Munkavédelem: jogok és kötelezettségek
A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása alapvetően a munkáltató feladata, amely teljesítése helyett nem adhat pénzt, vagy egyéb megváltást a munkavállalónak.
A munkáltató köteles felmérni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, vagyis munkaeszközöket, veszélyes anyagokat, egyéb olyan káros hatásokat (pl. egyhangú, kötött ütemű munka), melyek a munkavállalókat érik. Továbbá a munkavállaló kötelessége az emberi tényezőket is figyelembe venni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell a munkáltatónak kialakítania a munkahelyet, megválasztani a munkaeszközöket és munkafolyamatokat, beosztani a munkaidőt. A szükséges utasításokat és tájékoztatókat pedig meg kell adni a munkavállaló részére.
A munkáltatónak a munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő szakképesítésű munkavállalót kell foglalkoztatnia, akinek a személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket. A munkavédelmi kötelezettségek folyamatos ellenőrzéséért is a munkáltató a felelős. Ennek értelmében a foglalkoztatónak rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik-e és megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket? Biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, tisztítását, javítását, pótlását.
A munkáltató további kötelezettsége a hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, valamint közvetlen veszély esetén a munkafolyamatokat leállítani, és amennyiben szükséges, a munkahelyet kiüríteni, és a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtani. A munkabaleseteket illetve a foglalkozási megbetegedéseket is a munkavállalónak kell kivizsgálnia, bejelentési kötelezettségének pedig eleget kell tennie. A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve további elmaradhatatlan feladat foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani, ami a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában kell, hogy közreműködjön.
Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató a munkavállaló munkába állásakor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, és új technológia bevezetésekor.
A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközökben és tartalommal megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezze munkáját, továbbá hogy munkatársaival együttműködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Így különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközeit és az egyéni védőeszközét rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni, a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni, a részére előírt orvosi, pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni, a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles továbbá együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását, az előírt védőital biztosítását, a tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri-, szakmai- illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat elvégzését. Az alkalmazott további munkavédelmi joga, hogy tájékoztatást, utasítást, információt kapjon az egészség és biztonság megőrzésével kapcsolatos tudnivalókról. A foglalkoztatott jogosult még arra is, hogy az egészséget vagy biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali tájékoztatást kapjon.
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, fiatalkorú esetén fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, továbbá ha a munkára alkalmasnak bizonyult.
A munkavédelmi szabályozás megkülönböztet munkaköri-, szakmai-, személyi higiénés-, és soron kívüli alkalmassági vizsgálatot. A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy a munkavállaló az adott munkakörben megjelenő igénybevételnek képes-e megfelelni? A szakmai alkalmassági vizsgálat a szakma elsajátításának megkezdését megelőző orvosi vizsgálat. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat járványügyi szempontból kiemelt munkaterületek vizsgálata, amely azt figyeli, hogy az ezen a munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét veszélyezteti-e vagy sem. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatra akkor van szükség, ha a munkavállaló egészségügyi állapotában olyan változások állnak be, amelyek feltehetően alkalmatlanná teszik őt a munkakör biztonságos ellátására. Az alkalmasságot a foglalkozás-egészségügyi orvos előzetes, illetve időszakos vizsgálatok alapján dönti el.
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya. A munkavégzést meg kell tagadni, ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne.
A munkavállaló ebben a témában felmerült problémáival a munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz, ha működik, akkor szakszervezethez fordulhat.
Bekövetkezett sérelem esetén pedig a területileg illetékes munkavédelmi hatóság intézkedését kell kérni. Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása alapvetően a munkáltató feladata, amely teljesítése helyett nem adhat pénzt, vagy egyéb megváltást a munkavállalónak.
A munkáltató köteles felmérni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, vagyis munkaeszközöket, veszélyes anyagokat, egyéb olyan káros hatásokat (pl. egyhangú, kötött ütemű munka), melyek a munkavállalókat érik. Továbbá a munkavállaló kötelessége az emberi tényezőket is figyelembe venni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével kell a munkáltatónak kialakítania a munkahelyet, megválasztani a munkaeszközöket és munkafolyamatokat, beosztani a munkaidőt. A szükséges utasításokat és tájékoztatókat pedig meg kell adni a munkavállaló részére.
A munkáltatónak a munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő szakképesítésű munkavállalót kell foglalkoztatnia, akinek a személyéről tájékoztatni kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket. A munkavédelmi kötelezettségek folyamatos ellenőrzéséért is a munkáltató a felelős. Ennek értelmében a foglalkoztatónak rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik-e és megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket? Biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, tisztítását, javítását, pótlását.
A munkáltató további kötelezettsége a hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, valamint közvetlen veszély esetén a munkafolyamatokat leállítani, és amennyiben szükséges, a munkahelyet kiüríteni, és a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtani. A munkabaleseteket illetve a foglalkozási megbetegedéseket is a munkavállalónak kell kivizsgálnia, bejelentési kötelezettségének pedig eleget kell tennie. A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve további elmaradhatatlan feladat foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani, ami a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában kell, hogy közreműködjön.
Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató a munkavállaló munkába állásakor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, és új technológia bevezetésekor.
A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközökben és tartalommal megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei
A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezze munkáját, továbbá hogy munkatársaival együttműködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Így különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszközeit és az egyéni védőeszközét rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni, a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni, a részére előírt orvosi, pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni, a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől, a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. A munkavállaló köteles továbbá együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
A munkavállalók munkavédelmi jogai
A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, a szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítását, az előírt védőital biztosítását, a tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását. A munkavállaló kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri-, szakmai- illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat elvégzését. Az alkalmazott további munkavédelmi joga, hogy tájékoztatást, utasítást, információt kapjon az egészség és biztonság megőrzésével kapcsolatos tudnivalókról. A foglalkoztatott jogosult még arra is, hogy az egészséget vagy biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali tájékoztatást kapjon.
Milyen munkára alkalmazható a munkavállaló?
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, fiatalkorú esetén fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, továbbá ha a munkára alkalmasnak bizonyult.
A munkavédelmi szabályozás megkülönböztet munkaköri-, szakmai-, személyi higiénés-, és soron kívüli alkalmassági vizsgálatot. A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy a munkavállaló az adott munkakörben megjelenő igénybevételnek képes-e megfelelni? A szakmai alkalmassági vizsgálat a szakma elsajátításának megkezdését megelőző orvosi vizsgálat. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat járványügyi szempontból kiemelt munkaterületek vizsgálata, amely azt figyeli, hogy az ezen a munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét veszélyezteti-e vagy sem. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatra akkor van szükség, ha a munkavállaló egészségügyi állapotában olyan változások állnak be, amelyek feltehetően alkalmatlanná teszik őt a munkakör biztonságos ellátására. Az alkalmasságot a foglalkozás-egészségügyi orvos előzetes, illetve időszakos vizsgálatok alapján dönti el.
Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató kötelezettségeinek nem tesz eleget?
Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Veszélyeztetésnek minősül a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya. A munkavégzést meg kell tagadni, ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne.
A munkavállaló ebben a témában felmerült problémáival a munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz, ha működik, akkor szakszervezethez fordulhat.
Bekövetkezett sérelem esetén pedig a területileg illetékes munkavédelmi hatóság intézkedését kell kérni. Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?