A bérezés eszközei - Időbérrendszerek

Az Időbér előnyei és hátrányai

• Előnyök: Egyszerű számítás, könnyű adminisztráció (mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára).
• Hátrányok: Nem ösztönöz közvetlenül a teljesítmény növelésére, mivel a bér nem függ a ténylegesen elvégzett munka mennyiségétől. A nagyobb teljesítmény elérésére kiegészítő ösztönzők (pl. prémiumok, jutalmak) vagy differenciált bérszintek bevezetése szükséges.

Az időbér alkalmazása

Az időbért leginkább az alábbi esetekben alkalmazzák:

• A végzett munka nehezen vagy egyáltalán nem mérhető (pl. kutatás, fejlesztés, adminisztratív feladatok egy része).
• A feladatok változatosak, szerteágazóak vagy komplexek, sok figyelmet és felelősséget igényelnek.
• A munkavállaló a technológiai korlátok (pl. gépsor sebessége) vagy külső tényezők miatt nem tudja jelentősen befolyásolni az elvégzett munka mennyiségét.
• A munkáltató számára fontos, hogy a munkavállaló pontosan a meghatározott feladatokat végezze el (se többet, se kevesebbet).

Az időbér meghatározása

Az időbér meghatározása történhet:

• Munkakör alapján: Az adott munkakör követelményrendszere a mérvadó (pl. szükséges képzettség, tapasztalat).
• A munkavállaló potenciálja alapján: A munkavállaló egyéni képességei, tudása, tapasztalata és teljesítménye alapján.

Bérrendszerek időbér alapján

Az időbérrendszerek különböző módon strukturálhatók:

A) Besorolási és tarifarendszerek

• Besorolási rendszer: A munkakörök meghatározó tényezői (pl. végzettség, szakismeret, felelősség) alapján kategóriákba sorolás.
• Tarifarendszer: Az egyes besorolási kategóriákhoz bértételek rendelése (fix összeg vagy szorzószám a minimálbérhez viszonyítva).

Fontos a reális jövedelemkülönbségek kialakítása az egyes munkakörök között a feszültségek elkerülése érdekében.

A tarifatételek meghatározásakor figyelembe veendő szempontok:

• A legalacsonyabb kategória bértétele (általában a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazítva).
• A növekedési ütem az egyes kategóriák között (a nagyobb növekedés ösztönzőleg hathat).
• Az átfedés mértéke a besorolási kategóriák között (lehetővé teszi a kiválóan teljesítő alacsonyabb kategóriájú munkavállalók méltányosabb bérezését).

A bértételek meghatározásának módjai:

• Fix bértétel: Nem lehet eltérni tőle.
• Alsó-felső korlátos bértétel: Meghatározott összegek között mozoghat a bér.
• Alsó korlátos bértétel: A bér nem lehet alacsonyabb a meghatározott összegnél, de lehet magasabb.

B) Szenioritáson alapuló bérrendszer

A besorolási kategóriák mellett a szolgálati időt is figyelembe veszi. Feltételezi, hogy a tapasztalat növekedésével a munkavállaló hatékonyabbá válik. Előnye a kiszámítható előmenetel, hátránya, hogy nem veszi figyelembe a tényleges teljesítményt.

C) Kompetencia alapú bérrendszer

A munkavégzéshez szükséges kompetenciák (szaktudás, készségek, tulajdonságok) alapján történik a bérezés. A kompetenciák mérése nehéz lehet, és a nem megfelelően definiált kompetenciák túlzott bérköltségekhez vezethetnek.

D) A munkakör értékelésén alapuló bérezés

A munkakör szervezeten belüli fontossága alapján határozza meg a bértételeket.

E) Teljesítmény szerinti differenciálás (kiegészítő elem)

Az időbérrendszerek kiegészíthetők teljesítményértékeléssel, hogy a teljesítményt is figyelembe vegyék a bérezés során.

Gyakori megoldások:

• Differenciált bérmeghatározás a besorolási kategórián belül: Az átlagos, jó és kiemelkedő teljesítményhez eltérő bérek tartoznak (pl. 1-10% vagy 11-20% eltérés).
• Változó mértékű béremelés: A teljesítmény alapján eltérő mértékű béremelés.
• Prémium, jutalom (bónusz): Kiemelt feladatok elvégzéséért vagy a teljesítmény növekedéséért járó egyszeri vagy ritkán ismétlődő juttatás.

A bérezés Magyarországon – fontos szempontok

• Minimálbér és garantált bérminimum: A bérek meghatározásakor figyelembe kell venni a mindenkori minimálbért és garantált bérminimumot.
• Munkaerőpiaci viszonyok: A piaci bérek befolyásolják a bérek kialakítását.
• Versenyképesség: A vállalatoknak versenyképes béreket kell kínálniuk a tehetségek megszerzése és megtartása érdekében.
• Méltányosság: Fontos a belső és külső méltányosság elvének érvényesítése a bérezés során.
• Jogszabályi megfelelés: A bérezésnek meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak (pl. Munka Törvénykönyve, adójogszabályok).