Szakítunk a passzív nyugdíjas élettel - jön az élethosszig tartó munka

A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég által készített felmérés során 115.000 dolgozó véleményét gyűjtötték össze összesen 33 országban - köztük több mint 4.000 magyar munkavállalóét.

Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatójának véleménye szerint a felmérés eredménye jól mutatja, hogy sok munkavállaló kíván (a hivatalos nyugdíjkorhatárnál) tovább dolgozni - a társadalom fokozatosan szakít azzal a hagyományos nézettel, hogy a nyugdíjas kor elérésével valaki teljes mértékben visszavonuljon az aktív munkától. - Egyre több esetben figyelhetjük meg, hogy az emberek valamilyen formában tovább dolgoznak, legyen az egy részmunkaidős állás, valamilyen tanácsadói pozíció vagy éppen egy saját vállalkozás. Eltűnőben az a gyakorlat, hogy valaki egyik nap még teljes munkaidőben dolgozik, majd másnaptól kezdve teljesen visszavonul az aktív élettől és nyugdíjasként tölti napjait - véli Jónás Anikó. - A szakképzett munkaerő világszerte tapasztalható hiánya azzal jár, hogy ezeknek az embereknek a számottevő hányada iránt igen nagy a kereslet - a munkáltatók igyekeznek őket az aktív dolgozók sorában tartani, mivel továbbra is számítanak tudásukra, ismereteikre - tette hozzá az ügyvezető.

A felmérés főbb megállapításai

A válaszadók 80 százaléka tervezi, hogy 65 éves koráig bezárólag nyugdíjba vonul, és csak 20 százalék számít rá, hogy 65 éves kora után is dolgozni fog. Csupán 19 százalékuk gondolja, hogy elegendő megtakarítással rendelkezik a kényelmes nyugdíjba vonuláshoz. 31 százalék véli úgy, hogy nyugdíjas korában az állami nyugdíj- illetve társadalombiztosítási rendszerre szorul majd. 64 százalék nyilatkozta azt, hogy ha a nyugdíjkorhatár elérésekor felajánlanák neki, hogy dolgozzon tovább, élne a lehetőséggel. 19 százalék gondolja úgy, hogy könnyen találna munkát nyugdíjba vonulása után is.

A magyar férfiak 25 százaléka véli úgy, hogy elegendő megtakarítással rendelkezik majd a kényelmes nyugdíjba vonuláshoz - a nők körében ez az arány csak 15 százalék. A férfiak emellett a nőknél jobban bíznak abban, hogy nyugdíjas korukban is találnak majd munkát.

Arra a kérdésre, hogy miként egészítenék ki jövedelmüket a nyugdíjas években, a válaszadók 29 százaléka jelölte meg az állandó részmunkaidős állást, 17 százalék a saját vállalkozás indítását és 15 százalék az ideiglenes vagy szerződéses munkavégzést.

Érdekes módon azok közül, akik a nyugdíjkorhatár elérésekor elfogadnák munkaadójuk ajánlatát és tovább dolgoznának, sokan nem kizárólag a pénz miatt tennék ezt - a megkérdezettek 45 százalékát az motiválná, hogy továbbra is aktív maradjon, 43 százalékuk számára az így realizálható jövedelem lenne a fő ok, míg 7 százalékukat a munkaadó iránti lojalitás vezetné.

A felmérés azon kérdése, hogy hol szeretnék tölteni nyugdíjas éveiket az emberek, igen vegyes érzelmeket mutat. A válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy ugyanazon a településen szeretne élni, ahol eddig, 11 százalék költözne más településre, 9 százalék másik országba, 3 százalék pedig nem tudott határozott választ adni.

A kutatás rávilágít, hogy a nyugdíjba vonulás megítélése hogyan módosul a nyugdíjas évek életminőségével kapcsolatos aggodalmak következtében. Fontos tényező emellett a tehetséges, jól képzett munkaerőért világszerte folyó harc, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjas korhoz közeledő munkavállalók közül sokak iránt továbbra is nagy kereslet mutatkozik.

Egyre inkább megfigyelhető, hogy az emberek a nyugdíjba vonulást nem hirtelen életmódváltásnak, hanem az aktív munkaerő-állományból való fokozatos átmenetnek tekintik, és ekként is tervezik meg.
Van, aki kénytelen valamilyen formában tovább dolgozni, hogy megszokott életminőségét fenntartsa, míg mások számára a nyugdíjas években is folytatott munka az egészség és az aktivitás megőrzésének záloga.

A felmérés eredményeivel kapcsolatban Jónás Anikó a következőket tartotta még fontosnak kiemelni: "A nyugdíjasok új, még kiaknázatlan forrást jelentenek a szűkös munkaerő-piacon megfelelően képzett dolgozókat találni igyekvő szervezetek számára. Az emberek szempontjából ez azt jelenti, hogy szaktudásukat, ismereteiket olyan területen kamatoztathatják tovább, amely megfelel életmódjuknak, és folyamatos jövedelmet biztosít számukra azután is, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatást maguk mögött hagyják."