Sokan vagy kevesen jelentkeztek tanárképzésre?

Bár egyáltalán nem zuhant be tavalyhoz képest a pedagógus képzésekre jelentkezők száma, sőt, több a jelentkező, mint tavaly és tavalyelőtt, de ez nem jelenti azt, hogy nincs baj a tanárképzésben: a nagy arányú lemorzsolódás, a korai pályaelhagyás, valamint a tanárkar idősödő korfája miatt hosszú távon így sem jön ki az utánpótlás, a szaktanárhiány pedig már most is jelentős - írja a G7.

Egy korábbi adatigénylésre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölt adatokat a pályakezdő pedagógusok számáról: ez a 2020/2021-es tanévben 2095 fő volt, vagyis a 2018/2019-es tanévben végzettek számának mintegy harmada.

Ugyanakkor tény, hogy ezekben az adatokban az is megmutatkozhat – és pontosan erre hivatkozott a kormány is -, hogy megnőtt az oktatásban az óraadók aránya, a teljes állásban foglalkoztatottaké pedig csökkent. 

Ehhez jön a sok pályaelhagyó: a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél még alacsonyabb ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott pedagógusként. 

A szaktanárhiány mértékéről pedig egy korábbi, a T-Tudok Zrt. által készített felmérés árulkodik: 2021 elején 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt kérdeztek meg a betöltetlen tanári pozíciókról. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben - írja a G7.