Szakítunk a passzív nyugdíjas élettel - jön az élethosszig tartó munka
Minden ötödik magyar munkavállaló arra számít, hogy csak 65 éves kora után vonul majd nyugdíjba. Sokan gondolják úgy, hogy nem rendelkezik elegendő megtakarítással a kényelmes nyugdíjba vonuláshoz. Nagyon úgy néz ki, hogy dolgos nyugdíjas évek elé nézünk, derül ki egy friss felmérésből.
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye jól mutatja, hogy sok munkavállaló kíván (a hivatalos nyugdíjkorhatárnál) tovább dolgozni - a társadalom fokozatosan szakít azzal a hagyományos nézettel, hogy a nyugdíjas kor elérésével valaki teljes mértékben visszavonuljon az aktív munkától. - Egyre több esetben figyelhetjük meg, hogy az emberek valamilyen formában tovább dolgoznak, legyen az egy részmunkaidős állás, valamilyen tanácsadói pozíció vagy éppen egy saját vállalkozás. Eltűnőben az a gyakorlat, hogy valaki egyik nap még teljes munkaidőben dolgozik, majd másnaptól kezdve teljesen visszavonul az aktív élettől és nyugdíjasként tölti napjait - véli Jónás Anikó. - A szakképzett munkaerő világszerte tapasztalható hiánya azzal jár, hogy ezeknek az embereknek a számottevő hányada iránt igen nagy a kereslet - a munkáltatók igyekeznek őket az aktív dolgozók sorában tartani, mivel továbbra is számítanak tudásukra, ismereteikre - tette hozzá az ügyvezető.
A felmérés főbb megállapításai
A válaszadók 80 százaléka tervezi, hogy 65 éves koráig bezárólag nyugdíjba vonul, és csak 20 százalék számít rá, hogy 65 éves kora után is dolgozni fog. Csupán 19 százalékuk gondolja, hogy elegendő megtakarítással rendelkezik a kényelmes nyugdíjba vonuláshoz. 31 százalék véli úgy, hogy nyugdíjas korában az állami nyugdíj- illetve társadalombiztosítási rendszerre szorul majd. 64 százalék nyilatkozta azt, hogy ha a nyugdíjkorhatár elérésekor felajánlanák neki, hogy dolgozzon tovább, élne a lehetőséggel. 19 százalék gondolja úgy, hogy könnyen találna munkát nyugdíjba vonulása után is.
A magyar férfiak 25 százaléka véli úgy, hogy elegendő megtakarítással rendelkezik majd a kényelmes nyugdíjba vonuláshoz - a nők körében ez az arány csak 15 százalék. A férfiak emellett a nőknél jobban bíznak abban, hogy nyugdíjas korukban is találnak majd munkát.
Arra a kérdésre, hogy miként egészítenék ki jövedelmüket a nyugdíjas években, a válaszadók 29 százaléka jelölte meg az állandó részmunkaidős állást, 17 százalék a saját vállalkozás indítását és 15 százalék az ideiglenes vagy szerződéses munkavégzést.
Érdekes módon azok közül, akik a nyugdíjkorhatár elérésekor elfogadnák munkaadójuk ajánlatát és tovább dolgoznának, sokan nem kizárólag a pénz miatt tennék ezt - a megkérdezettek 45 százalékát az motiválná, hogy továbbra is aktív maradjon, 43 százalékuk számára az így realizálható jövedelem lenne a fő ok, míg 7 százalékukat a munkaadó iránti lojalitás vezetné.
A felmérés azon kérdése, hogy hol szeretnék tölteni nyugdíjas éveiket az emberek, igen vegyes érzelmeket mutat. A válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy ugyanazon a településen szeretne élni, ahol eddig, 11 százalék költözne más településre, 9 százalék másik országba, 3 százalék pedig nem tudott határozott választ adni.
A kutatás rávilágít, hogy a nyugdíjba vonulás megítélése hogyan módosul a nyugdíjas évek életminőségével kapcsolatos aggodalmak következtében. Fontos tényező emellett a tehetséges, jól képzett munkaerőért világszerte folyó harc, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalók közül sokak iránt továbbra is nagy kereslet mutatkozik.
Egyre inkább megfigyelhető, hogy az emberek a nyugdíjba vonulást nem hirtelen életmódváltásnak, hanem az aktív munkaerő-állományból való fokozatos átmenetnek tekintik, és ekként is tervezik meg.
Van, aki kénytelen valamilyen formában tovább dolgozni, hogy megszokott életminőségét fenntartsa, míg mások számára a nyugdíjas években is folytatott munka az egészség és az aktivitás megőrzésének záloga.
A felmérés eredményeivel kapcsolatban Jónás Anikó a következőket tartotta még fontosnak kiemelni: "A nyugdíjasok új, még kiaknázatlan forrást jelentenek a szűkös munkaerő-piacon megfelelően képzett dolgozókat találni igyekvő szervezetek számára. Az emberek szempontjából ez azt jelenti, hogy szaktudásukat, ismereteiket olyan területen kamatoztathatják tovább, amely megfelel életmódjuknak, és folyamatos jövedelmet biztosít számukra azután is, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatást maguk mögött hagyják."
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 6 napja
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 7 napja
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 7 napja
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 2 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 2 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Nyugdíjelőleg 4 hete
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 4 hete
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 4 hete
- 20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest 1 hónapja
- Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között 1 hónapja