Papp István: Januártól szigorúbban lépünk fel a feketemunka ellen

A munkaügyi ellenőrzések bizonyítják, hogy fokozatosan nő a feketemunka aránya a magyar gazdaságban: míg 2004-ben alig több mint tízezer feketén foglalkoztatottra derítettek fényt az ellenőrök, 2007-re több mint hétszeresére, hetvenkétezerre nőtt a számuk. Papp István ezt részben azzal magyarázza, hogy Magyarországon évszázados hagyományuk van bizonyos alkalmazási formáknak. Például az 1930-as években kubikosok ezrei vonultak egyik térségből a másikba munkát vállalni. Az alkalmi foglalkoztatás, az idénymunka még inkább része volt a mezőgazdaságnak.

"Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás sem tudta megoldani ezt a problémát" - mondja a kék könyv sikertelensége láttán a munkaügyi hatóság elnöke. Korábban az alkalmi munkásoknak sem társadalombiztosítás, sem nyugellátás nem járt, most viszont, ha fizetik utánuk a járulékokat, van minimális biztosításuk, és jövedelmük beleszámít a nyugdíjalapba. Az alkalmi munkavállalói könyv, hétköznapi nevén a kék könyv mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a jogszabályi háttér jelentős módosításra szorul. Sajnos a könyv nem azt a célt szolgálja, amire a jogalkotók szánták, segítségével többnyire csak "kiszervezik" a hagyományos munkavállalókat. "Sikerült tönkretenni egy jó intézményt, ezért januártól jóval szigorúbbak lesznek a feltételek" - erősíti meg az elnök.

Egy étteremben a pincéreknek, szakácsoknak rendszeresen dolgozniuk kell, náluk tehát nem az alkalmi munkavállalói könyv kiváltása a megoldás, hanem a munkaszerződés. Viszont ha esküvőt tartanak egy étteremben, a kék könyvvel fel lehet venni az alkalmi személyzetet, s a szüretnél is ez a jó megoldás a napszámosok alkalmazására. "Csak hát hiába olcsó foglalkoztatási forma ez, nem töltik ki szabályosan a könyvet, nem írnak bele dátumot, vagy olyan tintát használnak, amely kiradírozható." Papp István azt mondja, csaknem egymillió kék könyvet váltottak ki az országban, ezért úgy tűnik, mintha minden negyedik munkavállaló alkalmi munkás lenne. És ez nagy baj.

A lap közbevetésére, hogy óriási társadalmi ellenérzést váltott ki a kormány azon szándéka, hogy megadóztatná és munkaügyi jogszabályokkal rendszabályozná a hagyományos és a társadalmi kapcsolatokon alapuló, kalákában végzett munkát, az elnök azt válaszolja: a hiedelemmel ellentétben nem vált a munkaügyi ellenőrök "kiemelt vadászterületévé" a szüret és a családiház-építés. A kormány viszont nem tehet mást, adót és járulékokat fizettet minden olyan esetben, amikor ellenértékért végeznek munkát.

"De szó sincs arról, hogy a kormányzat rászállt volna az emberekre, ilyesmivel csak a sajtó riogat. Meggyőződésem, és ezt munkatársaim védelmében is vállalom - jelenti ki Papp -, hogy munkaügyi ellenőrök eddig egyetlen olyan családot sem büntettek meg, amelyben valóban kalákában, családi alapon szüreteltek, vagy építettek házat, kerítést, miegyebet." A közvélemény újságírói "átverő show" és hírlapi kacsa áldozata, a munkaügyi felügyelőségeknek nincs helikoptere, amellyel ellenőrizhetnék a mezőgazdasági munkákat. Hozzátette: a rokoni, baráti összefogásnak megvan a maga hagyománya, és ezt tiszteletben tartják. Csakhogy árulkodó jel, amikor az ellenőrök kérdésére a sok rokon és barát nem tudja megmondani, hogy ténylegesen kinek segítenek.

"Egy kalákába nem fér bele, hogy autóbusszal szállítsák a szőlődűlőbe a segítőket, de belefér a kaláka fogalmába, hogy megkínálják az embereket egy kupica pálinkával, vagy főznek nekik egy birkapörköltet, így nem lehet az első kérdése a munkavezetőnek, hogy mindenki hozott-e magával reggelit" - sorolja az árulkodó jeleket az elnök, aki szerint a rokoni és családi kapcsolatok akkor életszerűek, ha a kalákások nagyjából tisztában vannak a meghívók családi viszonyaival.

Ám sokszor hamar egyértelművé válik a feketefoglalkoztatás. Igazolható rokoni, baráti viszony nélkül, viszonossági alapon pedig nem lehet szó kalákáról. "Meggyőződésem, hogy magánházak kiskertjében még nem járt munkaügyi felügyelő. Ahhoz, hogy valahol közösen gereblyéznek, és közben megisznak egy sört a szomszédok, senkinek semmi köze. Tiszta és átlátható tehát az OMMF eljárása ezekben az ügyekben" - ismétli meg álláspontját Papp István. Egyébként az építőiparban végzett ellenőrzések alig öt-tíz százalékát végzik a saját erővel épített családi házaknál, s ezeknek az ellenőrzéseknek a nagy része sem végződik szankciókkal. "Nem itt van a baj, hanem amikor az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozóját nevezik meg foglalkoztatóként, amely már éppen az ötödik munkaügyi bírságot kapja, mert semmilyen kötelezettségét sem teljesíti."

Néhány évtizede még értéke volt a társadalmi munkának. A diákok minden ősszel mezőgazdasági munkán vettek részt az iskolákkal, s ebben az időben az építőtáborok is virágoztak, ma meg nyíltan üldözik a diákmunkát. Az elnök szerint napjainkban egész Európa a gyermekmunka ellen van, de Magyarországon nincs probléma a gyermekmunkával, évente legfeljebb 20-25 gyerekkorút érnek tetten munkavégzés közben. A munka törvénykönyve tiltja a 15 éven aluliak szervezett foglalkoztatását, azt viszont senki nem tiltja, hogy a családi vállalkozásban a gyerek együtt dolgozzon a szülővel.