Nyilvános vezetői fizetések
Nyolc német tőzsdei cég ad meg összegeket
Németországban a főnök, illetve a vezetőség fizetése titoknak számít. Vagy csak számított? 2003-ban ugyanis a tőzsdén jegyzett konszernek egy része - például a Bayer, a Deutsche Bank és a ThyssenKrupp - első alkalommal nyilvánosságra hozza az elnökségi tagok járandóságát. Ennek ellenére a legtöbb esetben a részvényesek továbbra sem fogják tudni, hogy a cégvezető pontosan mennyit tesz zsebre havonta.
A titokként kezelt számok felfedése tavaly februárban kezdődött, amikor Hubertus Erlen, a Schering gyógyszeripari konszern vezetője - a német tőzsdei cégek vezetői közül elsőként - elmondta, 2001-ben 2,8 millió euro volt a fizetése. Majd Rolf Breuer, a Deutsche Bank korábbi irányítója 8 millió eurós éves javadalmazásról számolt be, Ekkehard Schulz, a ThyssenKrupp cégóriás vezetője pedig 1,8 millió euróról.
A jobb átláthatóságért
A topmenedzserek nyilatkozataikkal a Corporate Governance néven működő szakértőkből álló kormányzati bizottság kódexben rögzített ajánlását követték, mely javasolja a tőzsdei cégeknek, hogy üzleti jelentéseikben az elnökségi tagok fizetését egyenként és részletesen ? alapfizetésre, sikerdíjra és részvényopcióra bontva - hozzák nyilvánosságra.
A részletes fizetéseket a német tőzsdeindex (dax) értékébe beszámító harminc vállalatból nyolc kívánja publikussá tenni. A dpa német hírügynökség információi szerint az Altana, a Bayer, a Deutsche Bank, a Deutsche Börse, a Lufthansa, a SAP, a Schering és a ThyssenKrupp fedi fel a vezetők javadalmazását.
Ódzkodók: személyiségi jogok, irigység
A tőzsdei vállalatok többsége azonban még idegenkedik az elnökségi tagok pontos díjazásának nyilvánosságra hozatalától. Egyeseknek személyiségi jogi aggályai vannak, máshol irigységtől tartanak, ha a kollégák megtudják egymás fizetését.
Hogy pontosan mennyi cég gondolta komolyan fogadkozását, tavasszal kiderül, amikor a nyilatkozatokat számoknak kell követni. A vállalatok üzleti jelentését minden bizonnyal nem csupán a közvélemény olvassa érdeklődéssel, hanem sok helyen az elnökségi tagok is...
A jobb átláthatóságért
A topmenedzserek nyilatkozataikkal a Corporate Governance néven működő szakértőkből álló kormányzati bizottság kódexben rögzített ajánlását követték, mely javasolja a tőzsdei cégeknek, hogy üzleti jelentéseikben az elnökségi tagok fizetését egyenként és részletesen ? alapfizetésre, sikerdíjra és részvényopcióra bontva - hozzák nyilvánosságra.
A részletes fizetéseket a német tőzsdeindex (dax) értékébe beszámító harminc vállalatból nyolc kívánja publikussá tenni. A dpa német hírügynökség információi szerint az Altana, a Bayer, a Deutsche Bank, a Deutsche Börse, a Lufthansa, a SAP, a Schering és a ThyssenKrupp fedi fel a vezetők javadalmazását.
Ódzkodók: személyiségi jogok, irigység
A tőzsdei vállalatok többsége azonban még idegenkedik az elnökségi tagok pontos díjazásának nyilvánosságra hozatalától. Egyeseknek személyiségi jogi aggályai vannak, máshol irigységtől tartanak, ha a kollégák megtudják egymás fizetését.
Hogy pontosan mennyi cég gondolta komolyan fogadkozását, tavasszal kiderül, amikor a nyilatkozatokat számoknak kell követni. A vállalatok üzleti jelentését minden bizonnyal nem csupán a közvélemény olvassa érdeklődéssel, hanem sok helyen az elnökségi tagok is...
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Állati tehetségkutató