végzett munka érzése (87%-os egyetértés) és az értékteremtés (73%). Másrészről alapvető, hogy a munka és a magánélet között különbséget tudjon tenni, külön tudja választani és megtalálja az egészséges egyensúlyt (85%). A hazai munkaképes lakosság csupán negyedének él a fejében a munkavégzés úgy, mint a szükséges rossz.

A vendégmunka témakörében az Ipsos harmadik kutatási fázisa szolgált érdekes tanulságokkal. Az összesen 437 HR döntéshozó megkérdezésével készült B2B kutatás tanulsága szerint tíz vezetőből kilenc hallott már a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségéről, de személyes tapasztalata már csak a pozitív választ adók tizedének volt. 39% még nem gondolkodott el a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásán, 45% pedig inkább nem élne a lehetőséggel – még ha a HR szolgáltatók kínálják is ezt a megoldást.

A személyzeti és munkaügyi döntésekért felelős vezetők álláspontja szerint jelenleg a jó munkaerő megtalálása az első számú kihívás (87%-os egyetértés), különösen a hiányszakmákban nehéz betölteni az üresedést, illetve pótolni a távozókat. A munkaerő megtartása szintén nagy energiákat emészt fel (84% említés) a szakmában. A megszerzés és megtartás nehézségei mögött főként az áll, hogy nehéz megfelelni a bérezési elvárásoknak, illetve ebben az időszakban nagy kihívás a munkavállalói motiváció fenntartása. A magyar piac HR szolgáltatóival szemben a versenyképes szolgáltatási díjak mellett a gyorsaság a legfőbb elvárás.

Fotó: unsplash.com