Senkinek sem jó, mégis nehéz kiirtani a hálapénzt

A hálapénznek a hálához ma már nem sok köze van, a betegek általában azért adják, hogy jobb, gyorsabb ellátást, több odafigyelést kapjon. A betegek, hozzátartozók gyakran önigazolásnak is használják, hogy mindent megtettek gyógyulásuk érdekében. Ugyanakkor a hálapénz komoly bizonytalanságot teremt az egészségügyben a beteg és az orvos számára egyaránt.

A hálapénzként adott összegekről csak becslések vannak, évi 10 milliárd forinttól akár évi 100 milliárd forintig is terjedhet. Általában szájhagyomány útján terjednek az összegek, hogy mennyit "szokás" adni. Az orvosok szűk rétege, 10-14 százaléka kaphat aránytalanul sokat, megközelítően 30 százalék közepesen sokat, kétötöd keveset, ötödük pedig semmit vagy szinte semmit.

A Btk. 2013-as módosítása szerint vesztegetésért három évig tartó szabadságvesztéssel sújtható az az orvos is, aki jogtalan előnyt kér, vagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. Azonban nem mindegy, hogy valóban háláról vagy az ellátás függővé tételéről van szó. Utóbbi súlyosan etikátlan és törvénytelen, míg a háláról lehet szó, ha azt a kórház szabályzatában lehetővé tette.

64 orvos nyílt levelet fogalmazott meg az egészségügyért felelős államtitkárnak, mert megelégelték az egészségügy állapotát és a hálapénz kapcsán kialakult helyzetet is. Erről részleteiben ITT írtunk.

Az Emmi válaszolt a nyílt levélre, amely szerint folyamatos a szakmai konzultáció, minden véleményt meghallgatnak, de egyben azt is közölték, hogy csökkentették az orvoselvándorlást és a kórházak adósságának mértékét.

Közben a Magyar Orvosi Kamara támogatja a Szegedről, 64 orvos kezdeményezte mozgalmat, mert mint írják mindaz, amit leírtak sajnálatos valóság.

Index