Negyvenezer rendőr béréről nincs megállapodás

Arcpirítóan alacsony fizetésért és némi juttatásért várják el a rendőröktől, hogy folyamatosan rendelkezésre álljanak, vásárra vigyék a bőrüket, szó nélkül végrehajtsák a parancsokat. Hiszen még egy vasutas is többet keres egy nyomozónál. Sokan vélik úgy, hogy a rendőrök is megérdemelnék, hogy ha már köztiszteletben nem is, de legalább tisztességes díjazásban részesüljenek. Arról nem is beszélve, hogy ilyen feltételek mellett még kevesebben fogják ezt a pályát választani, pedig az utánpótlás így is akadozik, Pest megyében például óriási a rendőrhiány. Ez a munka hatalmas stresszel és néha embert próbáló feladattal is együtt jár. Ha például forrónyomot vállalnak a zsaruk, akkor a halott kisbabától, az öngyilkos tinédzseren keresztül, a rablótámadást elszenvedett milliomos házaspárig mindennel szembe találhatják magukat, még akkor is, ha más a szakterületük. Nekik pedig teljesíteniük kell, akármilyen lelki vagy fizikai állapotban is vannak. Mindezt az emberek biztonságáért teszik és azért, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket. Nézzük meg, hogy mindez mekkora értékkel bír manapság, mennyire becsülik meg a rendőrök munkáját.

"Megalázóan alacsony" a rendőrök cafeteria-kerete

Az események láncolata január közepén indult be, amikor is a miniszterelnökhöz fordultak a rendészeti szakszervezetek a szerintük "megalázóan alacsony" rendőrségi cafeteria-rendszer miatt. A rendőrségnél ugyanis idén 115 950 forintban maximalizálták a cafeteria-keretet, miközben egy Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) alkalmazottja ennek a négyszeresét is megkaphatja. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azt mondta: igaz, hogy sztrájkolni nem tudnak, de meg fogják találni a nyomásgyakorlás módját.

Meg is találták, összefogott a rendőrség személyi állományának több mint fele, összesen 22 ezer embert képviselő öt szakszervezet: a BRDSZ, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ), a Rendészeti Védegylet (RV), a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ), valamint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ). Tiltakoztak a rendőrség állományát érintő esztelen megszorítások ellen, és a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvénynek (Hszt) az állomány számára hátrányos módosítása ellen is felemelték a szavukat. Az egység azonban nem sokáig tartott, a TMRSZ-t január végén kizárták a kormánnyal tárgyalásokat folytató szakszervezeti bizottság munkájából, de a kormánnyal február 8-án kötött megállapodást is "csak" három írta alá az öt rendvédelmi szakszervezetből.

Rendőrség: cafeteria évi bruttó 251 ezer forint

A szakszervezetek és a kormány megállapodott: évi bruttó 251.225 forintra emeli a 42 ezer rendőrségi dolgozó béren kívüli juttatásának (cafeteria) összegét a 115 950 forintról. Érdemes hozzátenni, az eredetileg tervezett 450 ezer forint helyett. (Amivel nagyjából egy szintre kerültek volna a vasutasok cafeteria-keretével, ami 338 ezer forint) Nem véletlenül tiltakozott az egyezség ellen a TMRSZ. Szima Judit, a TMRSZ főtitkára a Független Hírügynökségnek elmondta: a magát Demonstrációs Bizottságnak nevező BRDSZ, FRSZ és a RKDSZ feltűnő gyorsasággal állapodott meg a kormányzattal, ahelyett, hogy megismerték volna a rendőrségi munkavállalók tarthatatlan helyzetét, vagy kihasználták volna a helyzet adta előnyöket. Ezzel a magatartásukkal minden rendőrségi dolgozó zsebéből 200 ezer forintot vettek el - közölte a főtitkár.

Jobban, de rosszabbul is járhattak volna

A kormány tehát a hivatásos állomány esetében a köztisztviselői illetményalap 3-szorosáról, a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében pedig 5-szöröséről egységesen, az illetményalap (38 650 forint) 6,5-szeresére emelte a juttatások összegét. - Valóban a tízszeresét terveztük, hiszen az IRM dolgozói annyit kapnak. Nem lehetett azonban tovább feszíteni a húrt - magyarázza Dávid Tibor. A FRSZ főtitkár-helyettese hozzáteszi: a szakszervezet egyik szeme sír, másik szeme nevet. Hiszen összességében örülnek, hogy fel tudták tornázni a rendkívül alacsony keretet, de azért ők sem elégedettek a jelenlegi helyzettel. - Ez a megállapodás egy kompromisszum révén született meg - nyomatékosítja Dávid Tibor.

Alkut kötöttek, de milyen áron?

Nemcsak a cafeteria-keret megemelése képezte a tárgyalások alapját, meséli tovább Dávid Tibor, hanem a szolgálati viszonyt szabályozó törvény (Hszt) két módosítása is. Ugyanis a kormány 2010-től beépítette volna a törvénybe, hogy kisebb súlyú katonai bűncselekmények miatt is ki lehessen rúgni egy rendőrt. De a törvénymódosítás révén 2010 végén eltörölték volna az 1,2-es szorzót is (rendőröknek minden ledolgozott 12 hónap után plusz két hónapot írnak jóvá ), így nem lett volna lehetőség arra, hogy idő előtt mehessenek nyugdíjba, pedig ez az egyik tényező, ami vonzóvá teszi a rendőri pályát.

- A kormány azonban csak csomagban volt hajlandó tárgyalni. Vagyis ha nem fogadjuk el a cafeteria-keretre tett legutolsó ajánlatukat, akkor ezek a törvények életbe léptek volna. Így a három szakszervezet úgy vélte, mindenki jobban jár, ha belemegyünk az alkuba - meséli a FRSZ főtitkár helyettese. A kormány kilátásba helyezte a korábban bezárásra ítélt dobogókői és balatonlellei üdülők működési feltételeinek biztosítását is. Bár a törvény előírja a rendőrök rekreációját, így annak biztosítása elvileg kötelező, de annak hogyanja nem volt megoldott, hívta fel a figyelmet az érdekvédő.

- Azon szakszervezetek, akik nem írták alá a megállapodást, még léphetnek az ügyben. Sztrájkjog hiányában azonban nem nagyon tudnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Ráadásul a rendőrségnél egy alá-fölé rendeltségi viszonyban dolgoznak, így nehéz az embereket mozgósítani - mondja Dávid Tibor.

Mennyit ér a cafeteria?

Több tényező is negatívan befolyásolja ezt a megállapodást. Egyrészt a rendőrök pont akkor kapnak cafetériát bérfejlesztés helyett, amikor a legnépszerűbb elemeket megadóztatják, így még kevesebb hasznuk származik belőle. Hiszen az internet nyilván nem létszükséglet, de például a számlák befizetése, vagy az étel megvásárlása már igen. Az adó utáni cafeteria-keret pedig már nem is annyira vonzó. - Ha a kedvezményes adózású elemeket vesszük, akkor a munkavállalók nagyjából a háromnegyedéhez jutnak hozzá, így valaki a 251.225 forintból 201.000 forintnyi béren kívülit kap kézhez - vezette le portálunknak Dávid Tibor. Azért érzékelhető némi különbség. Ráadásul minden rendőr ugyanannyit kap, amivel az alacsony keresetűek jól, a magas keresetűek rosszabbul járnak.

A régi szép idők: bér és cafeteria

Másrészt a múlt is más megvilágításba helyezi ezt a kedvezőnek látszó egyezséget. Ugyanis még 2008-ban is a béren felül kaptak különböző juttatásokat, nem pedig a bér reálszinten tartása végett vagy a 13. havi juttatás helyett. A múltban a rendőrök - az illetményen felül - a következő materiális juttatásokat kapták: 6.000 forint/hó étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, közigazgatási határon kívülre történő utazási költségtérítés, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, albérleti díj hozzájárulás, szemüveg költségtérítés stb. Mindezek fényében nem csoda, ha a rendőrök elégedetlenek cafeteria- és a bérrendszerükkel. Hiszen 8,7 százalékos reálbércsökkenést szenvedtek el az elmúlt években, megszűnt a 13. havi juttatás, és a beígért bérkompenzáció sem valósult meg teljes egészében. Így a módosítások révén egy városi rendőrkapitányság főhadnagya, főnyomozója megközelítőleg évi nettó 100 ezer forinttal kap kevesebbet. Mindez a 13. havi juttatás (150 ezer forint), a hidegétkezési utalvány (72 ezer forint), valamint az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (70 ezer forint) megvonásának, illetve átcsoportosításának köszönhető.

Számoljunk!

A kialkudott cafeteria összeg nem érinti a dolgozóknak már kiadott béren kívüli juttatásait, a hivatásos állomány esetében például a ruhapénzt sem, hiszen az a Hszt. által biztosított.

A FRSZ szerint a megállapodás megítélése pusztán számolás és viszonyítás kérdése. Hiszen ha a ruhapénzt, BKV-bérletet (120 ezer forint), illetve az iskolakezdési támogatást (22 ezer forint/gyerek) is a béren kívüli juttatások közé soroljuk, akkor máris más összeg jön ki.

Mi újság a bérekkel?

A 2009 decemberében megkezdett bértárgyalások a mai napig nem zárultak le. Mivel az FRSZ a többi rendőrségi szakszervezettel nem fogadta el a minisztérium bérajánlatát, így 2010 évre nincs aláírt bérmegállapodásunk. Sajnos a minisztériumnak nincsen mozgástere a béremelés tekintetében. A májusban kinevezett új kormányzattal e témában újra tárgyalni kívánunk. Utoljára 2001-2002-ben volt a rendőrségnél érzékelhető bérfejlesztés, akkor 40 százalékkal nőttek a nettó bérek - mondta lapunknak Dávid Tibor.

Bírságolnak, hogy legyen fizetésük

Úgy tudjuk, hogy a Magyar Államkincstár idén még nem utalta a fizetésekre szánt összeget a rendőrségnek. A jövőben ugyanis a beszedett bírságokat kívánják a zsaruk fizetésére fordítani, vagyis a rendőröknek ki kell termelniük a fizetésüket, méghozzá az emberek megbírságolásából. Ezt az értesülésünket támasztja alá az is, hogy az ORFK a nagy pénzszűkében megközelítőleg 400 trafipaxot készül beszerezni. És máris körbeértünk. Az embereket ugyanis továbbra sem fogja érdekelni, hogy az a rendőr, aki csillagászati összegű bírságot szab ki egy kis szabálytalanságért, mennyiért dolgozik.