Kérdezz-felelek

Leszázalékoltként dolgozom egy olyan cégnél, ahol elsősorban ilyen embereket foglalkoztatnak. Kérdésem az lenne, elrendelheti a vezetőség minden második héten szombaton a túlórát úgy hogy nem a munkakörömnek megfelelő munkát biztosít, darabbért fizet, és mivel szabadnapként adja ki a szombati ledolgozott időt, ezért túlóra pótlékot nem ad egyetlen forintot sem. Mivel szombatonként nem a betanult munkakörömben dolgozom, így gyakorlatom sincs, ezért csak nagyon lassan tudok a munkával haladni. Mivel mint említettem, darabbért fizet, ezért szombaton mint a mai napon is keresetem 1660 forint volt 8 órában, és ez a bruttó. Kötelezhet-e engem, mint beteg embert a cég arra hogy ennyi pénzért bemenjek dolgozni? Visszautasíthatom-e, hogy bemenjek, anélkül hogy elküldenének? Valamint megteheti-e, hogy behív túlórázni, majd kiderül, hogy nincs anyag, így nem tudunk mit csinálni, majd azzal az érveléssel, hogy lehet jön anyag, órákig várakoztat bennünket, amire egyetlen forintot sem fizet? Mikor megjön az anyag, már nincs lehetőség normát csinálni, és mivel darabszámot fizet ezért szintén csak keveset átlagosan 2500 forintot keresek egy munkaidőben. Kompenzáció természetesen az ő hibájuk miatt létrejött késedelem miatt sincs.

Érdeklődnék, hogy tiltja-e a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény, illetőleg munkajogi szempontból lehetséges, megengedett-e, hogy a vezető beosztású köztisztviselő szabadsága alatt aláírja a nevében készített dokumentumokat? Az így aláírt dokumentumok érvényesek-e?

56 évesen egyedülállóként dolgozom egy felszámolás alatt álló cégnél. Lehetőségem van elhelyezkedni egy másik céghez március 1-jével. Azonban a jelenlegi cégem ragaszkodik az 1 hónap felmondási időhöz. Én úgy tudom, hogy létezik azonnali felmondás is, ha megindoklom, miért mennék el. Azt hiszem elég nyomós okom van a váltásra. Szeretném kérni az Ön véleményét! Mit tehetek?

Egy teljesen abszurd példával írnám le a helyzetünket, de ránk nézve ez a valóság. Hétfőtől-péntekig napi 8 órában dolgozik valaki. Előre tudott, hogy minden hónapban lesznek napok, amikor nem mehet be dolgozni. Mondjuk a következő hónapban az első héten kedd és csütörtök, két hétre rá egy szerdai nap lesz az. Nem mehet be, mert egy íróasztal van, ezeken a napokon egy másik ember lesz bent. Ketten nem lehetnek! Nyilvánvaló, hogy a havi kötelező munkaórája nem lesz meg. De, hogy meglegyen, ezekre a napokra "kérjen" szabadságot! Ha nem kér, és úgy adja le a következő havi szabadságigény tervet, akkor is kiírják neki a szabadságot. Az éves szabadsága 240 óra, de az éves szinten hiányzó órája 263..-..279. Próbálkozik, hogy hogy tudna legalább annyi napot meghagyni, hogy legalább egy nyári (tényleges) szabadságra valója maradjon, hiszen tudja, hogy ősztől decemberig is lesz még sok hiányzó órája, állandóan oszt, szoroz, számol, de hiába, mert a következő hónapban lehet, hogy megint nem fogadják el, hogy "nem kér" szabadságot, és amit addig számolt, az megint kútba esik. Időnként "szerencséje van", és (a másik áthelyezése, betegsége, szabadsága, stb miatt) mégis be tud menni dolgozni, akkor ott nyer egy kis "szabadságos nap spórolást", de egyébként (jóformán) tervezni sem tud. Hát, ez lenne a mi valós helyzetünk. A munkahelyünkön (állami tulajdonú cég) 6 fővel, úgynevezett nyújtott nappalos (készenléti jellegű) munkarendben dolgozunk. Egyik nap az egyik 3, másik nap a másik 3 ember 12 órázik, vagyis minden másnap vagyunk. Azt pedig, hogy a hiányzó órát ledolgozhassuk, a munkáltató nem engedi. Mivel egyszerre csak 3-an tudnak dolgozni, a másik 3 nem lehet bent a munkahelyen. Amikor tudunk is menni dolgozni ("szerencsénk van"), az azt jelenti, hogy két (de olykor három) egymást követő nap is 12 órát dolgozunk végig (nem könnyű napokat), utána egy szabadnap, aztán újra 12 vagy esetleg dupla-tripla 12 (ez is megesett!). És leginkább nem hárman dolgozunk, csak ketten-ketten. A "készenléti jelleg" csak a 12 órás beoszthatóság miatt kell, esetünkben sokszor enni, felállni is alig tudunk. Egyébként kilenc (a miénkkel azonos) munkahely van még rajtunk kívül az országban, mindenhol hétfőtől-péntekig 8 órában dolgoznak, illetve csúsztatva (de.- du.) 8 órában a két műszak. Vagyis átfedéssel, és ott is ott van egyszerre mindenki. Most a napokban kértük, javasoltuk mi is ezt, tegnapelőtt (a helyi vezetők) elutasították. Ezért szeretném a segítségét kérni, hogy jogosan érezzük-e(?), hogy ez a helyzet így nincs teljesen rendben. Néztük a munkatörvénykönyvet, kollektív szerződést, de jó lenne biztosan tudni, hogy megsért-e a munkáltató bármit is, vagy megsérti-e ezeket? Ha igen, mit lehet tenni? Van-e megoldás? Hová, kihez fordulhatunk?

Érdeklődöm, hogy december 26-a fizetett ünnep-e a kereskedelemben, mert nem fizették ki. Ez hétfő volt.

Azt szeretném kérdezni, hogy ha kereskedelmi szakmunkás iskolában 3 évig eladói szakmát tanultam (1976-1979) és jelenleg egy áruházban vagyok eladó-pénztárosként alkalmazva, akkor köteles-e a munkáltató megadni a 161000 forintos garantált bérminimumot?

A kérdésem az lenne,hogy szombati munkanapra alkalmi munka esetén mennyi pénzösszeg jár?

1958-ban születtem csípőficammal. Operáltak többször. Jelenlegi cementes csípőprotézisem 15 éves. Jobb lábam rövidülése kb. 5 cm. Ennek okán gerincem is beteg, fizikai munkát nem végezhetek. Állapotom 12 éves korom óta végleges. 1994-2010-ig folyamatosan rokkantnyugdíjas voltam, 2010-től 2013-ig rehab járadékos, 2013-tól 2016-ig rehab ellátott, majd 2016-tól rokkant ellátott. Szellemileg nem vagyok fogyatékos, iskolába is hamarabb mentem, így 18 évesen már érettségivel a zsebemben dolgoztam. Egész életemben egyszer voltam munkanélküli 3 hónapig. Ténylegesen már az elmúlt évben meg volt 40 ledolgozott évem. Egészséges társaim nyugdíjba mennek mellőlem ennyi idővel, amíg nekem még 6-7 évet kell teljesítenem hozzám képest nehéz körülmények között és akkor sem lesz 40 évem, csak elérem a 65 éves korhatárt. A jogszabályok és törvények rendelkezései miatt, 40-14, vagyis csak 26 évem van "elismerve" ezidáig. 1. kérdés: - Hogyan lehetséges ez? Gondolatom szerint "rövid" magyarázata a következő: 1994. szeptemberében már (kényszer) vállalkozó voltam, amikor a leszázalékolás megtörtént, és attól a pillanattól a törvény nem adott lehetőséget , hogy ezt a tevékenységemet főállásúként folytassam. Tehát szintén kényszerből 2010-ig másodállasúként dolgoztam. Ez idő alatt nem kellett, nem is volt rá lehetőség, nyugdíjjárulékot fizetni, kivéve az utolsó 1.5 - 2 évet, amikor is újra kellett ilyen fajta járadékot is fizetnem. Értelemszerű: így veszett el a 16 évből 14..... ami nem kevés! és annak ellenére, hogy én akkor is dolgoztam és teljesítettem a velem szembeni összes egyéb elvárást és kötelezettséget. 2. kérdés: -Igazságos ez? Semmivel nem vagyok különb, mint aki 14 évig "lopta a napot". Ma "kényszeralkalmazott" vagyok egy nagy vállalatnál, ahol csak a megváltozott munkaképességem miatti -őket megillető! -, kedvezmények miatt alkalmaznak, és csakis 4 órában, kiszolgáltatott helyzetemnél fogva megaláznak és fizikailag és lelkileg is tönkretesznek. Ezen a helyen hárman vagyunk "fogyatékosok" (így hívnak bennünket), s nemrégen kiderült mindhárman pszichológushoz jártunk vagy járunk. Biztos vagyok benne hogy mi nem jó helyre kerültünk és nem minden munkahely ilyen, ez vezetőfüggő is, de olyan nehéz öregként, betegként másik helyet keresni, versenyezni.......tudom ezt is , mert természetesen próbálkoztam.

1954. május 9-én születtem, 46 év ledolgozott munkaviszonyom van. Kérdésem arra irányul, hogy mikor mehetek nyugdíjba, mit kell tennem.

Férjem 1954-ben született. A jogszabályok értelmében mikor mehet öregségi nyugdíjba, és milyen juttatásokra jogosult? Munkaviszonya 1968 óta tart. Közalkalmazotti munkaviszonya 1982 óta tart. Felmentési időre jogosult? Mikortól vehető igénybe és hány hónap? Végkielégítésre jogosult? Ez hány hónap?

Állásfoglalást szeretnénk kérni az alábbi témában:1954-ben született alkalmazottunk idén tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáját már évek óta nem tudja 100%-osan ellátni. Eddig nem küldtük el, az életkorára (nyugdíj előtt álló) való tekintettel, de megválnánk tőle, amint nyugdíjas lesz. Persze ő továbbra is szeretne nálunk dolgozni! Azt tudjuk, hogy csak akkor mehet nyugdíjba, ha nem áll biztosítási jogviszonyban. Kérdésünk, hogy milyen törvények vonatkoznak ránk? Milyen módon, és mikor szüntethetjük meg a munkaviszonyát a nyugdíj miatt, úgy hogy cégünknek a legkedvezőbb legyen? Milyen módon szüntessük meg a munkaviszonyát, hogy ne kelljen végkielégítést fizetnünk? Kell e nyugdíjazása után foglalkoztatnunk, ha ő kéri?!

Olvasgatom a pályázatfigyelő honlapját, ma találtam egy olyan cikket, hogy: 85 EZER FORINT EGYÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS NYUGDÍJASOKNAK! - ÍGY KAPHATJA MEG 2017-BEN! El is olvastam, és találtam benne egy részt ide bemásolom: "Rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy részére engedélyezhető-e egyszeri segély? A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, ezért részükre segély megállapítása nem engedélyezhető." Részemről annyi a történet, hogy rehabilitációs ellátásban részesülök 2015 nyarától, amiből vonnak le 10% nyugdíjjárulékot. Mellette nem dolgozom. A kérdésem tehát a- akkor ez a rehab ellátás a későbbiek folyamán nem számít majd bele a nyugdíjba? Korábban rokkantsági ellátást kaptam, de a felülvizsgálaton visszaminősítettek. Azt tudom, hogy a rokkantsági ellátás nem számít bele a nyugdíjba. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy kaptam egy tájékoztató levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól még 2014 év végén, amiben közölték, hogy mennyi biztosítási idővel rendelkezem. Ez szám szerint 11420 nap. Ez több mint 31 év. Múlt évben 70 napot tudtam dolgozni az egészségi állapotom miatt! ÖEK: 61% és C1-es kategóriában vagyok. Ha a rehab ellátásban eltöltött időszak ( 2015.08.01-től jelenleg is) beleszámít a 40+ nyugdíjba akkor mikor mehetnék érdeklődni a Nyugdíjintézethez szolgálati idő egyeztetésre? 1965-ben születtem.

A nők 40 éves nyugdíj lehetőségéhez megkértem a jogosultsági idő adategyeztetést. 2005 és 2012. jan.01. között III. cs. rokkant nyugdíjas voltam, azt követően a komplex vizsgálat után (2015) rokkantsági ellátást kapok, jelenleg is. Mivel a megélhetéshez szükséges, ezért az ellátások mellett részmunkaidőben, munkaviszonyban dolgoztam a törvényi keretek között. 1957-ben születtem, 1976 júniusa óta folyamatos munkaviszonyom volt, a rokkantosításomig. Kérdésem a következő: jogos-e, hogy 2005 - 2012. jan. 01. terjedő időre rokkantnyugdíj mellett, a munkaviszonyként dolgozó időmet nem veszik figyelembe. A járuléklevonás és befizetés megtörtént, ezt Nyenyi lapokkal tudom igazolni. Ez komolyan érint hisz 7 év, mellyel minden tekintetben meg lenne a jogosultsági idő.(32/40). Mi lesz a levont összeggel így? Még lehetőségem lenne a fellebbezésre. Érdeklődésemre szóban elutasítottak, mondván a 0,5 % emelést megkaptam erre az időre. Úgy érzem keveredik a saját jogú nyugdíjas és a rokkantsági nyugdíjas fogalom kérdése, hisz én nem voltam végleges rokkant.

A fluktuáció a be-és kilépési forgalomból, munkaerőváltásból és a munkaerőváltás intenzitásából vezethető le. De azt hogyan kell kiszámolni, hogy konkrétan hány százalék a fluktuáció mértéke?

Cégem évi 345000 forint cafeteria juttatást biztosít, melyben a 100000 forintos készpénz is benne van. Ha a kedvezményes közteherrel terhelt cafeteria elemeket választom, akkor nettó kb. 257000 forintot tudok igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a 100000 forint készpénzből kb. 74500 Ft-ot kapok?

2018 szeptember 20-án lesz meg a 40 éves munkaviszonyom. Egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném igénybe venni a nők 40-et, hogy nyugdíjba menjek. Nyugdíjba vonulásom után, milyen feltételek mellett tudnám folytatni a vállalkozásomat havi 40 órában?

Jelenleg rokkantellátasban részesülök és özvegyi nyugdíjat kapok. Az a kérdésem, ha elmegyek a kedvezményes 40 év munkaidőmmel nyugdíjba, akkor is jár az özvegyi nyugdíj? Jelenleg 61 éves vagyok az öregséginél rám 64 és fél év vonatkozik.

Túldolgozást végzett tavaly a férjem. 2016 január 20-ával mehetett volna nyugdíjba, de ő csak szeptemberben kezdte intézni a nyugdíját, mert úgy tudta, hogy 2017 januárjában mehetne nyugdíjba. Tavaly októberben kiderült, hogy 2016 januárjában elmehetett volna korkedvezmény által /autóbusz vezető/, így 2016 novemberében ment el, tehát 9 hónapot túldolgozott. Azt olvastam, hogy minden túldolgozott 30 nap után 0.5% nyugdíjemelés jár kérdésem a következő ez tényleg így van-e ez.

Kérdésem lenne,hogy a vállalkozás szüneteltetését keresőtevékenységnek veszik -e figyelembe?

1956.03.27. születtem 64 év+184 nap az öregségi nyugdíjkorhatár, ezt tudom. Női korkedvezményre még nem vagyok jogosult, 8 év hiányzik amit őstermelőként dolgoztam, de nem fizettünk járulékot. 2013.10.31. elszámolt napok 36 év 336 nap. Női korkedvezményre figyelembe vehető idő 33 év 305 nap, ebből kereső tevékenység 27 év 302 nap, figyelembe nem vehető idő 3 év 302 nap. 11 év 33 nap sima korkedvezményes idővel, és 0 év 0 nap keszonos korkedvezményes idővel, 2 év korkedvezményt szerzett. Ezt szeretném tudni, hogy ezt a korkedvezményes időt megkapom a hivatalos 64+fél év előtt? Pontosan szeretném tudni mikor mehetek nyugdíjba? Folyamatosan dolgozom most is.