kapubanner for mobile

Sokkoló állítás egy volt igazgatótól: a tantestület nem mindig a legjobb vezetőt támogatja

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium volt igazgatója nyílt levélben reagált Lannert Judit oktatási miniszter bejelentésére, amely szerint a jövőben ismét véleményezhetik a tantestületek az igazgatói pályázatokat. A Tanítanék Mozgalom egykori vezetője szerint a pedagógusok véleménye fontos, de önmagában nem alkalmas a vezetők kiválasztására.

Sokkoló állítás egy volt igazgatótól: a tantestület nem mindig a legjobb vezetőt támogatja

Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója nyílt levélben fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, miután a tárcavezető bejelentette: a jövőben ismét szerepet kapnának a tantestületek az iskolaigazgatói pályázatok véleményezésében. A Dániában élő pedagógus szerint a vita nem arról szól, hogy legyen-e beleszólása a nevelőtestületnek a folyamatba, hanem arról, milyen vezetői rendszert akar építeni Magyarország az iskolák élére - írja az eduline.hu. 

Nem a demokratikus legitimáció dönti el, ki a legjobb vezető

Pukli István szerint az elmúlt években többször felmerült az a gondolat, hogy az iskola demokratikus működését erősítheti, ha a tantestületnek nagyobb szerepe van az igazgató kiválasztásában. Ugyanakkor felteszi a kérdést:

elegendő-e a demokratikus legitimáció ahhoz, hogy a legalkalmasabb vezetők kerüljenek az intézmények élére?

Álláspontja szerint az iskola nem parlament, hanem egyszerre szakmai műhely, munkahely, közintézmény és szervezet, amelynek vezetése speciális kompetenciákat igényel.

A pedagógusok nem feltétlenül a legalkalmasabb jelöltet támogatják

A volt iskolaigazgató egy korábbi igazgatóválasztási tapasztalatát is felidézi. Mint írja, egy kollégája évekkel később elárulta neki, hogy egy hivatalban lévő vezetőre azért szavaztak, mert ismerték, még akkor is, ha nem tartották jó igazgatónak.

Pukli szerint ez nem erkölcsi kérdés, hanem szervezetszociológiai törvényszerűség: az emberek a kiszámíthatóságot és a stabilitást keresik.

„A nevelőtestület ugyanis nem feltétlenül azt a vezetőt fogja támogatni, aki a legalkalmasabb az intézmény fejlesztésére. Sokszor inkább azt, aki a legkisebb bizonytalanságot jelenti” – fogalmaz levelében.

A jó pedagógus és a jó vezető nem ugyanaz

A szerző hangsúlyozza: a pedagógusok naponta látják az igazgató munkájának következményeit, kommunikációját és döntéseinek hatását, de nem feltétlenül tudják megítélni azokat a vezetői kompetenciákat, amelyek egy intézmény irányításához szükségesek.

Szerinte a vezetői alkalmasság olyan készségeket feltételez, mint a szervezetfejlesztés, a stratégiai gondolkodás, a válságkezelés vagy a hosszú távú intézményépítés.

Pukli kiemeli: a jó vezető nem mindig népszerű, hiszen gyakran konfliktusokat vállal, változásokat vezet be és olyan döntéseket hoz, amelyek rövid távon kellemetlenek lehetnek, hosszabb távon azonban az intézmény érdekeit szolgálják.

Az autonómia csak felkészült vezetőkkel működhet

A volt igazgató szerint az elmúlt másfél évtized központosítása jelentősen átalakította az intézményvezetők szerepét. Úgy véli,

ha a jövőben nagyobb autonómiát kapnak az iskolák, akkor olyan vezetőkre lesz szükség, akik szervezetfejlesztési tapasztalatokkal, menedzseri szemlélettel, pénzügyi alapismeretekkel és korszerű vezetői kompetenciákkal rendelkeznek.

A levélben arra is felhívja a figyelmet, hogy a finn, dán és norvég oktatási rendszerekben az iskolaigazgatói szerepet nem pusztán pedagógiai, hanem szervezetvezetői feladatként is értelmezik.

Külön szakmaként kellene kezelni az intézményvezetést

Pukli István szerint az iskolaigazgatói munkát önálló szakmaként kellene kezelni. Javaslatai között szerepel, hogy a jelenlegi vezetőképzést valódi szelekciós rendszerré alakítsák, a kinevezéseket mentorált gyakorlati időszak előzze meg, a pályázatokat pedig független szakmai grémiumok értékeljék.

Emellett fontosnak tartja, hogy a nevelőtestület véleménye továbbra is megjelenjen a folyamatban, de azt ne keverjék össze a vezetői alkalmasság szakmai megítélésével.

„A bizalom nem kiválasztási rendszer”

A levél végén Pukli István egyetért azzal a miniszteri állítással, hogy a közoktatás megújítása a bizalommal kezdődik, ugyanakkor hangsúlyozza: a bizalom önmagában nem alkalmas vezetők kiválasztására.

Megfogalmazása szerint pedagógusok véleménye nélkül nem lehet jó igazgatót választani, de kizárólag erre támaszkodva sem. Szerinte a valódi kérdés nem az, hogy ki nevezi ki az igazgatót, hanem az, hogy az adott személy alkalmas-e az intézmény vezetésére.

kép: magnific

  • 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.info button Részletek ticket button Jegyek