Sokkoló állítás egy volt igazgatótól: a tantestület nem mindig a legjobb vezetőt támogatja
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatPukli István, a Teleki Blanka Gimnázium volt igazgatója nyílt levélben reagált Lannert Judit oktatási miniszter bejelentésére, amely szerint a jövőben ismét véleményezhetik a tantestületek az igazgatói pályázatokat. A Tanítanék Mozgalom egykori vezetője szerint a pedagógusok véleménye fontos, de önmagában nem alkalmas a vezetők kiválasztására.

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója nyílt levélben fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, miután a tárcavezető bejelentette: a jövőben ismét szerepet kapnának a tantestületek az iskolaigazgatói pályázatok véleményezésében. A Dániában élő pedagógus szerint a vita nem arról szól, hogy legyen-e beleszólása a nevelőtestületnek a folyamatba, hanem arról, milyen vezetői rendszert akar építeni Magyarország az iskolák élére - írja az eduline.hu.
Nem a demokratikus legitimáció dönti el, ki a legjobb vezető
Pukli István szerint az elmúlt években többször felmerült az a gondolat, hogy az iskola demokratikus működését erősítheti, ha a tantestületnek nagyobb szerepe van az igazgató kiválasztásában. Ugyanakkor felteszi a kérdést:
elegendő-e a demokratikus legitimáció ahhoz, hogy a legalkalmasabb vezetők kerüljenek az intézmények élére?
Álláspontja szerint az iskola nem parlament, hanem egyszerre szakmai műhely, munkahely, közintézmény és szervezet, amelynek vezetése speciális kompetenciákat igényel.
A pedagógusok nem feltétlenül a legalkalmasabb jelöltet támogatják
A volt iskolaigazgató egy korábbi igazgatóválasztási tapasztalatát is felidézi. Mint írja, egy kollégája évekkel később elárulta neki, hogy egy hivatalban lévő vezetőre azért szavaztak, mert ismerték, még akkor is, ha nem tartották jó igazgatónak.
Pukli szerint ez nem erkölcsi kérdés, hanem szervezetszociológiai törvényszerűség: az emberek a kiszámíthatóságot és a stabilitást keresik.
„A nevelőtestület ugyanis nem feltétlenül azt a vezetőt fogja támogatni, aki a legalkalmasabb az intézmény fejlesztésére. Sokszor inkább azt, aki a legkisebb bizonytalanságot jelenti” – fogalmaz levelében.
A jó pedagógus és a jó vezető nem ugyanaz
A szerző hangsúlyozza: a pedagógusok naponta látják az igazgató munkájának következményeit, kommunikációját és döntéseinek hatását, de nem feltétlenül tudják megítélni azokat a vezetői kompetenciákat, amelyek egy intézmény irányításához szükségesek.
Szerinte a vezetői alkalmasság olyan készségeket feltételez, mint a szervezetfejlesztés, a stratégiai gondolkodás, a válságkezelés vagy a hosszú távú intézményépítés.
Pukli kiemeli: a jó vezető nem mindig népszerű, hiszen gyakran konfliktusokat vállal, változásokat vezet be és olyan döntéseket hoz, amelyek rövid távon kellemetlenek lehetnek, hosszabb távon azonban az intézmény érdekeit szolgálják.
Az autonómia csak felkészült vezetőkkel működhet
A volt igazgató szerint az elmúlt másfél évtized központosítása jelentősen átalakította az intézményvezetők szerepét. Úgy véli,
ha a jövőben nagyobb autonómiát kapnak az iskolák, akkor olyan vezetőkre lesz szükség, akik szervezetfejlesztési tapasztalatokkal, menedzseri szemlélettel, pénzügyi alapismeretekkel és korszerű vezetői kompetenciákkal rendelkeznek.
A levélben arra is felhívja a figyelmet, hogy a finn, dán és norvég oktatási rendszerekben az iskolaigazgatói szerepet nem pusztán pedagógiai, hanem szervezetvezetői feladatként is értelmezik.
Külön szakmaként kellene kezelni az intézményvezetést
Pukli István szerint az iskolaigazgatói munkát önálló szakmaként kellene kezelni. Javaslatai között szerepel, hogy a jelenlegi vezetőképzést valódi szelekciós rendszerré alakítsák, a kinevezéseket mentorált gyakorlati időszak előzze meg, a pályázatokat pedig független szakmai grémiumok értékeljék.
Emellett fontosnak tartja, hogy a nevelőtestület véleménye továbbra is megjelenjen a folyamatban, de azt ne keverjék össze a vezetői alkalmasság szakmai megítélésével.
„A bizalom nem kiválasztási rendszer”
A levél végén Pukli István egyetért azzal a miniszteri állítással, hogy a közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik, ugyanakkor hangsúlyozza: a bizalom önmagában nem alkalmas vezetők kiválasztására.
Megfogalmazása szerint pedagógusok véleménye nélkül nem lehet jó igazgatót választani, de kizárólag erre támaszkodva sem. Szerinte a valódi kérdés nem az, hogy ki nevezi ki az igazgatót, hanem az, hogy az adott személy alkalmas-e az intézmény vezetésére.
kép: magnific
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?