A HR stratégia - Környezeti elemzés

1. szint: Tágabb környezet – A globális trendek hatása

A vállalatokat körülvevő tágabb gazdasági és társadalmi környezet alakulását nem tudjuk befolyásolni, ezért alkalmazkodnunk kell hozzá. A PESTEL-elemzés (Politikai, Gazdasági, Szociális, Technológiai, Környezeti és Jogi) segít feltárni azokat a tényezőket, amelyek hosszú távon és stabilan érintik a szervezetet. Ennek eredményeként egy olyan átfogó listát kapunk, amelynek minden elemére fel kell készítenünk a vállalatot.

• Politikai-jogi tényezők: Ide tartoznak a változó jogszabályi keretek, a kormányzati stabilitás, a fenntarthatósági előírások, valamint a különböző érdekcsoportok befolyása.
• Gazdasági tényezők: A gazdasági ciklusok, az infláció, a pénzpiaci mozgások, a jövedelmi szintek, a foglalkoztatási adatok, az energiaárak és a globális ellátási láncok alakulása mind alapvető fontosságú.
• Szociális-kulturális tényezők: A demográfiai változások, a munkaerő-mobilitás, a képzettségi szintek alakulása, az értékrendek, a munkához való hozzáállás és a fogyasztói szokások evolúciója mind hatással van a HR stratégiára.
• Technológiai tényezők: A digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia térnyerése, a felhőalapú megoldások és az adatvezérelt döntéshozatal lehetőségei meghatározzák a jövő munkahelyét.
• Környezeti tényezők: Az éghajlatváltozás, a fenntarthatósági törekvések és a környezettudatos fogyasztói magatartás egyre nagyobb szerepet játszik.

2. szint: Iparági környezet – A verseny dinamikája

Az iparági környezet elemzése során az azonos fogyasztói igényeket célzó vállalatokra fókuszálunk. Itt a Porter-féle öterős modell segíthet megérteni a verseny dinamikáját:

• A piacra lépők fenyegetése: Mennyire könnyű új szereplőknek belépni az iparágba? Milyen erőforrások és szakértelem szükséges ehhez?
• A beszállítók alkuereje: Hány és milyen erősek a beszállítók? Mennyire egyediek vagy helyettesíthetők az általuk kínált alapanyagok és szolgáltatások?
• A vásárlók alkuereje: Mennyire sok vállalat elégíti ki a vásárlói igényeket? Mennyire fontos a vásárlók számára a minőség és az ár?
• A helyettesítő termékek fenyegetése: Milyen alternatívák állnak rendelkezésre, és milyen ár/érték arányt képviselnek?

Az iparágon belüli verseny intenzitását az iparági koncentráció, a méretgazdaságosság, a termékdifferenciálás mértéke, a belépési korlátok és a növekedési ütem befolyásolja.

3. szint: Működési környezet – A mindennapi verseny

Ezen a szinten a közvetlen versenytársak és a fogyasztói igények állnak a középpontban.

• Stratégiai térkép: Helyezzük el vállalatunkat a versenytársak között, és határozzuk meg célcsoportunkat a stratégiai szándékaink alapján (piacvezető, követő, niche szereplő stb.).
• Piaci részarány cél: Döntjük el, hogy agresszív növekedésre, lépéstartásra vagy erőforrások átcsoportosítására törekszünk.
• Versenytényezők: Vizsgáljuk meg a vertikális integrációt, az elosztási csatornákat, a márka szerepét, a piaci szegmentumokat, a költséghatékonyságot és a marketing ráfordításokat.
• Stratégiai tényezők: Értékeljük a termékminőséget, a K+F potenciált, az árpolitikát, a kapacitást és a termék megkülönböztethetőségét.

Fogyasztói igények elemzése:

• Határozzuk meg azokat a szempontokat, amelyek alapján a vevő dönt egy termék megvásárlásáról.
• Elemezzük a fogyasztók véleményét a termékről.
• Hasonlítsuk össze saját és a versenytársak termékeit a különbségek azonosítása érdekében.
• Mérjük fel, hogy egy új termék vagy szolgáltatás elegendő számú vásárló érdeklődését kelti-e fel.

Piaci szegmentáció: Döntjük el, a piac mely részét célozzuk meg termékeinkkel és szolgáltatásainkkal.

Iparági életgörbe elemzés: Azonosítsuk termékünk aktuális szakaszát (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás), hogy megalapozott döntéseket hozhassunk a további befektetésekről vagy az új termékek fejlesztéséről.