Kérdezz-felelek

2016. augusztusában stroke-ot kaptam, BFK Rehab. Ell. és Szakértői Főoszt. C-2 minősítést 61%-os egészségkárosodást állapított meg. Mivel a 5-10-15 éves biztosítottságnak nem felelek meg, elutasítottak. Több mint 33 évi munkaviszonyommal 1982-2006 között 2 állásom volt egyszerre (pár évig 3). Köteleztek OKJ vizsgára (közel 600000 forint) nem tellett. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem tudott segíteni, mivel feleségem rokkantsági ellátás 77700 forint. (Ebből fizetjük az én TB-m + a gyógyszereinket, rezsinket stb.) Még segélyt sem kaphatok. Mitévő legyek?

Az után érdeklődnék, jár-e részemre alanyi jogon közgyógyigazolvány, mivel D kategóriába tartozom. Az orvos szerint igen. Állapotom javulására nincs remény, csak rosszabbodhat. Rokkantnyugdíjas vagyok. Az 1994-től nyugdíjam jelenleg 103.000 forint. Gyógyszereim havi költsége kb. 30.000 forint.

Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy a rokkantsági ellátás és a fogyatékossági támogatás együtt folyósítható-e? Férjem rokkantsági ellátásban részesül, és állapotrosszabbodás miatt fogyatékossági támogatásra szerzett jogosultságot. Kérem szíves tájékoztatásukat.

Ez év április elsejével kérvényezem a nyugdíjazásomat. 1957-ben születtem, és a nők 40 éves nyugdíjkor-kedvezményét venném igénybe. Az utolsó 18 évet egy betéti társaságnál dolgoztam. A kérdésem, hogy jár-e felmondási idő, ha igen, mennyi? Mivel a munkaadóm erről nem szólt, és már nem tudnám letölteni, kérhetem-e, hogy fizesse ki.

Köztisztviselőként néhány hónap múlva betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt. Most hallottam, hogy a felmentési időt a nyugdíjazást követően adják ki. Logikátlannak és méltánytalannak is tűnik, hogy aki a nők kedvezményes, negyven év munkaviszonyt követő nyugdíját veszi igénybe, annak a nyugdíjazását megelőzően jár a felmentési idő, mely a munkáltató döntése alapján lehet két hónap, e két hónap alatt mentesül a munkavégzés alól, erre az időszakra munkabért kap, megilleti a szabadság és a cafeteria juttatás időarányos része. Az életkor alapján „rendes” öregségi nyugdíj esetén viszont nem? A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár a vonatkozó életév betöltését követő 183. nap. Az esetben, amikor a munkáltató nem tartja fenn a köztisztviselői jogviszonyt, azaz nem kívánja öregségi nyugdíjasként tovább foglalkoztatni a köztisztviselőt, a következő kérdések fogalmazódnak meg: Ha az életév betöltését követő 183. napot megelőző napon megszűnik a közszolgálati jogviszony a munkáltatónál, illetve, ha a 183. napon nyugdíjasnak minősül a köztisztviselő, a munkáltató hogyan adhatja ki azt követően - amikor már megszűnt a közszolgálati jogviszony és már nem áll alkalmazásában - a felmentési időt? S amennyiben a 182. napon megszűnik a munkaviszony, a 183. nap után nyugdíjasnak minősül(?), de még két hónapig felmentési időt tölt, arra az időre nyugdíjat folyósítanak vagy munkabért? Erre az „utólagos” felmentésnek a két hónapjára jár a szabadság és a cafeteria arányos része is, azaz két hónappal meghosszabbodik ezek időarányosan járó része is?

A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíját szeretném igénybe venni, ezzel kapcsolatban van két kérdésem: 1. A nappali egyetem alatti nyári szakmai gyakorlatot figyelembe veszik-e, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, de két hiteles tanú (volt évfolyamtársaim) tanúsítja, hogy ezeken dolgoztam? 2. A jogosultsági időbe bele számít-e az, amikor saját magam fizettem magam után nyugdíjjárulékot (munkakeresés hónapjai alatt)?

Érdeklődni szeretnék a kedvezményes készpénz kifizetésről. 8333 forint összeget kapnék havonta ebben a cafeteria formában. A kérdésem az lenne hogy ez nettó érték vagy bruttó? A táblázatban az igényelt névérték 8 333 forint, az éves nettó (elkölthető) érték 99 996 forint, a keretből lefoglalt összeg 134 215 forint.

1988-ig folyamatosan dolgoztam, majd sérült gyerekkel gyesen, illetve ápolási díjon voltam. Közben saját BT-ben rövidebb, hosszabb ideig négy órában dolgoztam, de összesen talán egy évet. A munkaviszonyom 45 év. 2013-ban ennyit igazoltak. Most júliusban megyek nyugdíjba. Az utolsó évben dolgozom magasabb bérért, hogy emeljem a nyugdíjamat. Senki nem tudta megmondani, hogy érdemes-e befizetni ezt a több mint 1 millió TB-t.

Szeretném megkérdezni hogy nyugdíjba vonulás évében hány nap szabadság jár? Az egész évi vagy csak a nyugdíjazás hónapjáig?

2017.08.16-án érem el az öregségi nyugdíjkorhatárt. 16 év közalkalmazotti jogviszonyom van. Jár-e felmentési idő és mennyi?

2010-tól rokkantnyugdíjas vagyok, bedolgozott idő 30 év volt. 2017 július 1-án kell nyugdíjba vonulni, ez idő alatt mintegy két évet dolgoztam mint vállalkozó. A ledolgozott két év beleszámít a nyugdíjidőbe, vagy a megállapítás összegébe?

2016-ban 14 nap szabadságom maradt bent, mi a teendőm, ezek elvesztek?

Egy multi cégnél dolgozok. Több kérdésem is lenne önök felé. 1: Ez év januárjában a cég kötelezett minden dolgozóját, hogy vegyen ki 5 nap szabadságot. Jól tudom, hogy ezt nem tehették volna meg? 2: A tavalyi évben egy olyan munkakörbe helyeztek, melyet csak daru illetve targonca kezelői vizsgával végezhettem volna. Sajnos bekövetkezett egy baleset (megemeltem magam és azóta gerincfűzőt kell használnom munkában), melyet a munkáltató eltusolt azzal, hogy miért nem a targoncát használtam. Ezzel tudok valamit elérni ennyi idő után? 3: A munkahelyen napi 3-4 alkalommal kivagyunk téve a mérgező ózon koncentrátumnak (egy mérés a megengedett 800 szoros értéket mutatta). Sajnos dohányzom és így elég kicsi az esély arra, hogy bármi is látszana a röntgen felvételen. De lehet ezzel kezdeni valamit?

A mai napon füstmérgezést szenvedtem a munkahelyemen a fűtésből kifolyólag. Hova fordulhatok?

Meg szeretném kérdezni, hogy törvényileg a fizetett ünnep, ha hétköznapra esik, ki kell-e fizetni a kereskedelemben? Én úgy tudtam, hogy igen, hiszen azért fizetett ünnep. Egészségügyben is kifizetik.

Szeretném megkérdezni, hogy mikor mehet nyugdíjba a férjem, ha 1955 szeptemberébe született?

Nyugdíjam megállapításánál nem számították be sem a szakérettségis tanfolyam idejét, sem az egyetemi évek során, összesen 5 hónapot kitevő, katonaságnál töltött időt. Van-e mód ezek utólagos érvényesítésére, és tudna-e ebben valaki segíteni, természetesen megfelelő honorárium ellenében.

Az ügyben szeretném a véleményüket kérni, hogy az Önök cikkében is, hogy egy ideje megszűnt a délutános pótlék a maga 15%-ával és csak 18-06-ig műszakpótlék címen egységes 30% jár. Én 3 műszakos munkarendben dolgozom, de a cégem egy nem tudom milyen bérszámfejtő szoftver segítségével számolja ki a bérünket és a bérpapíron folyamatosan jelen van a du-os és éjszakai pótlék, a délutános 15%-al számolva, az éjszakás pedig 30%-al. A nővérem könyvelő és ő is így tudja, vagyis ő meg talán azt mondta, hogy az éjszakáért jár 15%, a délutánért 30%. Akkor most mi az igazság? És amennyiben nem jól számolják nekem évek óta, hol és/vagy hogyan tudnék jogorvoslatot, kártalanítást igényelni. Az alapkérdésem most azért merült fel, mert találtam új munkahelyet, ahova legszívesebben elmennék a jobb körülmények miatt, de nem kapok sokkal jobb fizetést, ezért pontosan ki szeretném számítani, hogy mire is számíthatok, amibe bele fog számítani a műszakpótlék is, csak nem mindegy, hogy milyen mértékben, 15 vagy 30%-al, ugyanis itt nem leszek éjszakás, csak délutános, így a 18-22 óra kérdéses csak.

Férjem 1983-ban hunyt el. Igaz egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat. Mivel még keresőképes voltam azt mondták majd ha nyugdíjba megyek akkor igényelhetem az özvegyi nyugdíjat. Közben voltam 50%-os leszázalékolt, és így is mentem nyugdíjba. Évek alatt többször is igényeltem segélyt, de sajnos azt mondták, hogy két helyről nem kaphatok. Most ahogy olvasom a feltett igényekkel kapcsolatban már igényelhetik a rehabosok is a támogatást. Kérdem én, miért nem kaphatom meg az özvegyi nyugdíjat amikor egyedül élek. Nem volt senki társam azóta hogy a férjem eltávozott. Ezt méltánytalannak tartom.

Mt. 143. § (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ha a munkavállaló az adott hónapban (22 munkanap + 8 pihenőnap) egy alkalommal a pihenőnapján munkát végzett akkor hogyan kell értelmezni a következő hónapban kompenzálásként kiadott másik heti pihenőnapot? Az világos, hogy a következő hónapban eggyel több (például 8 helyett 9) pihenőnap kerül kiadásra. De ezáltal a munkaidő-keret óraszáma is csökken 8 órával, vagy ha például az adott héten hétfőtől csütörtökig a munkavállalóval ledolgoztatják a 40 órát és utána 3 napot pihen, akkor „rendben” van a dolog?