OECD: az oktatási rendszerek javítása elengedhetetlen

A Pillanatkép az oktatásról című, Brüsszelben bemutatott dokumentum szerint a vállalások teljesítése kihívást jelent a tagállamok mindegyike számára.

A jelentésben felmérték, hogy a szervezet országai mennyire teszik mindenki számára elérhetővé a minőségi oktatást és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit. A 35 vizsgált országból csak 12-ben teljesítettek legalább ötöt az ENSZ oktatásra vonatkozó tíz célkitűzése közül, a 22 európai állam között mindössze hat ilyen volt.

A legjobb teljesítményt Ausztrália és Kanada érte el, ezt követte Hollandia és Belgium.

"Kijózanító hatásúak ezek a megállapítások. A magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető oktatás biztosítása továbbra is kihívást jelent a világ országai számára" - jelentette ki Angel Gurría, az OECD főtitkára a Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztossal közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A helyzetértékelésben megállapították, hogy a szakképesítést szerzettek munkanélküliségi rátája (9,2 százalék) alacsonyabb, mint azoké, akik általános középfokú végzettséggel rendelkeznek (10 százalék). A felsőoktatást végzettek körében ez 6,9 százalék, a mindössze alapfokú végzettségűek esetében pedig 17,4 százalék.

A szervezet rámutatott, hogy az OECD-országok átlagosan a bruttó hazai termékük (GDP) 5,2 százalékát fordítják az oktatásra, és a már egyébként is szűkös állami költségvetésekre nehezedő nyomás enyhítése érdekében egyre több helyen hárítják át a felsőoktatás költségét az államról a háztartásokra.

Mint írták, a felsőfokú intézményekre fordított kiadások átlagosan 30 százaléka magánforrásból származik, és ez az arány jóval magasabb, mint az alacsonyabb oktatási szinteken. A magánfinanszírozás kétharmadát a háztartások adják, gyakran tandíj formájában.

A felsőoktatásban részt vevő 20-24 évesek aránya ennek ellenére átlagosan 29-ről 33 százalékra nőtt az OECD-országokban 2005 és 2014 között - olvasható a jelentésben.

Arra is kitértek, hogy ugyan ma már a férfiaknál több nő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, utóbbiak még mindig kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a felsőoktatás magasabb szintjen, például a doktori képzéseken. A nemek közötti szakadék a tanulmányi területeken is megmutatkozik: a nők még mindig alulreprezentáltak például a tudományos és a mérnöki szakokon, az oktatásban és az egészségügyben ugyanakkor felülreprezentáltak.

A jelentésből az is kiderült, hogy a bevándorlók az iskolai végzettség terén sok országban lemaradásban vannak a helyben született társaik mögött.

Az OECD ezen kívül arról számolt be, hogy a 2005-ös 54-ről 2014-re 69 százalékra nőtt az általános iskola előtti oktatásba beíratott 3 évesek aránya.

Az ENSZ tavaly szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján elfogadott, 17 célkitűzésből álló fejlesztési terv, az Agenda 2030 egyik legfontosabb és legambiciózusabb vállalása arra irányul, hogy 15 éven belül szűnjön meg mindenütt a világon a mélyszegénység és az éhezés.