Nem szűnik meg a túlszolgálat

Több mint három éve, 2015. július 1-jén lépett hatályba a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak túlszolgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazó törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.). A jogszabály hatálybalépésekor a túlszolgálat ellentételezéséhez átmeneti szabályozás kapcsolódott: a hivatásos állomány tagját választása alapján szabadidő vagy díjazás illeti meg a túlszolgálat ellentételezéseként 2018. december 31-ig.

A törvény a rendvédelmi életpálya keretében új illetményrendszert vezetett be, amelynek során öt lépcsőben, 2019. január 1-jére összességében mintegy 50%-os illetményemelkedésre kerül sor a hivatásos állománynál. A bérfejlesztés utolsó ütemének szabályozása törvénymódosítást igényel, annak kapcsán a jogalkotók mérlegelhetik az eddig bevezetett szabályozások tartalmát.

A jelenleg is létszámhiánnyal küzdő rendvédelmi szervek tarthatatlan helyzetének a megoldására az MSZP már többször felszólította a kormányt, de a Fidesz minden alkalommal letagadta a valóságot.

Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, frakcióvezető-helyettes szerint ha a most benyújtott javaslatot végig viszik, akkor a Büntetés-végrehajtás szervezete lesz az első, amely nem tudja majd ellátni a feladatát, de a várható leszerelési hullám miatt ez igaz lesz a rendőrségre és tűzoltókra is. Annak érdekében, hogy elkerüljük a rendvédelmi szervek összeomlását törvény- és költségvetés módosításra van szükség.

Az MSZP követeli a rendvédelmi dolgozók és az ország biztonságának érdekében hogy az őszi ülésszak elején a kormány nyújtsa be a Hszt. és a költségvetés módosítását.

Fotó: pixabay
OS/MTI