Többan sorolják be magukat munkanélkülinek
Önbesorolás szerint 370 ezer állástalan volt tavaly, míg a nemzetközi felmérés módszertan alapján 235 ezer - írja a Világgazdaság.
Tavaly történelmi mélységbe, 5 százalék közelébe süllyedt a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ha azonban az emberek véleményére kíváncsiak a statisztikusok - vagyis ha azt akarják megtudni, hogy munkanélkülinek tekinti-e magát a megkérdezett -, akkor máris 8 százalékra kúszik fel a ráta.
A felmérésük definíciója szerint (nincs munkája, aktívan keres állást, és rendelkezésre áll a munkába álláshoz - ezt használja az ILO is) 2016-ban 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 73 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor önbesorolás alapján 370 ezer embernek nem volt állása, vagyis ennyien tekintették magukat munkanélkülinek - jelent meg a Világgazdaságban.
A regisztrált álláskeresők száma a kettő között helyezkedett el, 314 ezren voltak. „A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint a munkaerő-felmérésben az ILO-definíció szerinti munkanélkülieké, illetve az önbesorolás szerintieké. Valószínűleg azért, mert a közfoglalkoztatottak jelentős része az álláskereső munkanélküli és a foglalkoztatotti státusz között mozog” - vélekedett elemzésében a KSH.
A közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatási adatokban, a tavaly mért 4 millió 352 ezer dolgozóból 221 ezer közmunkás volt, akik a foglalkoztatotti létszám 5 százalékát tették ki. Vagyis ha a közmunkásokat nem tekintjük foglalkoztatottnak - döntő többségük ugyanis vélhetően nem találna piaci munkahelyet -, akkor két számjegyű munkanélküliségi adatot láthatnánk, 400 ezer feletti állástalannal.
Világgazdaság
A felmérésük definíciója szerint (nincs munkája, aktívan keres állást, és rendelkezésre áll a munkába álláshoz - ezt használja az ILO is) 2016-ban 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 73 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor önbesorolás alapján 370 ezer embernek nem volt állása, vagyis ennyien tekintették magukat munkanélkülinek - jelent meg a Világgazdaságban.
A regisztrált álláskeresők száma a kettő között helyezkedett el, 314 ezren voltak. „A nyilvántartott álláskeresők száma kevésbé csökkent, mint a munkaerő-felmérésben az ILO-definíció szerinti munkanélkülieké, illetve az önbesorolás szerintieké. Valószínűleg azért, mert a közfoglalkoztatottak jelentős része az álláskereső munkanélküli és a foglalkoztatotti státusz között mozog” - vélekedett elemzésében a KSH.
A közfoglalkoztatás jelentős szerepet játszik a foglalkoztatási adatokban, a tavaly mért 4 millió 352 ezer dolgozóból 221 ezer közmunkás volt, akik a foglalkoztatotti létszám 5 százalékát tették ki. Vagyis ha a közmunkásokat nem tekintjük foglalkoztatottnak - döntő többségük ugyanis vélhetően nem találna piaci munkahelyet -, akkor két számjegyű munkanélküliségi adatot láthatnánk, 400 ezer feletti állástalannal.
Világgazdaság
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon