Sztrájk lesz az önkormányzatok HR-krízise miatt
Sztrájkra készül a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ); a június 22-én 8 és 10 óra között tartandó munkabeszüntetéshez a polgármesteri hivatalokban lévő alapszervezetek közül mintegy száz csatlakozott - közölte a szakszervezet elnöke.
Boros Péterné hangsúlyozta: önkormányzati területen nem történt még ilyen és a 25 éves szakszervezet sem szervezett még sztrájkot. Jelentős és súlyos lépésnek nevezte a munkabeszüntetést elsősorban azért, mert korlátozott sztrájkjoggal rendelkeznek. Ismertetése szerint ennek lehetőségét és részletszabályait a szakszervezetek és a kormány között 1994-ben kötött megállapodás szabályozza.
Ez a versenyszféránál összetettebb szabályozást rögzít és sztrájk csak ott szervezhető, ahol van működő szakszervezeti alapszervezet. Emellett szükséges a törvényes lebonyolításhoz az 50 százalékos támogatottság is. Ahol ezt nem sikerült elérni, illetve ahol szakszervezet hiányában nincs lehetőség a sztrájkra, ott arra kérik a velük szolidaritást vállalókat, hogy viseljenek kék szalagot a sztrájk idejére.
A szakszervezet vezetője pontosan nem jelölte meg a sztrájkhoz csatlakozó alapszervezeteket, de példaként említette, hogy a budapesti és a budaörsi alapszervezetüknél is megfelelnek a munkabeszüntetés törvényes feltételeinek.
Az állami tisztviselőkről szóló, újonnan életbe lépő törvény csak a járási kormányhivatalok tisztviselőinek kínál megoldást, amely Boros Péterné szerint azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz áramlik át a munkaerő és humánerőforrás-krízis jön létre az önkormányzatoknál. Hozzátette: már most is jelentős a munkaerőhiány, emiatt a szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy a korábban a kormány által bejelentett mintegy 10 százalékos létszámcsökkentés is most elmarad. Mint mondta, a kormánnyal folytatott tárgyalásaikon elhangzott: a járási hivataloknál például 2,5-5 százalék között mozog a munkaerőhiány.
Az MKKSZ azt követeli, hogy az önkormányzati tisztviselők számára a kormány 2016. október 1-jétől biztosítson átlagosan 30 százalékos béremelést.
Arra a korábbi kormányzati felvetésre, hogy az önkormányzatok hivatalaiban dolgozó köztisztviselők keresetének növekedéséért az önkormányzatok a felelősek, Boros Péterné azt mondta: az önkormányzati feladatellátás a kormányon, illetve a parlamenten, a jogalkotáson múlik. Hozzátette: Magyarországon 36 749 dolgozót foglalkoztatnak az önkormányzatok, közülük 24 058-nak nyolc éve egyetlen fillérrel sem emelkedett a fizetése.
Beszámolt arról is, hogy kedden az önkormányzati érdekképviseleti szövetség ülésén megállapodott hat szervezet, hogy az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők jogállására, életpályáira és javadalmazására közös javaslatot készítenek.
A sztrájkra való felkészülés első lépéseként szerdán tájékoztatják a kormányt és kérik, hogy a miniszterelnök a sztrájktárgyalásokra tárgyalópartnerül az önkormányzatokért felelős belügyminisztert jelölje ki.
Ez a versenyszféránál összetettebb szabályozást rögzít és sztrájk csak ott szervezhető, ahol van működő szakszervezeti alapszervezet. Emellett szükséges a törvényes lebonyolításhoz az 50 százalékos támogatottság is. Ahol ezt nem sikerült elérni, illetve ahol szakszervezet hiányában nincs lehetőség a sztrájkra, ott arra kérik a velük szolidaritást vállalókat, hogy viseljenek kék szalagot a sztrájk idejére.
A szakszervezet vezetője pontosan nem jelölte meg a sztrájkhoz csatlakozó alapszervezeteket, de példaként említette, hogy a budapesti és a budaörsi alapszervezetüknél is megfelelnek a munkabeszüntetés törvényes feltételeinek.
Az állami tisztviselőkről szóló, újonnan életbe lépő törvény csak a járási kormányhivatalok tisztviselőinek kínál megoldást, amely Boros Péterné szerint azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járásokhoz áramlik át a munkaerő és humánerőforrás-krízis jön létre az önkormányzatoknál. Hozzátette: már most is jelentős a munkaerőhiány, emiatt a szakszervezeti vezető úgy tudja, hogy a korábban a kormány által bejelentett mintegy 10 százalékos létszámcsökkentés is most elmarad. Mint mondta, a kormánnyal folytatott tárgyalásaikon elhangzott: a járási hivataloknál például 2,5-5 százalék között mozog a munkaerőhiány.
Az MKKSZ azt követeli, hogy az önkormányzati tisztviselők számára a kormány 2016. október 1-jétől biztosítson átlagosan 30 százalékos béremelést.
Arra a korábbi kormányzati felvetésre, hogy az önkormányzatok hivatalaiban dolgozó köztisztviselők keresetének növekedéséért az önkormányzatok a felelősek, Boros Péterné azt mondta: az önkormányzati feladatellátás a kormányon, illetve a parlamenten, a jogalkotáson múlik. Hozzátette: Magyarországon 36 749 dolgozót foglalkoztatnak az önkormányzatok, közülük 24 058-nak nyolc éve egyetlen fillérrel sem emelkedett a fizetése.
Beszámolt arról is, hogy kedden az önkormányzati érdekképviseleti szövetség ülésén megállapodott hat szervezet, hogy az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők jogállására, életpályáira és javadalmazására közös javaslatot készítenek.
A sztrájkra való felkészülés első lépéseként szerdán tájékoztatják a kormányt és kérik, hogy a miniszterelnök a sztrájktárgyalásokra tárgyalópartnerül az önkormányzatokért felelős belügyminisztert jelölje ki.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?