Társadalmi érdek a gondoskodás az elbocsátott közalkalmazottakról

A helyzet azért kritikus, mert a közszférában történő elbocsátás nem egyszerűen karrierváltást jelent. A leépítéssel a munkavállalók nagy részének át kell lépnie a versenyszférába, ami tömeges karriertörést jelent. Ez már nem csak az elbocsátott embereket érinti, hanem minden közalkalmazottat, a pályaválasztókat. Vajon ezután is vonzó-e számára a közalkalmazotti pálya?

A biztonság átértékelődése a lojalitás csökkenéséhez, munkahelyi stresszhez, teljesítménycsökkenéshez vezethet az aktív közalkalmazottaknál. A jó szakemberekért folyó versenyben pedig még nagyobb hátrányba kerülhet a közszféra a versenyszférával szemben.

„Ezért társadalmi érdek, hogy az állam maximálisan gondoskodjon az elbocsátott közalkalmazottakról és ezzel, egy empatikus, embereséges, gondoskodó munkáltató képét alakítsa ki. Ez az elbocsátott emberek érdeke és az állam, mint munkáltató érdeke is” - véli Tóth Nikolett.

Nem lesz könnyű karriert váltani

Kézenfekvőnek tűnhet, hogy mivel soha nem látott méreteket ölt a munkaerő-hiány, a leépített munkavállalók azonnal új állást találnak majd. Csakhogy hiány szakmunkásból, mérnökből, informatikusból, gyári betanított munkásból, több nyelvet beszélő ssc ügyintézőből van.

Azok a munkavállalók, akik a közszférában találták meg a hivatásukat, és két-három évtizedet dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, egyáltalán nem biztos, hogy könnyen találnak a kvalitásaiknak megfelelő munkahelyet. Fizikai munkavállalókból valóban hatalmas hiány van, de vajon jól fogja-e érezni magát a gyárban egy olyan dolgozó, aki az irodai környezethez és nyugodtabb tempóhoz szokott? Tudja-e, hogy az eddig szerzett tapasztalatai, kompetenciái hogyan fordíthatók le a piaci környezet nyelvére?

„Emellett álláskeresési technikák terén óriási lemaradásai lehetnek a közszférában dolgozóknak. Meg kell tanulni önéletrajzot, motivációs levelet írni, állásinterjúzni. Ráadásul egy leépítés «rendes» körülmények között is összetörheti valaki önbizalmát - ellehetetlenítve az álláskeresést - nemhogy egy karriertörés. Az elszenvedett stressz pedig komoly egészségügyi és magánéleti krízishez vezethet” - mondta az a Job Evolution Kft. hr szakértője.

A sikerhez személyre szabott gondoskodás szükséges

Rendkívül fontos, hogy a közszférából elbocsátott emberek megkapják a megfelelő támogatást és gondoskodást. Nem csak szakmai átképzésre van szükségük az embereknek, hanem egyéni szinten kell támogatást adni. A gondoskodó leépítés (outplacement) lényeges pontja, hogy személyre szabottan, az elbocsátott munkavállaló igényeit figyelembe véve segít a továbblépésben.

Ha erre nincs lehetőség, akkor a gondoskodást ingyenesen, az online térben is meg lehet valósítani - ugyan ez nem váltja ki teljesen az egyéni tanácsadások által nyújtott támogatást, de a semminél sokkal több. Interaktív, munkafüzet jelleggel, az álláskeresési technikákat így önállóan sajátíthatja el a leépített.

Tóth Nikolett szerint, a legfontosabb, hogy segítsünk az elveszettség érzéséből eljutni a hatékony munkakereséshez elengedhetetlen önbizalomig. Ennek érdekében nagyon fontos a pszichológiai támogatás, csoportos tréningek, egyéni tanácsadás, coaching keretében lehet megkeresni mindenkinek az egyéni megoldást. Ezzel egyidőben karriertanácsadás keretében segíteni kell az aktív álláskeresést, hogy milyen irányban képezze át, fejlessze magát, milyen szakma érdekli.

Milyen új érték lép a biztonság helyébe?

Egy jól megvalósított outplacement programmal az elbocsátott munkavállalók 80-90 százalékának is segíteni lehet az elhelyezkedésben. Ez a fajta gondoskodás pedig jó fényt vet a munkáltatóra, megőrzi jó hírnevét. Ez a közalkalmazotti életpálya jövőbeni megítélése szempontjából nagyon fontos szempont.

A szakember szerint, ha az állam, meg akarja őrizni a versenyképességét a munkaerőpiacon, találnia kell egy új értéket, ami a biztonság helyébe lép. Ugyanis a biztonság, mint érték a létszámleépítéssel sérült, és hosszú idő lesz a helyreállítása.

Fotó: Bodnár Boglárka/MTI