Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

2010-tól rokkantnyugdíjas vagyok, bedolgozott idő 30 év volt. 2017 július 1-án kell nyugdíjba vonulni, ez idő alatt mintegy két évet dolgoztam mint vállalkozó. A ledolgozott két év beleszámít a nyugdíjidőbe, vagy a megállapítás összegébe?

Egy multi cégnél dolgozok. Több kérdésem is lenne önök felé. 1: Ez év januárjában a cég kötelezett minden dolgozóját, hogy vegyen ki 5 nap szabadságot. Jól tudom, hogy ezt nem tehették volna meg? 2: A tavalyi évben egy olyan munkakörbe helyeztek, melyet csak daru illetve targonca kezelői vizsgával végezhettem volna. Sajnos bekövetkezett egy baleset (megemeltem magam és azóta gerincfűzőt kell használnom munkában), melyet a munkáltató eltusolt azzal, hogy miért nem a targoncát használtam. Ezzel tudok valamit elérni ennyi idő után? 3: A munkahelyen napi 3-4 alkalommal kivagyunk téve a mérgező ózon koncentrátumnak (egy mérés a megengedett 800 szoros értéket mutatta). Sajnos dohányzom és így elég kicsi az esély arra, hogy bármi is látszana a röntgen felvételen. De lehet ezzel kezdeni valamit?

A mai napon füstmérgezést szenvedtem a munkahelyemen a fűtésből kifolyólag. Hova fordulhatok?

Meg szeretném kérdezni, hogy törvényileg a fizetett ünnep, ha hétköznapra esik, ki kell-e fizetni a kereskedelemben? Én úgy tudtam, hogy igen, hiszen azért fizetett ünnep. Egészségügyben is kifizetik.

Szeretném megkérdezni, hogy mikor mehet nyugdíjba a férjem, ha 1955 szeptemberébe született?

Nyugdíjam megállapításánál nem számították be sem a szakérettségis tanfolyam idejét, sem az egyetemi évek során, összesen 5 hónapot kitevő, katonaságnál töltött időt. Van-e mód ezek utólagos érvényesítésére, és tudna-e ebben valaki segíteni, természetesen megfelelő honorárium ellenében.

Az ügyben szeretném a véleményüket kérni, hogy az Önök cikkében is, hogy egy ideje megszűnt a délutános pótlék a maga 15%-ával és csak 18-06-ig műszakpótlék címen egységes 30% jár. Én 3 műszakos munkarendben dolgozom, de a cégem egy nem tudom milyen bérszámfejtő szoftver segítségével számolja ki a bérünket és a bérpapíron folyamatosan jelen van a du-os és éjszakai pótlék, a délutános 15%-al számolva, az éjszakás pedig 30%-al. A nővérem könyvelő és ő is így tudja, vagyis ő meg talán azt mondta, hogy az éjszakáért jár 15%, a délutánért 30%. Akkor most mi az igazság? És amennyiben nem jól számolják nekem évek óta, hol és/vagy hogyan tudnék jogorvoslatot, kártalanítást igényelni. Az alapkérdésem most azért merült fel, mert találtam új munkahelyet, ahova legszívesebben elmennék a jobb körülmények miatt, de nem kapok sokkal jobb fizetést, ezért pontosan ki szeretném számítani, hogy mire is számíthatok, amibe bele fog számítani a műszakpótlék is, csak nem mindegy, hogy milyen mértékben, 15 vagy 30%-al, ugyanis itt nem leszek éjszakás, csak délutános, így a 18-22 óra kérdéses csak.

Férjem 1983-ban hunyt el. Igaz egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat. Mivel még keresőképes voltam azt mondták majd ha nyugdíjba megyek akkor igényelhetem az özvegyi nyugdíjat. Közben voltam 50%-os leszázalékolt, és így is mentem nyugdíjba. Évek alatt többször is igényeltem segélyt, de sajnos azt mondták, hogy két helyről nem kaphatok. Most ahogy olvasom a feltett igényekkel kapcsolatban már igényelhetik a rehabosok is a támogatást. Kérdem én, miért nem kaphatom meg az özvegyi nyugdíjat amikor egyedül élek. Nem volt senki társam azóta hogy a férjem eltávozott. Ezt méltánytalannak tartom.

Mt. 143. § (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ha a munkavállaló az adott hónapban (22 munkanap + 8 pihenőnap) egy alkalommal a pihenőnapján munkát végzett akkor hogyan kell értelmezni a következő hónapban kompenzálásként kiadott másik heti pihenőnapot? Az világos, hogy a következő hónapban eggyel több (például 8 helyett 9) pihenőnap kerül kiadásra. De ezáltal a munkaidő-keret óraszáma is csökken 8 órával, vagy ha például az adott héten hétfőtől csütörtökig a munkavállalóval ledolgoztatják a 40 órát és utána 3 napot pihen, akkor „rendben” van a dolog?

Köztisztviselőként dolgoztam, de létszámleépítés miatt jelenleg felmentési időmet töltöm. A munkavégzés alól felmentettek. Jelenleg felajánlottak egy munkát megbízási szerződéssel. Elmondásuk szerint azért megbízási jogviszonnyal, hogy a felmentési időre járó juttatásomtól se essek el. Fentiekre hivatkozva azt szeretném megtudni, hogy a megbízási jogviszony valóban nem üti a felmentési időre járó juttatásomat, vagy mivel közszféráról van szó, így elbukhatom a juttatást.

Szeretném kérdezni, hogy 4 órás munkaviszonyra hivatalosan mennyi szabadság jár és a fizetés azokra a napokra, hogy számolható. Illetve ha 2 munka helyen 2x 4 óra munkaidő van, ilyen esetben mi a teendő, lehetséges -e így dolgozni. Ez a szolgálati időbe így 8 órának minősül. Mindkét helyen adható a kornak megfelelő szabadság (30-30) nap. A Tb-t mindkét munkaadónak kell fizetnie?

Leszázalékoltként dolgozom egy olyan cégnél, ahol elsősorban ilyen embereket foglalkoztatnak. Kérdésem az lenne, elrendelheti a vezetőség minden második héten szombaton a túlórát úgy hogy nem a munkakörömnek megfelelő munkát biztosít, darabbért fizet, és mivel szabadnapként adja ki a szombati ledolgozott időt, ezért túlóra pótlékot nem ad egyetlen forintot sem. Mivel szombatonként nem a betanult munkakörömben dolgozom, így gyakorlatom sincs, ezért csak nagyon lassan tudok a munkával haladni. Mivel mint említettem, darabbért fizet, ezért szombaton mint a mai napon is keresetem 1660 forint volt 8 órában, és ez a bruttó. Kötelezhet-e engem, mint beteg embert a cég arra hogy ennyi pénzért bemenjek dolgozni? Visszautasíthatom-e, hogy bemenjek, anélkül hogy elküldenének? Valamint megteheti-e, hogy behív túlórázni, majd kiderül, hogy nincs anyag, így nem tudunk mit csinálni, majd azzal az érveléssel, hogy lehet jön anyag, órákig várakoztat bennünket, amire egyetlen forintot sem fizet? Mikor megjön az anyag, már nincs lehetőség normát csinálni, és mivel darabszámot fizet ezért szintén csak keveset átlagosan 2500 forintot keresek egy munkaidőben. Kompenzáció természetesen az ő hibájuk miatt létrejött késedelem miatt sincs.

Érdeklődnék, hogy tiltja-e a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény, illetőleg munkajogi szempontból lehetséges, megengedett-e, hogy a vezető beosztású köztisztviselő szabadsága alatt aláírja a nevében készített dokumentumokat? Az így aláírt dokumentumok érvényesek-e?

56 évesen egyedülállóként dolgozom egy felszámolás alatt álló cégnél. Lehetőségem van elhelyezkedni egy másik céghez március 1-jével. Azonban a jelenlegi cégem ragaszkodik az 1 hónap felmondási időhöz. Én úgy tudom, hogy létezik azonnali felmondás is, ha megindoklom, miért mennék el. Azt hiszem elég nyomós okom van a váltásra. Szeretném kérni az Ön véleményét! Mit tehetek?

Egy teljesen abszurd példával írnám le a helyzetünket, de ránk nézve ez a valóság. Hétfőtől-péntekig napi 8 órában dolgozik valaki. Előre tudott, hogy minden hónapban lesznek napok, amikor nem mehet be dolgozni. Mondjuk a következő hónapban az első héten kedd és csütörtök, két hétre rá egy szerdai nap lesz az. Nem mehet be, mert egy íróasztal van, ezeken a napokon egy másik ember lesz bent. Ketten nem lehetnek! Nyilvánvaló, hogy a havi kötelező munkaórája nem lesz meg. De, hogy meglegyen, ezekre a napokra "kérjen" szabadságot! Ha nem kér, és úgy adja le a következő havi szabadságigény tervet, akkor is kiírják neki a szabadságot. Az éves szabadsága 240 óra, de az éves szinten hiányzó órája 263..-..279. Próbálkozik, hogy hogy tudna legalább annyi napot meghagyni, hogy legalább egy nyári (tényleges) szabadságra valója maradjon, hiszen tudja, hogy ősztől decemberig is lesz még sok hiányzó órája, állandóan oszt, szoroz, számol, de hiába, mert a következő hónapban lehet, hogy megint nem fogadják el, hogy "nem kér" szabadságot, és amit addig számolt, az megint kútba esik. Időnként "szerencséje van", és (a másik áthelyezése, betegsége, szabadsága, stb miatt) mégis be tud menni dolgozni, akkor ott nyer egy kis "szabadságos nap spórolást", de egyébként (jóformán) tervezni sem tud. Hát, ez lenne a mi valós helyzetünk. A munkahelyünkön (állami tulajdonú cég) 6 fővel, úgynevezett nyújtott nappalos (készenléti jellegű) munkarendben dolgozunk. Egyik nap az egyik 3, másik nap a másik 3 ember 12 órázik, vagyis minden másnap vagyunk. Azt pedig, hogy a hiányzó órát ledolgozhassuk, a munkáltató nem engedi. Mivel egyszerre csak 3-an tudnak dolgozni, a másik 3 nem lehet bent a munkahelyen. Amikor tudunk is menni dolgozni ("szerencsénk van"), az azt jelenti, hogy két (de olykor három) egymást követő nap is 12 órát dolgozunk végig (nem könnyű napokat), utána egy szabadnap, aztán újra 12 vagy esetleg dupla-tripla 12 (ez is megesett!). És leginkább nem hárman dolgozunk, csak ketten-ketten. A "készenléti jelleg" csak a 12 órás beoszthatóság miatt kell, esetünkben sokszor enni, felállni is alig tudunk. Egyébként kilenc (a miénkkel azonos) munkahely van még rajtunk kívül az országban, mindenhol hétfőtől-péntekig 8 órában dolgoznak, illetve csúsztatva (de.- du.) 8 órában a két műszak. Vagyis átfedéssel, és ott is ott van egyszerre mindenki. Most a napokban kértük, javasoltuk mi is ezt, tegnapelőtt (a helyi vezetők) elutasították. Ezért szeretném a segítségét kérni, hogy jogosan érezzük-e(?), hogy ez a helyzet így nincs teljesen rendben. Néztük a munkatörvénykönyvet, kollektív szerződést, de jó lenne biztosan tudni, hogy megsért-e a munkáltató bármit is, vagy megsérti-e ezeket? Ha igen, mit lehet tenni? Van-e megoldás? Hová, kihez fordulhatunk?

Érdeklődöm, hogy december 26-a fizetett ünnep-e a kereskedelemben, mert nem fizették ki. Ez hétfő volt.

Azt szeretném kérdezni, hogy ha kereskedelmi szakmunkás iskolában 3 évig eladói szakmát tanultam (1976-1979) és jelenleg egy áruházban vagyok eladó-pénztárosként alkalmazva, akkor köteles-e a munkáltató megadni a 161000 forintos garantált bérminimumot?

A kérdésem az lenne,hogy szombati munkanapra alkalmi munka esetén mennyi pénzösszeg jár?

1958-ban születtem csípőficammal. Operáltak többször. Jelenlegi cementes csípőprotézisem 15 éves. Jobb lábam rövidülése kb. 5 cm. Ennek okán gerincem is beteg, fizikai munkát nem végezhetek. Állapotom 12 éves korom óta végleges. 1994-2010-ig folyamatosan rokkantnyugdíjas voltam, 2010-től 2013-ig rehab járadékos, 2013-tól 2016-ig rehab ellátott, majd 2016-tól rokkant ellátott. Szellemileg nem vagyok fogyatékos, iskolába is hamarabb mentem, így 18 évesen már érettségivel a zsebemben dolgoztam. Egész életemben egyszer voltam munkanélküli 3 hónapig. Ténylegesen már az elmúlt évben meg volt 40 ledolgozott évem. Egészséges társaim nyugdíjba mennek mellőlem ennyi idővel, amíg nekem még 6-7 évet kell teljesítenem hozzám képest nehéz körülmények között és akkor sem lesz 40 évem, csak elérem a 65 éves korhatárt. A jogszabályok és törvények rendelkezései miatt, 40-14, vagyis csak 26 évem van "elismerve" ezidáig. 1. kérdés: - Hogyan lehetséges ez? Gondolatom szerint "rövid" magyarázata a következő: 1994. szeptemberében már (kényszer) vállalkozó voltam, amikor a leszázalékolás megtörtént, és attól a pillanattól a törvény nem adott lehetőséget , hogy ezt a tevékenységemet főállásúként folytassam. Tehát szintén kényszerből 2010-ig másodállasúként dolgoztam. Ez idő alatt nem kellett, nem is volt rá lehetőség, nyugdíjjárulékot fizetni, kivéve az utolsó 1.5 - 2 évet, amikor is újra kellett ilyen fajta járadékot is fizetnem. Értelemszerű: így veszett el a 16 évből 14..... ami nem kevés! és annak ellenére, hogy én akkor is dolgoztam és teljesítettem a velem szembeni összes egyéb elvárást és kötelezettséget. 2. kérdés: -Igazságos ez? Semmivel nem vagyok különb, mint aki 14 évig "lopta a napot". Ma "kényszeralkalmazott" vagyok egy nagy vállalatnál, ahol csak a megváltozott munkaképességem miatti -őket megillető! -, kedvezmények miatt alkalmaznak, és csakis 4 órában, kiszolgáltatott helyzetemnél fogva megaláznak és fizikailag és lelkileg is tönkretesznek. Ezen a helyen hárman vagyunk "fogyatékosok" (így hívnak bennünket), s nemrégen kiderült mindhárman pszichológushoz jártunk vagy járunk. Biztos vagyok benne hogy mi nem jó helyre kerültünk és nem minden munkahely ilyen, ez vezetőfüggő is, de olyan nehéz öregként, betegként másik helyet keresni, versenyezni.......tudom ezt is , mert természetesen próbálkoztam.

kerdezz_felelek.html