Munkahelyi hatékonyság növelése szinte ingyen
Megvan az, amikor órák óta ülsz egy szobában/teremben/meetingen és valahogy nem tudsz koncentrálni, fáradtnak és üresnek érzed magad? Ez nem csak az unalom miatt van— a kutatások tanúsága szerint a magas szén-dioxid szint ténylegesen és közvetlenül befolyásolhatja az agyunk működését. Nézzük meg, hogyan hat a szén-dioxid a szellemi teljesítményre, és mit tehetünk vele – a Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetőjének rövid gyakorlati útmutatója.
Gyakori probléma, hogy a megbeszéléseken, képzéseken, munkahelyen lankad a figyelem, csökken a koncentráció és ezzel a teljesítmény. Ennek természetesen számos oka lehet, sokszor motiváció hiánynak, az érdeklődés vagy az elkötelezettség alacsony szintjének tudjuk be. Megoldás? Hát motiválni kell az embereket… legyen színesebb a prezentáció, magasabb a jutalom vagy komolyabb a fenyegetés. A viselkedéstudományi kutatásokból tudjuk, hogy a motiváció az egyik legnehezebben mozdítható tényező – például a környezet változtatásával sokszor könnyebben és eredményesebben hozhatunk létre viselkedésváltozást. Ilyen – az egyébként általában figyelmen kívül hagyott – levegőminőség. Itt most nem a környezetszennyezésre kell gondolni, hanem a beltéri levegő természetes biológiai működésünkből eredő összetétel változására.
A beltéri szén-dioxid elsődleges forrása az emberi légzés – egy átlagos felnőtt óránként körülbelül 20 liter szén-dioxidot termel nyugalmi állapotban. Zárt terekben, mint irodákban és iskolákban, minden egyes ember óránként 30-50 ppm-mel (parts per million) növeli a szén-dioxid koncentrációt megfelelő szellőztetés nélkül, egy átlagos méretű helyiségben. A rossz szellőztetés különösen problémás például az iskolákban, vagy tárgyalótermekben és prezentációkon, ahol ha sokan vannak (helység mérettől függően), a CO₂-szint gyakran meghaladja az 1500 ppm-et már az első 15-20 percben.
Mi a probléma a beltéri levegővel?
Míg a kinti szén-dioxid szint kb. 420 ppm (0,042%) egy-egy rosszul szellőztetett helységben gyorsan 1,000–2,500 ppm-re emelkedhet. Amikor ilyen magas a széndioxid szintje:
- a döntéshozatal 11–23%-kal lassul,
- jelentősen romlik a stratégiai gondolkodás,
- komplex feladatok megoldásakor nehezebb lesz fókuszálni.
Egy kísérletben azok, akik 2,500 ppm szén-dioxid tartalmú levegőben dolgoztak egy üzleti válsághelyzet szimuláció megoldásán, 50%-kal rosszabbul teljesítettek, mint azok, akiknél csak 600 ppm volt.
Hogyan és miért zavarja meg a szén-dioxid az agyadat?
Nagyon leegyszerűsítve, amikor szén-dioxidot lélegzel be:
- az beoldódik a véredbe, és kissé savassabbá teszi, ami úgynevezett légzési acidózishoz vezethet,
- ez az egyensúlyeltolódás hatással van az idegsejtek egymásközti kommunikációjára és működésére,
- így kevesebb oxigén jut el a kritikus gondolkodási területekre, ami nehezebbé teszi a tiszta gondolkodást.
Képzeld ezt úgy el, mint amikor egy számítógép processzora túlmelegszik—az agyad még működik, de lassabb lesz és kevésbé hatékony.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy ha magasabb szén-dioxid koncentrációjú levegő van az irodádban, vagy a tárgyalóban, akkor az ott lévők szellemi teljesítménye objektíven romlani fog. A szakirodalom szerint:
- az irodai dolgozók a jól szellőztetett épületekben 101%-kal jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint a hagyományos terekben,
- azok a diákok, akik olyan osztálytermekben tanulnak, ahol a szén-dioxid szint 1,000 ppm felett van, mérhetően rosszabbul teljesítenek a matematika és olvasási teszteken.
Ha magas a szén-dioxid szint, minden esetben rosszabb lesz a teljesítmény, csökken a figyelem és romlik a hatékonyság
Mit tehetünk?
- Rendszeres szellőztetés: viszonylag gyorsan kiegyenlítődik a beltéri és a kültéri szén-dioxid koncentrációja, azaz már néhány perces ablaknyitás is jelentős javulást okoz.
- Érdemes beruházni szén-dioxid érzékelőre a levegő minőségének ellenőrzésére: a magasabb szén-dioxid koncentráció hat a teljesítményünkre, de tudatosan nem érzékeljük; ha már fáj a fejünk, ég az arcunk, vagy fülünk és indokolatlanul nevetgélünk, akkor valószínűleg már jóval 5000 ppm fölött vagyunk. Továbbá egy objektív mérőeszközzel könnyebben kezelhetőek a „büdösben még senki sem fagyott meg” jellegű szellőztetésellenes érvelések.
- Jó ötlet rendszeres szüneteket tartani, amikor kimegyünk a friss levegőre vagy legalább megállni 1-2 percre a nyitott ablak előtt. Kutatók becslése szerint a jobb szellőzés akár 12–15%-kal javíthatja a munkahelyi vagy tanulmányi teljesítményt.
Fontos ez ebben a cikkben található tudományos kutatásokon alapuló objektív információkat minél több emberrel megosztani: mivel ez a többség számára új információ így akár attitűd változást és esetleg viselkedésváltozást is okozhat.
A legközelebb, amikor úgy érzed, hogy elkalandozik a figyelmed és fülledt a terem vagy a szoba, ahol éppen vagy, nyissatok ablakot—az agyad meg fogja hálálni!
Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
Források:
Allen, J. G., MacNaughton, P., Satish, U., Santanam, S., Vallarino, J., & Spengler, J. D. (2016). Associations of Cognitive Function Scores with Carbon Dioxide, Ventilation, and Volatile Organic Compound Exposures in Office Workers: A Controlled Exposure Study of Green and Conventional Office Environments. Environmental Health Perspectives, 124(6), 805–812. https://doi.org/10.1289/ehp.1510037
Azuma, K., Kagi, N., Yanagi, U., & Osawa, H. (2018). Effects of low-level inhalation exposure to carbon dioxide in indoor environments: A short review on human health and psychomotor performance. Environment International, 121, 51-56. https://doi.org/10.1016/j.envint.2018.08.059
Bakó-Biró, Z., Clements-Croome, D. J., Kochhar, N., Awbi, H. B., & Williams, M. J. (2012). Ventilation rates in schools and pupils' performance. Building and Environment, 48, 215-223. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2011.08.018
Persily, A., & de Jonge, L. (2017). Carbon dioxide generation rates for building occupants. Indoor Air, 27(5), 868-879. https://doi.org/10.1111/ina.12383
Satish, U., Mendell, M. J., Shekhar, K., Hotchi, T., Sullivan, D., Streufert, S., & Fisk, W. J. (2012). Is CO2 an Indoor Pollutant? Direct Effects of Low-to-Moderate CO2 Concentrations on Human Decision-Making Performance. Environmental Health Perspectives, 120(12), 1671–1677. https://doi.org/10.1289/ehp.1104789
Zhang, X., Wang, Z., & Liu, Z. (2022). Physiological responses, self-reported health effects, and cognitive performance during exposure to high carbon dioxide concentration. Atmosphere, 13(6), 891. https://doi.org/10.3390/atmos13060891
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A magyar cégek 70%-a támogatja az AI munkahelyi használatát, mégis a dolgozók 66%-a képzés nélkül marad – derül ki Török Balázs kutatásából.... Teljes cikk
Érzékelhetően derűlátóbbá váltak tavaly óta a hazai munkavállalók a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt várható hatásaival... Teljes cikk
A hazai versenypályán többre lehetünk képesek, ha tudunk, ha tanulunk, ha az adatok mellé fantáziálunk, álmodozunk, varázsolunk - mondja Csermely... Teljes cikk
- Felmérés: ilyen munkahelyen akarnak dolgozni a magyarok 3 hete
- "A megtartás ma adatból épül" - játékosan, mérhetően és valós idejű diagnózissal 1 hónapja
- Nem az anyaság tör meg egy karriert – hanem a rendszer, amely nem segít visszatérni 1 hónapja
- "Állás-apokalipszis" - nehéz helyzetben a frissdiplomások 1 hónapja
- A fenntartható karrier mint új HR-trend 1 hónapja
- Túl sokan akartak biztonságosabb munkahelyet – ezért emelni kellett a pályázati keretet 2 hónapja
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 2 hónapja
- Új vezérigazgató az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. élén 2 hónapja
- Szakmai karrier és anyagi támogatás egyben: új ösztöndíjprogram indul 2 hónapja
- Az olasz bútorművészet: amikor a dizájn találkozik a funkcionalitással 2 hónapja
- Új HR vezető a Debrecen International Airportnál 2 hónapja
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja