Trükkök és tanulságok sztrájkok idején

A statisztikák szerint míg hazánkban igen ritkán élnek a dolgozók a sztrájk lehetőségével, addig a nyugati világban az érdekérvényesítés bevett eszköze a jól szervezett, akár országos szintű munkabeszüntetés. Míg például a magyar főváros az utolsó pillanatban megmenekült a teljes bénultsággal fenyegető BKV-sztrájktól, addig London és New York lakói már közel sem voltak ilyen szerencsések.

Káosz Londonban

A múlt hét eleji közlekedési munkabeszüntetés teljes káoszt okozott a brit fővárosban, mivel a naponta mintegy hárommillió - évente pedig több mint egymilliárd - utast szállító, 12 fővonalból álló metróhálózatból mindössze három üzemelt. (Utóbbiak is főleg amiatt maradtak nyitva, mert karbantartásukat egy másik vállalat végzi. Igaz, az itt dolgozók szolidaritása miatt az egyik vonal itt is le lett zárva - részlegesen.)

Sztrájkkörkép

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint az OECD-tagországok közül Svájcban sztrájkolnak a legkevesebbet a dolgozók: itt ezer munkavállalóra évente mindössze 1,5 nap munkabeszüntetés jut. Svájcot Japán (három sztrájknap), majd Ausztria (3,8 sztrájknap) és Németország követi. Az OECD-lista szerint ebből a szempontból Kanada volt a legrebellisebb: itt 189 munkabeszüntetési nap esett ezer foglalkoztatottra. Az észak-amerikai államot követte Dánia 170, majd Finnország 136 nappal. Magyarország nem szerepelt a listán. Az utóbbi évek legnagyobb metrósztrájkját azzal indokolták a szakszervezetek: nem látják biztosítottnak, hogy a csődeljárás alatt álló karbantartó cégnél nem lesznek elbocsátások, kényszeráthelyezések és nyugdíjcsökkentések.

A munkabeszüntetés a várakozásoknak megfelelően súlyos fennakadásokat okozott: a vonatok és a buszok ugyanis képtelenek voltak elszállítani a metróból kiszorult tömeget. Szakértők szerint az akció naponta 50 millió font (mintegy 19 milliárd forint) kárt okozott a városnak. A célját viszont - úgy tűnik - elérte: a menedzsment végül beadta a derekát, így idő előtt abbahagyták a sztrájkot.

Bedühödtek a New York-i taxisok

Alig függesztették fel akciójukat a londoni metrókarbantartók, szerdán New Yorkban a taxisok jelentették be, hogy kétnapos munkabeszüntetéssel demonstrálnak érdekeik érvényesítése érdekében. A sofőrök az ellen tiltakoztak, hogy október elsejétől kötelező lesz GPS navigációs készülékekkel és a hitelkártyás fizetést lehetővé tevő érintőképernyős monitorokkal felszerelni a taxikat.

Ezzel azonban érvelésük szerint kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, mivel a készülékek révén lenyomozhatják járműveik mozgását, a kreditkártyás készülék használatáért pedig jelentős díjakat kell fizetniük a bankok számára.

Bár a városban működő 13 ezer taxiból nem mindegyik állt le, az akció időpontja miatt komoly fennakadásokat okozott a városnak. Azt ugyanis a New York-i divathét és a U.S. Open teniszverseny kellős közepére időzítették.

A taxik kiesése nagy érvágást jelentett a jellemzően így közlekedő New York-iak számára, ezért kiegészítő buszjáratokat is indítottak a forgalmas útvonalakon és a repülőterek irányába.

Totális sztrájk Franciaországban

A jól szervezett munkabeszünetéseknek talán Franciaországban van a legnagyobb hagyományuk. Itt nem ritka, hogy egy viszonylag szűkebb csoport érdekérvényesítési törekvéséhez szolidaritásból annyian csatlakoznak, hogy végül országos szintűvé szélesedik az akció - nem kis nyomatékot adva a követeléseknek.

Két éve például óriási sztrájk bénította meg az országot: az akkori kormány gazdaságpolitikája ellen egyszerre száznegyven városban protestáltak. A munkabeszüntetésben a közlekedés minden szektora részt vett, a legtöbb állami intézmény zárva maradt, és több országos lapnál is megtagadták a munkát.

A franciák fejlett igazságérzete még a külföldi munkásokra is kiterjed: néhány éve egy francia hajógyár szakszervezeti tagjai öt évnyi harc után elérték, hogy a cég lengyel alvállalkozójának vendégmunkásai a kollektív szerződés értelmében a francia dolgozókkal egyenlő jogokat élvezzenek.

A munkabeszüntetéssel élők azonban nem mindig érik el a kívánt hatást. Például a BKV legutóbbi próbálkozása, hogy beugró dolgozókkal váltsa ki a sztrájkoló munkaerő egy részét, nem újkeletű. 2005-ben az USA negyedik legnagyobb légitársasága, a Northwest éppen így törte le a szakszervezet ellenállását. Miután a vállalat 4400 dolgozója az alacsony bérek miatt sztrájkba kezdett, a menedzsment egyszerűen külsősökkel helyettesítette a kiesett munkaerőt.

A cég végül jól járt: sikerült 1200 új szerelőt alkalmaznia a munkabeszüntetés alatt. Ráadásul olyan szerződést kötött velük, amely nem kötelezte a céget annyi juttatásra, mint amennyit a szakszervezeti tagoknak kellett volna fizetnie. Így a vállalat évente legalább kétszázmillió dollárt spórolt meg, s a történtek hatására a részvények 4,7 százalékkal emelkedtek.

A Northwest egyébként alaposan felkészült az akcióra: 18 hónapnyi előkészület állt a terv megvalósítása mögött. A stratégia kidolgozásához rengeteg szakember, elemző, más szakszervezetek, sőt a szövetségi kormány és a Fehér Ház közreműködését is igénybe vették.

Kínában verés jár a sztrájkért

A sztrájk azonban korántsem veszélytelen. Kínában például a rend őrei alaposan helybenhagyták a demonstráló buszsofőrőket, akik az állami tulajdonban lévő vállalat privatizálása ellen protestáltak.

A dolgozók már korábban is embertelen körülmények között dolgoztak: a rendkívül alacsony bérezés ellenére, napi 15 órát kellett vezetniük. A munkahelyen emellett nem volt ritka a terror és a megfélemlítés, hogy kordában tartsák a dolgozói elégedetlenséget. A mélyen piaci áron aluli privatizációs ügylet miatt azonban a munkavállalók szerint még kilátástalanabb és kiszolgáltatottabb lenne a helyzetük, ezért döntött a több ezer buszvezető végül a sztrájk mellett.

A kitartás olykor azonban meghozza gyümölcsét: az egyik leghosszabb sztrájk, bár 13 évig tartott, végül elérte célját. A demonstrációt annak idején a magasabb fizetés reményében kezdték el egy amerikai édesipari cég dolgozói.

A megállapodást némileg beárnyékolja, hogy a megmozdulást kezdő dolgozók nagy része ez idő alatt már új munkahelyet talált magának. Az egyezséget követően a vállalat levélben értesítette őket, és felajánlotta, hogy visszamehetnek dolgozni, de nekik persze már eszük ágában sem volt ezt tenni.