Sokkoló állítás egy volt igazgatótól: a tantestület nem mindig a legjobb vezetőt támogatja
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatPukli István, a Teleki Blanka Gimnázium volt igazgatója nyílt levélben reagált Lannert Judit oktatási miniszter bejelentésére, amely szerint a jövőben ismét véleményezhetik a tantestületek az igazgatói pályázatokat. A Tanítanék Mozgalom egykori vezetője szerint a pedagógusok véleménye fontos, de önmagában nem alkalmas a vezetők kiválasztására.

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója nyílt levélben fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, miután a tárcavezető bejelentette: a jövőben ismét szerepet kapnának a tantestületek az iskolaigazgatói pályázatok véleményezésében. A Dániában élő pedagógus szerint a vita nem arról szól, hogy legyen-e beleszólása a nevelőtestületnek a folyamatba, hanem arról, milyen vezetői rendszert akar építeni Magyarország az iskolák élére - írja az eduline.hu.
Nem a demokratikus legitimáció dönti el, ki a legjobb vezető
Pukli István szerint az elmúlt években többször felmerült az a gondolat, hogy az iskola demokratikus működését erősítheti, ha a tantestületnek nagyobb szerepe van az igazgató kiválasztásában. Ugyanakkor felteszi a kérdést:
elegendő-e a demokratikus legitimáció ahhoz, hogy a legalkalmasabb vezetők kerüljenek az intézmények élére?
Álláspontja szerint az iskola nem parlament, hanem egyszerre szakmai műhely, munkahely, közintézmény és szervezet, amelynek vezetése speciális kompetenciákat igényel.
A pedagógusok nem feltétlenül a legalkalmasabb jelöltet támogatják
A volt iskolaigazgató egy korábbi igazgatóválasztási tapasztalatát is felidézi. Mint írja, egy kollégája évekkel később elárulta neki, hogy egy hivatalban lévő vezetőre azért szavaztak, mert ismerték, még akkor is, ha nem tartották jó igazgatónak.
Pukli szerint ez nem erkölcsi kérdés, hanem szervezetszociológiai törvényszerűség: az emberek a kiszámíthatóságot és a stabilitást keresik.
„A nevelőtestület ugyanis nem feltétlenül azt a vezetőt fogja támogatni, aki a legalkalmasabb az intézmény fejlesztésére. Sokszor inkább azt, aki a legkisebb bizonytalanságot jelenti” – fogalmaz levelében.
A jó pedagógus és a jó vezető nem ugyanaz
A szerző hangsúlyozza: a pedagógusok naponta látják az igazgató munkájának következményeit, kommunikációját és döntéseinek hatását, de nem feltétlenül tudják megítélni azokat a vezetői kompetenciákat, amelyek egy intézmény irányításához szükségesek.
Szerinte a vezetői alkalmasság olyan készségeket feltételez, mint a szervezetfejlesztés, a stratégiai gondolkodás, a válságkezelés vagy a hosszú távú intézményépítés.
Pukli kiemeli: a jó vezető nem mindig népszerű, hiszen gyakran konfliktusokat vállal, változásokat vezet be és olyan döntéseket hoz, amelyek rövid távon kellemetlenek lehetnek, hosszabb távon azonban az intézmény érdekeit szolgálják.
Az autonómia csak felkészült vezetőkkel működhet
A volt igazgató szerint az elmúlt másfél évtized központosítása jelentősen átalakította az intézményvezetők szerepét. Úgy véli,
ha a jövőben nagyobb autonómiát kapnak az iskolák, akkor olyan vezetőkre lesz szükség, akik szervezetfejlesztési tapasztalatokkal, menedzseri szemlélettel, pénzügyi alapismeretekkel és korszerű vezetői kompetenciákkal rendelkeznek.
A levélben arra is felhívja a figyelmet, hogy a finn, dán és norvég oktatási rendszerekben az iskolaigazgatói szerepet nem pusztán pedagógiai, hanem szervezetvezetői feladatként is értelmezik.
Külön szakmaként kellene kezelni az intézményvezetést
Pukli István szerint az iskolaigazgatói munkát önálló szakmaként kellene kezelni. Javaslatai között szerepel, hogy a jelenlegi vezetőképzést valódi szelekciós rendszerré alakítsák, a kinevezéseket mentorált gyakorlati időszak előzze meg, a pályázatokat pedig független szakmai grémiumok értékeljék.
Emellett fontosnak tartja, hogy a nevelőtestület véleménye továbbra is megjelenjen a folyamatban, de azt ne keverjék össze a vezetői alkalmasság szakmai megítélésével.
„A bizalom nem kiválasztási rendszer”
A levél végén Pukli István egyetért azzal a miniszteri állítással, hogy a közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik, ugyanakkor hangsúlyozza: a bizalom önmagában nem alkalmas vezetők kiválasztására.
Megfogalmazása szerint pedagógusok véleménye nélkül nem lehet jó igazgatót választani, de kizárólag erre támaszkodva sem. Szerinte a valódi kérdés nem az, hogy ki nevezi ki az igazgatót, hanem az, hogy az adott személy alkalmas-e az intézmény vezetésére.
kép: magnific
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?