Válasz az elbocsátásra: munkanélküliségi biztosítás

Májusban röppent fel a hír, hogy egy internetes biztosítási alkusz cég olyan konstrukciót dolgozott ki, amely állásvesztés esetén is biztosítja a megélhetést a szerencsétlenül járt embernek. Az új termék havi 40-120 ezer forintot térít 9 hónapon keresztül, havi 2-3 ezer forintos átlagdíjért, ami több mint csábító bármely munkaadótól függő alkalmazottnak. Gyenge gazdasági eredményeink folytán szinte azonnal ráugrott a média, az egyszeri ember pedig örülni kezdett, hogy kellő tartalékkal a háta mögött végre beolvashat a főnökének.

Csakhogy a - hivatalos nevén - jövedelemkiesés-biztosítás nem egy mindenre megoldást nyújtó Joker-kártya, amelytől bátran megindulhatnak a tömeges felmondások. A jövedelemkiesés-biztosítás ugyanis kizárólag akkor fizet, ha az illető önhibáján kívül válik munkanélkülivé. Így például az, aki rendes felmondással lép le a cégétől, nem számíthat ellentételezésre a biztosítótól, hiszen része volt az elbocsátásában; ha viszont a munkáltató kezdeményezi azt akár létszámleépítés, akár egyszerű elbocsátás útján, akkor jár neki a biztosítási összeg - magyarázta a HR Portálnak Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője.

Ugyanígy a rendkívüli felmondással sem lehet kijátszani a rendszert, elvégre ha a munkáltató távolítja el ily módon a munkavállalót, azt feltételezhetően egy olyan esemény váltotta ki, amelyért a munkavállaló joggal okolható. Például szisztematikusan nem jelent meg időben a munkahelyén, alkoholos befolyásoltság alatt állt stb. "Ezek korántsem szélsőséges esetek, vannak olyan szakmák, ahol az elbocsátások indoklásában a felsorolt esetek igen gyakran szerepelnek." - hívta fel a figyelmet az ügyvezető. Meg kell említeni, hogy a jövedelemkiesés-biztosítás feltételei nem kötik életfogytig röghöz a munkavállalókat, ugyanis ha a munkáltató nem teljesítette kötelezettségeit, a dolgozó élhet az azonnali felmondás lehetőségével, és még kártérítést is kap. "A biztosító a konstrukciót úgy dolgozta ki, hogy az embereknek legyen mire támaszkodniuk vészhelyzet esetén, de azért ragaszkodjanak az állásukhoz, amíg lehet." - mondta Rácz István.

A kivételek erősítik a rendszert

Nem mindenkinek adatik meg azonban, hogy bebiztosítsa magát munkanélküli időszakaira, aki például valamely hozzátartozója alkalmazásában áll, nem veheti igénybe a szolgáltatást. Erre azért van szükség, nehogy valaki mondjuk kirúgassa magát a férjével a biztosítási összeg kedvéért, hogy aztán a családi vállalkozásban fű alatt tovább dolgozzon. (Ausztriában nyilván nem kellene ilyen megkötéseket alkalmazni - a szerk.) Ehhez hasonlóan a nyugdíj vagy a gyes mellett dolgozóknak is le kell mondaniuk a jövedelemkiesés-biztosításról, hiszen ha elvesztik a munkájukat, az állami ellátásból továbbra is eléldegélhetnek, még ha nem is oly fényesen, mint korábban. Így esetükben - igazi kockázat hiányában - nem lenne méltányos díjat szedni - magyarázta Rácz István, hozzátéve, hogy a résztvevők körének szűkítését a biztosítás alapelvei is indokolják. Elvégre bármilyen biztosítást is kötünk (CASCO, lakásbiztosítás stb.), a biztosítási díj révén egy olyan veszélyközösség tagjává válunk, amely semmiképpen sem herdálhatja el a közösen összegyűjtött vagyont. A veszélyközösségnek azokat kell támogatnia, akik valóban rászorulnak, így ha nem életszerű, a kockázatokkal bírókat szerencsésebb kizárni a biztosítotti körben - fogalmazott Rácz István. Éppen ezért is szól úgy a hivatalos kiírás, hogy a jövedelemkiesés-biztosítást csak és kizárólag 22 és 55 év közötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező, a Magyar Munka törvénykönyve alá tartozó, jelenlegi munkáltatójánál legalább egy éve folyamatos, legalább 30 heti órás alkalmazásban álló, határozatlan munkaviszonnyal rendelkező kötheti meg.

Nyolcvan százalékos bérpótlék

Aki viszont ebbe a körbe esik, mindenképpen érdemes élnie a lehetőséggel, hiszen munkanélkülivé válásakor akár nettó bérének 80 százalékára is számíthat (de maximum 120 ezer forintra), méghozzá 9 hónapon keresztül. "Ehhez persze a legnagyobb csomagot, illetve biztosítási díjat kell választania, de lehetőség van kisebb konstrukciók választására is." - tájékoztatott az ügyvezető. A havi díj nagysága (ami 1000 és 4000 forint között mozog) egyébiránt nemcsak az egyéni igényektől, hanem a személy végzettségétől is függ: főiskolai, egyetemi tudással olcsóbban érhető el a szolgáltatás, mint középfokú vagy az alatti képesítéssel. Ezt Rácz István azzal magyarázta, hogy magasabb kvalitásokkal általában könnyebben el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, így ezen személyeknek kevésbé kockázatos a biztosításuk. Igaz, egyes szakmákban manapság éppen a kétkezi munkásoknak áll a világ, ezért a biztosító nemcsak a végzettségtől, hanem a lakóhelytől is függővé teszi a biztosítási díjat, mondván, ha Hajdú-Bihar megyében nagyon keresettek a hegesztők, akkor számukra is biztosítani lehet a díjkedvezményeket. "Nem minden szakmunkásnak drágább tehát a havi díj, a KSH munkaerő-piaci irányszámai is jelentősen módosíthatják a fizetendő összeget" - foglalta össze az ügyvezető. Ahogy az is számít, volt-e regisztrált munkanélküli az illető. A KSH adatai azt mutatják, hogy aki már volt munkanélküli, nagyobb eséllyel kerül újra az utcára. Természetesen nem mindenkire igaz ez, de a biztosító statisztikából dolgozik, s nagyobb sokaságra vonatkoztatva egyértelműen megállapítható ezen párhuzam - tette hozzá Rácz István.

A regisztrált munkanélküliség amúgy is fontos pontja a jövedelemkiesés-biztosításnak, mivel ahhoz, hogy a biztosító folyósítsa az összeget, jelezni kell az állásnélküliséget a helyi munkaügyi központnak. Ráadásul még ekkor sem érkezik rögtön a segítség, a biztosító ugyanis csak a harmadik hónaptól kezdve támogatja a munka nélkül maradtakat. "Erre az önrészre a biztosítás díjának kedvező szinten tartása érdekében van szükség. Az első két hónap egyébként is olyan időszak, amelyre általában mindenki rendelkezik tartalékokkal (vagy épp a végkielégítéséből tudja fedezni költségeit), ezt követően azonban már valószínűleg kölcsön kell kérnie, vagy le kell mondania bizonyos dolgokról, ami már meglehetősen kellemetlen, így pont jókor érkezik a biztosítási összeg" - mondta Rácz István.

Betegre fizet a biztosító

A jövedelemkiesés-biztosítás nemcsak munkanélküliség, hanem "egyszerű" keresőképtelenség esetén is segít a bajban. Igaz, csak ha valóban hosszan tartó betegségről van szó: a biztosító ugyanis kizárólag egy hónapos türelmi idő után térít, azt viszont rendületlenül, akár 12 hónapig. Nagy összegekre azonban ne számítsunk (főként ilyen alacsony díj mellett), mivel betegség esetén a munkanélküliségre járó összeg felével kell beérnünk. "Nem véletlenül alacsonyabb a limit, ez ugyanis csak arra szolgál, hogy 100 százalékra kipótolja a táppénz alapján járó jövedelmet, ami a nettó bér 60-70 százaléka szokott lenni. Így hosszabb betegeskedés esetén is fenntarthatjuk megszokott életszínvonalunkat" - ecseteli a szolgáltatás előnyeit Rácz István. Természetesen más a helyzet komolyabb bajok, például 50 százalékot meghaladó baleseti rokkantság vagy halál esetén: itt azonnal fizet a biztosító, választott csomagtól függően 1-5 000 000 forintot.

Népszerű a szolgáltatás

A fentiekből is látszik, hogy a jövedelemkiesés-biztosítás szép példája a kormány által is hangoztatott öngondoskodásnak, ráadásul valóban megfizethető áron érhető el a szolgáltatás. Igaz, ez csak nekünk, magyaroknak újdonság, Nyugat-Európában már régóta működik az állásvesztést kompenzáló konstrukció. Sőt Lengyelországban még csavartak is egyet rajta, ott ugyanis egyenként lehet a közüzemi szolgáltatásokra biztosítást kötni - mondta az ügyvezető. Korábban felröppentek olyan hírek, hogy a Biztosítás.hu is bevezet egy hasonló, az összes közüzemi számlát átfogó biztosítást, ám Rácz István úgy véli, ennek nincs realitása. Szerinte a magyar lakosságnak sokkal többet ér a mostani szabad felhasználású konstrukció, amelyet nemcsak víz- vagy gázszámlákra, hanem tulajdonképpen bármire (telefonszámlára, hiteltörlesztésre stb.) elkölthet az arra "rászoruló". Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az áprilisi debütálás óta több mint 2500-an kötöttek jövedelemkiesés-biztosítást a cégnél, ami év végére várhatóan tízezerre is felfut - véli Rácz István.

A vállalatok azonban még ne tervezzék, hogy extra juttatásként bebiztosítsák dolgozóikat állásvesztés esetére - figyelmeztet az ügyvezető -, erre ugyanis jelenleg nincs lehetőség. Ha ugyanis egy cégnél 40-50 fő egyszerre veszíti el állását, az oly mértékben róna terheket a már előbb említett veszélyközösségre, hogy a rendszer fenntartása nem érné meg a biztosítónak. Idővel azonban, majd ha százezer fölé nő a biztosítotti létszám, már a kisebb cégek is gondoskodhatnak ily módon alkalmazottaikról - vetíti előre a jövőt Rácz István.

Paraszt Imre, HR Portal