Munkajogi alapismeretek

Címlap >> Állás-Karrier >> MunkajogMunkajogi alapismeretek /uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20000606113430YOVB.html" [origo]" " " Munkajogi alapismeretek2000. június 6., kedd, 11:34Utolsó módosítás: 2003. július 9., szerda, 13:35Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mik a feltételei a rendkívüli felmondásnak? Hány nap szabadság jár a munkavállalónak? Milyen felelősséggel tartozik a munkavállaló a munkáltatónak okozott kárért? Mit tehet a munkavállaló, ha jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki ellátogat ezekre az oldalakra.Görgessen az oldal aljára, majd küldje el a cikket ismerősének!Munkaviszony létesítése, a munkaviszony alanyai1/20. oldalMunkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony. A munkaszerződés alapján a munkavállaló kötelesmeghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni; elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl végezhető el!). a munkáltató utasításait (a törvényben meghatározott kivételekkel) végrehajtani, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni; a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást.A munkaszerződés alapján a munkáltató kötelesbiztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat, a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony. Ilyen különösen a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A vezető állású munkavállaló munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. További munkaviszony: főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. További munkaviszony a másodállás és a mellékfoglalkozás.Amásodállású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos vagy részben azonos időtartamra esik. Másodállás csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon.A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában csak főállású munkaidején kívül láthatja el munkafeladatait. A vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt nem létesíthet.Munkavállaló: munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkaviszonyt létesíthet az előzőektől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt. A tanköteles fiatal munkavállaló (a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét) művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható, azonban ehhez be kell szerezni a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal engedélyét.Munkáltató: az a munkaszervezet, amely a munkavállalót foglalkoztatja. Munkáltató lehet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az egyéni vállalkozó (mezőgazdasági őstermelő, ügyvéd, ügyvédi iroda, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda,) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.1/20következő oldal1. Munkaviszony létesítése, a munkaviszony alanyai2. Kollektív szerződés, munkaszerződés3. Határozott és határozatlan idejű munkaviszony4. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése5. Rendes felmondás, felmondási tilalmak, végkielégítés6. Rendkívüli felmondás7. Igazolás munkaviszony megszűnésekor, működési bizonyítvány8. Munkaviszony jogellenes megszüntetése9. Fiatal munkavállalók és nők munkajogi védelme10. Tanulmányi szerződés11. Munkaidő, munkaidő-kedvezmény, munkarend, munkáltatói utasítások12. Kirendelés, kiküldetés13. Munkaviszony szünetelése14. Pihenőidő, pihenőnap, munkaszüneti nap15. Rendkívüli munkavégzés, készenlét16. Szabadság17. Munkabér, bérpótlék, távolléti díj, átlagkereset18. Levonás a munkabérből, munkabér kifizetése19. Kártérítési felelősség, leltárfelelősség20. Munkaügyi jogvita