OÉT: közeledtek az álláspontok a korkedvezményes nyugdíjról

A munkáltatói oldal egyetértett a kormányzati ütemezéssel, a munkavállalói oldal csak egy elemet kifogásolt, azt, hogy a kormányzati javaslat nem teszi lehetővé, hogy indokolt esetben a rendszerbe már most is bekerülhessenek olyan munkakörök, amelyek jelenleg nem szerepelnek a listán.

Horváth Lajos, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta: elismerik, hogy egy új rendszer kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, még azt is, hogy ehhez szükséges a 2010-ig tartó előkészítő munka, de egy sor problémát már addig is meg kellene oldani.

A munkáltatók már a jövő évtől lehetőséget kaptak arra, hogy műszaki fejlesztésekre, korszerűsítésekre hivatkozva kezdeményezzék egyes korkedvezményes munkaköröknél e minősítés megszüntetését. Ennek alapján mentesülhetnek a többletjárulék fizetése alól. A szakszervezeteknek ugyanakkor nem teszi lehetővé ez a jogszabályváltozás azt, hogy hasonló eljárást kezdeményezzenek a korábban a listán nem szereplő munkakörök korkedvezményessé minősítése érdekében.

Pedig több problémát már most meg kellene oldani, így például azt, hogy a folyamatos műszakban dolgozók igénybevételük alapján ugyancsak megérdemelnék a korkedvezményt, a vegyiparban is több olyan munkakör van, amelyeknél rendezni kellene ezt a kérdést, s rendezésre vár például az autóbuszvezetőknél a típusfüggőség ügye - hangsúlyozta Horváth Lajos.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a kormányzati tárgyalócsoport nevében javasolta, hogy abban a szakmai bizottságban, amelyben a szakszervezetek is képviseltetik magukat, s amely a korkedvezményes nyugdíjazás új rendszerét készíti elő, jövő év január végéig határozzák meg azon szakmák listáját, ahol elsőként kell kidolgozni az új elemeket.

Horváth Lajos elmondta: mérlegelik a javaslatot és egy következő soros elnöki tárgyaláson vagy OÉT-ülésen adnak választ.

Csizmár Gábor hangsúlyozta: az új rendszer lényege, hogy az adott munkakörök pontos kockázati besorolása szerint kelljen megfizetni az ilyen munkaköröket fenntartó munkáltatóknak azt a járadékot, amelyből a korkedvezményt finanszírozzák. A besorolás szerint kapják majd a munkavállalók is a kedvezményt. A jelenlegi rendszer nem ösztönzi a munkáltatókat arra, hogy korszerűsítésekkel felszámolják a korkedvezményre jogosító, egészségre ártalmas munkaköröket, mert a mindenki által fizetett járulékokból történt eddig a korkedvezményes nyugdíjazás finanszírozása.

A kormányzat által javasolt ütemezés szerint a jövő évben kidolgozható a munkahelyek kockázati osztályokba sorolási rendszere. Ezt követően különféle szakterületeken tesztelnék ezt a rendszert. A kockázati viszonyok alapján alakítanák ki 2009 őszéig a kedvezmények rendszerét. A kockázati osztályokhoz tartozó járulékszinteket is eddig az időpontig határoznák meg. Az egységes rendszer, illetve a szükséges törvénymódosítások határideje 2009 vége az ütemezés szerint, és 2010 második félévében már az új rendszert alkalmaznák a korkedvezményre.