Bértranszparencia

Az átlátható bérezési sturktúrában a munkáltató világosan kommunikálja a bérezési szabályokat, tartományokat és kritériumokat. Például az álláshirdetéseiben feltünteti a pozícióhoz tartozó fizetési sávot vagy konkrét összeget.

A bértranszparencia csökkenti az egyenlőtlenségeket, például a nemek, korcsoportok vagy etnikai csoportok közötti bérkülönbségeket, aminek következtében csökken a bérszakadék. A munkavállalók bizalma általában nagyobb abban a munkáltatóban, amely átlátható bérstruktúrával rendelkezik, amiről transzparensen kommunikál. Ez gyakran vonzóbbá is teszi az adott munkaadót az álláskeresők körében. A munkáltatók általában azért óckodnak a bértranszparenciától, mert féltik a versenyképességüket, a bérek nyilvánossá tételétől, illetve az esetleges belső bérfeszültségtől.

A bérek átláthatóságának és az esélyegyenlőség mértékének növelése érdekében az Európai Unió egy új irányelvet is közzé tett, melyet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni a nemzeti jogba. A bértranszparencia irányelv keretében 2027-től széleskörű jelentéstételi kötelezettség hárul az érintett vállalatokra. Ennek keretében a cégeknek be kell majd számolniuk arról is, hogy mekkora arányban részesülnek a női és férfi munkatársak úgynevezett kiegészítő bérelemekben, mint például a bónusz vagy, hogy egyes fizetési sávokon belül milyen a nemek aránya.

A 250 vagy több alkalmazottat foglalkoztatók 2027. június 7-től kezdve minden évben kötelesek jelenteni az elvárt információkat, míg a 150-249 főt alkalmazóknak 2027. június 7-től kezdődően háromévente kell szolgáltatniuk ezeket az adatokat. A 100-149 fős vállalatoknak szintén háromévente, de csak 2031. június 7-től esedékes a riportálás.