Szilágyi Katalin
Megjelent: 10 éve

Munkaügyi jogsértések: a feketemunka vezet

- A válság mennyire írta át a munkavédelem jelentőségét a vállalatoknál? Jobban, vagy kevésbé figyelnek oda erre a cégek? Rosszabbak lettek-e a munkakörülmények?

- A recesszióra a munkáltatók a termelés visszafogásával és elbocsátásokkal reagáltak. Ez magában hordozza azt, hogy a munkavédelemre figyelő gondolkodás háttérbe szorul, ezért 2010-ben nagy erőpróbát jelent a munkavédelmi hatóság számára, hogy ezt megakadályozza. Az elbocsátások sajnos érzékenyen érintették a foglalkoztatott munkavédelmi szakemberek létszámát. Egyes munkáltatók a túlélés reményében először a termelésben közvetlenül részt nem vevő munkavállalókat építik le. Közéjük tartoznak a munkavédelmi szakemberek is. Ez a szemlélet hosszú távon megbosszulja magát, mert a munkavédelmi szakértelem nélkül maradt vállalatoknál romlik a munkaeszközök biztonsági állapota, nem költenek egyéni védőeszközökre, elmarad a munkavédelmi kontroll.

- A nehéz gazdasági helyzetben a feszültség és a stressz is nagyobb a munkahelyeken. A dolgozók sokszor a szabadságukat sem merik kivenni, mert félnek állásuk elvesztésétől. Mennyire korrektek a munkáltatók, kifizetik-e ezeket a benn maradt napokat, vagy kiadják a dolgozóknak?

- Valóban tetten érhető volt 2009-ben a munkaidő, a pihenőidő és a rendkívüli munkavégzés szabályainak gyakori megszegése, közel 32 000 munkavállalót ért ilyen jellegű jogsértés, legtöbbjüket feldolgozóipari cégek foglalkoztatták. Igaz, 2008-ban még ennél is több hasonló szabálytalansággal találkoztak a munkaügyi felügyelők, de kritikusan kell tekintenünk erre a változásra, ugyanis a nyilvántartási kötelezettség igen gyakori megszegése miatt a munkaidő, pihenőidő szabályait csak lényegesen kevesebb munkahelyen lehetett eredményesen ellenőrizni. Ugyanakkor, azok közül a munkáltatók közül, akik gazdasági kényszerre hivatkozva követnek el szabálytalanságot, többen csupán a megfelelő szabályok ismeretének hiánya miatt hibáznak, holott a humánerőforrásokkal történő szabályos gazdálkodásra meg lett volna a jogszerű lehetőségük is.

- Sajnos a pszichoszociális kockázatok elemzését, felmérését sem veszi sok munkáltató komolyan. Milyen változásra lehet számítani ezen a téren?

- Egy olyan társadalmi, szociális, gazdasági vonatkozású problémakör a stressz (és ennek részeként a munkahelyeken megélt stressz) mely sem forrás, sem megoldás szempontjából nem szűkíthető csupán a munkáltatókra, illetve azok tudatosságára, lehetséges intézkedéseire. A hatóság eszközei, forrásai a helyzet közvetlen befolyásolására önmagukban nem alkalmasak, jelenleg a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálaton keresztül tudunk tenni írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokkal a munkavállalók és munkáltatók érzékenyítése és helyes hozzáállásának formálása érdekében. Kizárólag a munkavédelmi hatóság általi stratégiaalkotás felvetése, különösen, ha szűkre szabott lehetőségeinket és mozgásterünket is figyelembe vesszük - túlmutat a realitásokon. Véleményem szerint a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglaló, a széleskörű, hatékony megelőzést célzó programok biztosítanának lehetőséget a változásra. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak lenne szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közreműködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek valamint a civil szervezeteknek (pl. egészséges munkahelyek mozgalomnak) is.

- A válság sokkal inkább láthatóvá tette a "járulékmentes" foglalkoztatást. Hogyan alakult a feltárt feketefoglalkoztatás mértéke az utóbbi években?

- A feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedéseink hatásai az elmúlt évek statisztikai adataiból kimutathatók, amit visszajelzésként értékelünk az ellenőrzések célirányosabbá tételére és a felügyelőink képzésére. E tendencia 2009. évi szakasza azonban megkíván egy másfajta értelmezést is. A munkaügyi felügyelők a jellemzőbb jogsértések közül a munkaidővel és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat messze megelőzve, még mindig a feketefoglalkoztatás különböző formáival, vagyis a munkaszerződés, a bejelentés nélküli, illetve színlelt szerződéssel történő foglalkoztatással találkoznak a legtöbb esetben. Bár az ellenőrzött munkáltatók körében a szabályszerűen foglalkoztatók arányának növekedését látjuk, nem lehet megkérdőjelezhetetlen javulásról beszélni, hiszen a válság élénkítheti az "átjárást" a legális és a feketén foglalkoztatók táborai között, miközben mindkét oldal felvevőképessége szűkül.

A feketemunka az építőiparban, a nyomozati- biztonsági tevékenységet ellátók körében a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban (kereskedelem, vendéglátás) a legelterjedtebb. Bár az építőipar számít a fekete foglalkoztatással legfertőzöttebb gazdasági ágazatnak, a pozitív irányú változás is itt érzékelhető leginkább. A 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezések alapján lehetőség nyílik a fővállalkozói felelősség érvényesítésére. Úgy vélem, hogy a jogszabályi keretek változásának illetve a célzott ellenőrzéseknek és a munkáltatókat a szabálytalan munkaviszonyok legalizálására szorító intézkedéseknek nagy szerepe van abban, hogy a 2009. év mintegy 40 százalékos javulást hozott az ágazatnál tapasztalt feketefoglalkoztatási adatokban a korábbi évekhez képest. Természetesen, mint minden statisztikai adat, ez is relatív, hiszen a gazdasági válság miatt az építőipar teljesítménye (az Ágazati Párbeszéd Bizottság szerint) csaknem 50 százalékkal esett vissza, ami hatással van a szabálytalan foglalkoztatás mértékére is.

- A feketemunka visszaszorítását várja a kormány az áprilistól életbe lépő egyszerűsített foglalkoztatástól is, ami az alkalmi munkavállalást váltja fel. Ön milyen pozitív illetve negatív következményekre számít munkaügyi/munkavédelmi szempontból az egyszerűsített foglalkoztatás új szabályozásának életbe lépését követően?

- Ez azon múlik, hogy az új szabályozás eléri-e eredeti célját, vagyis a feketemunka visszaszorítását. Ha igen, akkor hatása a munkavédelemben is pozitív lesz. Amennyiben nem, és az erre fogékony munkáltatók ki tudják játszani az új szabályokat, akkor negatívan befolyásolja majd a munkavédelmi helyzetet. Az eltitkolt munkavállalók munkavédelmi szempontból is teljesen kiszolgáltatottá válhatnak. Munkáltatóik jellemzően nem költenek védelmükre, így az alapvető biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak sem megfelelő munkakörülmények között dolgoznak. Munkahelyük megtartása érdekében sajnos ők maguk is - saját kárukra - a munkáltatók "cinkosaivá" válnak: segítik eltitkolni foglalkoztatásuk tényét, ezzel megnehezítve a munkavédelmi és munkaügyi hatóság munkáját. Emiatt kikerülhetnek a hatósági kontroll védőernyője alól, tehát helyzetük még kilátástalanabbá válik. Egy önerősítő negatív folyamat szenvedő alanyaiként végső soron egészségük, biztonságuk, megélhetésük kerül veszélybe.

- Hogyan gondoskodik új felügyelők képzéséről az OMMF, hiszen ez egy speciális ismereteket igénylő szakma?

- Az érvényben lévő létszámstop miatt nem létesíthetünk új közszolgálati jogviszonyt, így felügyelőket sem vehetünk fel, kivéve azokat, akik a tartósan távol lévő köztisztviselőket helyettesítik, őket határozott időre alkalmazzuk. A felügyelők felkészítéséről egy, minden újonnan belépő felügyelőre vonatkozó elnöki utasításként kiadott szabályzat rendelkezik, melynek alapján a felügyelő-jelölt három szakaszban (módszertani ismeretek elsajátítása, elméleti szakmai ismeretek megszerzése, gyakorlati alkalmazás) készül fel a munkára, mentori segítséggel. Mindhárom részt teszt-vizsga zárja, majd felügyelői záróvizsga következik. Csak utána végezhet a jelölt teljes körű felügyelői munkát, ekkortól jogosult intézkedni, és kaphat felügyelői igazolványt.

- Ha jól tudom, a Székesfehérvári Regionális Képző Központban folyt egy átképzés, ahol munkaügyi felügyelőket képeztek. Mennyire volt sikeres ez a tanfolyam?

- Valóban, 2009 áprilisában az "Új Pálya Program" keretében 42 - a közszférából leépített - jelölt szerzett OKJ-s munkaügyi felügyelő szakképesítést a Székesfehérvári Regionális Képző Központ szervezésében. Az OMMF szakemberei mind a toborzásban, a kiválasztásban, mind a képzésben jelentős szerepet vállaltak. Ezekkel az emberekkel az OMMF a szakképesítés megszerzését követően közszolgálati jogviszonyt létesített. A képzést eredményesnek mondhatjuk, hiszen a 42-ből 36-an jelenleg is az OMMF szervezetében dolgoznak.

- Két évvel ezelőtt az akkori elnök a szervezet egyik legfontosabb feladatának a tájékoztatást, a tanácsadás intézményrendszerének kiszélesítését nevezte meg. Ez megvalósult?

- Intézményünk a munkavédelmi törvényben rögzített kötelezettségnek megfelelően 2003-ban létrehozta a közcélú állami munkavédelmi információs rendszert, melyet kezdetben csak telefonon, az úgynevezett "zöldszámon" lehetett elérni. 2007-től a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat már több húron játszhat, mivel a regionális munkavédelmi felügyelőségek munkavédelmi felügyelő-tanácsadóinak közreműködésével a munkahelyi biztonságról és a munkahelyi egészségről ad tájékoztatást, tanácsot, és nyújt információt. Tevékenysége mind a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek, mind a dolgozók, illetve érdekképviseletek körében jó fogadtatásra talált. Közismert és elismert szolgáltatásként működik, egyre több ember értesül róla. Népszerűségét jellemzi, hogy az érdeklődések száma folyamatosan, évről-évre növekszik. 2007-ben 7371-en keresték meg a Szolgálatot, 2009-ben pedig már 17314-en kérték a segítségét.

A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat munkatársai a szervezett munkavégzés szereplői számára naponta elérhetők, akár telefonon, akár írásban vagy személyesen is: hivatali helyiségekben éppúgy, mint munkáltatói környezetben. A kulturált és zavartalan működés feltételeit minden régióban megteremtettük. Munkavédelmi felügyelő- tanácsadóink egyre gyakorlottabban és hatásosabban végzik munkájukat. A szolgáltatást igénybe vevők észrevételeire kiemelten figyelünk. Alapvető törekvésünk, hogy minél pontosabban megismerjük, mit várnak tőlünk a tanácskérők, és mi a véleményük. Ezért alkalomszerűen telefonon is érdeklődünk, mire lenne szükségük, elégedettek-e azok a munkáltatók, akiknek személyesen adtunk tanácsot. Kivétel nélkül minden megkérdezett hasznosnak és szükségesnek ítélte meg a Szolgálat tevékenységét.

- Melyek a legfontosabb prioritások most a munkavédelem, munkaügy területén idén, amelyeket kitűzött célként?

- Ezeket a célokat az OMMF az ellenőrzéseket ellátó területi munkavédelmi felügyelőségek számára kiadott szakmai irányelvekben határozta meg. Ilyenek például munkavédelemben, hogy az OMMF általánosan megköveteli a kockázatértékelést, de az olyan magas kockázatú ágazatokban, mint az építőipar, a külszíni bányászat, a mezőgazdaság, az egészségügy, a feldolgozóipar, továbbá azokon a munkahelyeken, ahol legalább három vagy annál több kockázati tényező lehet, illetve ahol korábban nem történt kockázatértékelés kiemelten ellenőrzi a kockázatértékelés meglétét és megfelelőségét. Emellett nagyobb arányú ellenőrzést végzünk azoknál a munkáltatóknál, akiknél a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakori, és/vagy súlyos. Csatlakozva az EU-OSHA 2010-2011 Egészséges munkahelyek - biztonságos karbantartás kampányhoz, célvizsgálat keretében kiemelt figyelmet fordítunk a gépek, berendezések karbantartására, hogy megelőzhessük a baleseteket, az ellenőrzések eredményeként egyrészt szeretnénk elérni, hogy a feketefoglalkoztatás, a közterhek elkerülését célzó foglalkoztatási formák, a munkavédelmi felelősséget kijátszó, alvállalkozási konstrukciók visszaszoruljanak, másrészt, hogy az arányos, de visszatartó szankcionálással mérséklődjön a munkavégzés kockázata. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrizni kívánjuk, hogy a munkavállalók kiemelt védelemre szoruló csoportjainak foglalkoztatási körülményei - nők, terhes nők, fiatalok, megváltozott munkaképességűek, és várhatóan a munkaerőpiacon egyre nagyobb számban megjelenő idősek - megfelelnek-e a szabályoknak.

A munkaügyi területen az elmúlt évekhez hasonlóan, jelenleg is a feketegazdaság, szürkítése, a szürkeárnyalat kifehérítése az elsődleges célunk. Az eljárási rendünket előíró jogszabályok változásainak megfelelően a gyakorlatunkat úgy alakítjuk, hogy a hatósági munka hatékonyabb legyen, ez magában foglalja a minőségi teljesítmények mellett az arányos és egységes szankcióalkalmazást, a gyorsabb ügyintézést.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
E-learning - megoldás lehet a munkavédelmi szakemberképzésben is

Az élet számos területén, így a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is egyik napról a másikra váltak létkérdéssé a... Teljes cikk

Ne tüsszents a zsömlére a boltban!

Nyugalomra int az OKSZ: minden elvárható intézkedést megtesznek a vásárlók és alkalmazottaik biztonsága érdekében, de arra kérik a lakosságot,... Teljes cikk

Óvatosan a koronavírussal kapcsolatos munkahelyi kérdőívekkel!

Nem tartalmazhatnak az egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat a koronavírus-járvány miatt alkalmazott munkahelyi kérdőívek, és a... Teljes cikk