Sok a jogi kérdőjel a munkaerő-kölcsönzés körül

A Munka törvénykönyve 2001. évi módosítása vette fel és nevesítette a munkaerő-kölcsönzés intézményét. Ezen kétszer módosítottak a jogalkotók, ebből a 2006-os módosítás a fontosabb, amikor számos új rendelkezést hoztak a jogellenes, illetve nem rendeltetésszerű munkaerő-kölcsönzés kiszűrésére, a színlelt munkaerő-közvetítés felszámolására - mondta Dr. Dudás Katalin, az ELTE ÁJK Munkajogi Tanszékének tanára.

Dinamikusan bővül a kölcsönzés piaca

Egyre nagyobb igény mutatkozik hazánkban a kölcsönzött munkavállalók iránt, míg 2002-ben 210 cég foglalkozott munkaerő-kölcsönzéssel, addig 2006-ban már 710, a kölcsönbevett alkalmazottak száma pedig 3,5-szeresére nőtt, elsősorban határozatlan idejű szerződéseket kötnek velük. Mint Dr. Dudás Katalin elmondta, a kölcsönzött munkaerő típusa az elmúlt években nem változott: általában budapesti, 21-31 év közötti, szakmunkás férfiakat kölcsönöznek, és jellemzően a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a sport, kultúra, oktatás területén illetve a vendéglátóiparban elterjedt ez a foglalkoztatási forma.

Kijátszhatók a szabályok

A kölcsönzést csak regisztrált cégek végezhetik jogszerűen, illetve olyan munkavállalókat kölcsönözhetnek, akikkel munkaszerződést kötöttek és foglalkoztatásukat hivatalosan bejelentették. A kölcsönzés kizárólag ezekkel a feltételekkel jogszerű. A szabályok azonban kijátszhatók úgy, hogy a munkaerő átengedését cégek közötti vállalkozói szerződéssel leplezik. A munkaügyi hatóság azonban 2003 óta vizsgálja, hogy a munkavállaló munkaerejének átengedése jogszerű-e. A minősítés kiterjed a munkajogi címeken belül, az Mt-ben szabályozott, más munkáltató részére történő munkavégzés eseteire, a színlelt munkaerő-közvetítésre, a munkaerő kölcsönzésnek, mint polgári jogi megállapodásnak más magánjogi szerződésektől történő elhatárolódására - fogalmazott a szakember. A 2008. január 1-jét követő ellenőrzés során a munkavégzésre irányuló jogviszony a fennállása után három évig vizsgálható, ami azt jelenti, hogy elvileg a leplezett munkaerő-kölcsönzés megtörténte utólag is vizsgálható - hangsúlyozta Dr. Dudás Katalin.

A kiküldetés, kirendelés a foglalkoztatási okból más munkáltatónál történő munkavégzés és a munkaerő-kölcsönzés intézménynek egymástól történő elhatárolása során a leglényegesebb ismérv, hogy a munkát végző munkavállaló felett mely munkáltatói szervezet gyakorolja a munkáltatói jogokat, ténylegesen ki ad a munkavégzésre vonatkozó utasításokat és milyen mértékben ellenőrzi a végrehajtást. Az adott munkavégzés minősítése szempontjából lényeges körülmény az is, hogy a munkavállaló felett gyakorolt utasítási, ellenőrzési jog milyen szerződésből származik - magyarázta a szakember.

Dr. Dudás Katalin kitért arra az esetre is, amikor a munkavállaló a munkáltató telephelyétől eltérő helyen végez jogszerűen munkát. Mint mondta, munkaerő-kölcsönzésnek az idegen helyen történő munkavégzéstől történő elhatárolása érdekében indokolt tisztázni, milyen esetben, milyen feltételek mellett dolgozhat a munkavállaló a munkáltató telephelyén kívül jogszerűen. A munkaerő-kölcsönzést el kell határolni a kiküldetéstől, a kirendeléstől, és a munkaerő-közvetítéstől, mert egy jogellenes kiküldetés is színlelt munkaerő-kölcsönzésnek minősülhet.

Vállalkozási szerződéssel vegyes munkaerő-kölcsönzés?

A konferencián azt is megtudtuk, hogy a legtöbb probléma a munkaerő-kölcsönzés és a vállalkozás elhatárolása során merül fel. A megállapodás tárgya vállalkozási szerződés esetén valamilyen szolgáltatással elért eredmény létrehozása, míg a munkaerő-kölcsönzésnél a szerződés teljesítése a munkavállaló átengedésével megvalósul. Míg vállalkozási szerződés alapján a vállalkozót eredményfüggő díjazás illeti meg, addig munkaerő-kölcsönzésnél a munkavállalók teljesítménye nem befolyásolja a kölcsönzési díj mértékét. A vállalkozó munkavállalóit saját maga látja el utasításokkal, irányítja munkájukat és végrehajtását ellenőrzi, munkaerő-kölcsönzés esetén mindez a kölcsönbevevő feladata, korlátlan utasítási joggal rendelkezik a munkavégzés helyének, idejének és tartalmának meghatározása tekintetében. A vállalkozót saját munkavállalói tekintetében munkavédelmi felelősség terheli, köteles őket egyéni védőfelszereléssel ellátni, a bekövetkezett munkabalesetet kivizsgálni, kölcsönzés esetén a munkavédelmi felelősség a kölcsönbevevőt terheli.

Dr. Dudás Katalin megemlítette, hogy létezik úgynevezett vállalkozási szerződéssel vegyes munkaerő-kölcsönzés is. Ez a kölcsönzés olyan típusa, ahol a kölcsönvevő nemcsak munkaerő-igényei biztosításához, hanem a kölcsönzött munkaerő irányításához kapcsolódó feladatokat is kihelyezi.

Kölcsönzés - belépő a munkaerőpiacra

Egyes statisztikák szerint tavaly 66 ezer dolgozóval kötöttek kölcsönzési szerződést, és körülbelül százezer alkalmazottat kölcsönöztek feketén. A kölcsönzött munkavállalók 8 százaléka fizikai munkaköröket, míg 16 százalékuk szellemi munkakört látott el - ismertette Dr. Horváth István, a munkaügyi minisztérium jogi főosztályvezetője, aki a kölcsönzés előnyeit és hátrányait foglalta össze előadásában. Mint mondta, kölcsönzéssel az idényjellegű munkákhoz könnyen, rugalmasan lehet munkaerőt találni, jelentősen csökkennek általa a kölcsönbevevő cég HR-terhei, mivel így csak a munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységek, illetve ezek adminisztrációjával kell foglalkozniuk. Emellett a munkaerő-kölcsönzés egyfajta belépőt jelent a munkaerőpiacra, hiszen az atipikus foglalkoztatás után munkaviszonyba vehetik a dolgozót. Sokan panaszkodnak ugyanakkor arra, hogy a kölcsönzött munkaerő nem olyan elkötelezett - jegyezte meg Dr. Horváth István, aki a hátrányok között említette, hogy kölcsönzésnél nem érvényesülnek a felmondási tilalmak, a rendkívüli felmondás, a munkaviszony megszüntetésénél pedig nem jár végkielégítés. A politikus úgy véli, számos ponton finomításra szorul a kölcsönzés jogi szabályozása.

Neuralgikus pontok a munkaügyi szabályozásban

Hasonlóan vélekedett Prof. Dr. Kiss György, a PTE ÁJK Munkajogi Tanszékének tanára is, aki a munkajogi szabályozás több neuralgikus pontjára hívta fel a figyelmet. Ezek között említette például, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsönzöttként dolgozni, a vállalkozásoknak gyakran okoz problémát, hogy kölcsönzésnél nem lehet érvényesíteni a raktári felelősséget, így nem vonható felelősségre a munkavállaló, ha hiány mutatkozik a cégnél. Kényes kérdés a cafeteria alkalmazása is, hiszen ha a munkáltató csak a törzsgárdának szánja ezt a juttatást, akkor a kölcsönzött alkalmazottak kimaradnak, ami egyébként akkor lenne indokolt, ha átmenetileg alkalmazzák őket, csakhogy a gyakorlat általában nem ezt mutatja.

Dr. Kiss György kiemelte azt az esetet is, amikor a bíróság azért állapított meg diszkriminációt, mert egy kölcsönbe vett dolgozót terhessége alatt bocsátottak el, miközben a kölcsönzésre nem vonatkozik a felmondási tilalom. A professzor a külföldi székhelyű munkaerő-kölcsönző cégekkel való együttműködést kockázatosnak nevezte, mivel a magyar munkaügyi ellenőrző szerveknek nincs hatóköre ellenőrizni a külföldi céget, hogy az adott ország jogszabályai szerint nyilván van-e tartva, illetve, hogy a dolgozó be van-e egyáltalán jelentve, így egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a magyarországi székhelyű kölcsönbevevő céget vonhatják felelősségre.

Szilágyi Katalin, HR Portal