kapubanner for mobile

Kérdezz-felelek

A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!

Én egy új munkahelyre kerültem és mivel eddig 12 órás munkarendem volt most átálltam a 8 órára. 3 nap 6-14-ig, 3 nap 14-22-ig, és 3 nap 22-06-ig.Közte persze vannak pihenők. Szeretném megkérdezni, hogy mikor 14-22-ig vagyok jár-e délutános pótlék 18-tól vagy sem. Nem szeretnék csalódni.

Egy cégnél voltam főállásban 2017.június -2018. január közötti időszakban. Táppénz után 2018. januári elején azonnali hatállyal felmondtak, azaz egyik napról a másikra. A felmondó papírokat aláírtam és átvettem. Időközben megtudtam, hogy még az azonnali hatályú felmondásnak is vannak szabályai. Ami engem érint: 2017.12.22-től 2018.01.08-ig voltam betegszabadságon illetve táppénzen, tehát az állapotom által nem volt lehetőségem a munkavégzésre, amit maga a kezelőorvosom is igazolt. Viszont mivel pont a karácsonyi ünnepek előtt voltam kénytelen betegszabadságra menni, ezt a munkahelyemen a főnökasszony úgy értelmezte, hogy szándékosan a karácsonyra való tekintettel nem mentem be dolgozni, illetve mentem el betegszabadságra. Tehát ez lényegében jogszerűtlen, azaz önbíráskodáson alapuló felmondás volt magának a főnöknő részéről. A munkaszerződésem szerint amit a munkába állásomkor megkaptam, 8 nap fizetett betegszabadságra voltam jogosult az adott naptári évben. Ebből 4 nap lett kifizetve 12.000 forint. Ha értelmezem, akkor még 4.napot kell hogy kifizessen nekem a cég, ugyanakkor a 8. napon túli fennmaradt részt az OÉP-nek. Viszont az erre való igényemet nekem kell kérelmeznem az OÉP felé vagy a cégnek kell leadnia a jelentést? Amit még megtudtam, hogy kellett volna minimum 15 nap türelmi időt kapnom és a munkában eltöltött időszakra távolléti díj is megillet engem. Szeretném Öntől megérdeklődni, hogy hogyan érvényesíthetem ezzel kapcsolatban a jogaimat?

1960.12.03-àn születtem és szeretnék előnyugdíjba menni.40 éves munkaviszonyom van,de nem tudom milyen lehetőségeim vannak nyugdíjba menni.Ki kell-e fizetnem valamennyi összeget a TB felé,vagy mit kell tennem ahhoz,hogy elérjem a célom?

Közalkalmazotti jogviszonyban 5 év, vagy 6 hónap a munkában töltött időszak esetén, ugyanannyi a felmondási idő? ( 2 hónap)

A jelenlegi munkáltatóm a tegnapi napon közölte velem, hogy szakképesítés hiányában nem vagyok megfelelő a jelenlegi pozícióm további betöltésére, de felajánlja, hogy áthelyez egy másik osztályra közös megegyezéssel. Ha én nem fogadom el, akkor kénytelen lesz megszüntetni a munkaviszonyomat! 2 napot adott a döntésre, illetve írásban semmilyen tájékoztatást nem kaptam, mindezeket szóban közölte velem. Hozzátenném, hogy másfél éve vagyok a jelenlegi helyemen és érdekes, hogy eddig nem merült fel ilyen probléma. Kérdésem az lenne, hogy jogszerű eljárás-e az ő részéről, hogy szinte egyik napról a másikra áthelyeztetne vagy felbontaná a szerződésemet? Esetleg van valami megoldás erre?

Munkafelvevő, pénztáros, garancia ügyintéző és adminisztrátor vagyok egy autó szervizben. Középiskolai érettségim van, eredeti szakmám óvónő. Rendelkezem ECDL vizsgával is. Melyikre vagyok jogosult?

A következő kérdéssel fordulok önhöz. 100%-os baleseti táppénzen vagyok itthon 2017 október óta. A napokban egységes fizetésemelés történt a cégnél ahol dolgozom. Én semmilyen papírt nem kaptam kézhez a fizetésemelést illetően, sőt arról sem kaptam kézzel fogható dokumentumot hogy miért nem emeltek a fizetésemen. Szóban közölték velem hogy csak. Járna-e jogosan a fizetésemelés, illetve kellett volna-e dokumentációt kapnom az esetleges indokról ha nem?

2019. augusztusában lesz meg a 40 éves munkaviszonyom és szeretnék nyugdíjba menni. Azt szeretném megtudni hogyan befolyásolja a nyugdíjam összegét, ha az elkövetkezendő időben pár hétig, esetleg hónapig táppénzen leszek. A nyugdíjszámításról szóló cikkét elolvastam, azonban nem tudom, hogy jól értelmezem-e,hogy kedvezőbb, ha valaki táppénzen van az utolsó egy évben. Ha igen akkor milyen időtartam az, amivel jól járok a nyugdíj összegét tekintve?

A nagyobb összegű ápolási díjat igényelni kell vagy automatikusan megkapja aki tartós beteget gondot?

A cafeteria elemek közül a lakáshitel törlesztés támogatás törvényileg nem adóköteles. Szabályos-e hogy a cég mégis bizonyos százalékot levon a cafeteria keretből, ha ezt választom?

2007-ben mentem korkedvezménnyel nyugdíjba az egészségügyből közalkalmazottként, majd 2012-től öregségi nyugdíjas vagyok, de továbbra is munkaviszonyban állok (2015-től a magánszférában). A régi dokumentumaim rendezgetése közben most vettem észre, hogy két külföldi tanulmányutamat nem számították be a szolgálati időbe. (35 év + 233 nap, 1970.09.01.-2007.04.30.).a.) Az egyik 1990-ben egy 9 hónapos Soros ösztöndíj volt, ami alatt 70%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Az akkori jogszabályok szerint (105/1989(X.25.) MT, 2§ 3(a)) ez mindenképpen munkaviszonynak számított, ha jól értettem, de ezt a munkahelyem valószínűleg nem jelezte a TB-nek. b.) A másik 199.-től egy éves külföldi ösztöndíj, amely alatt 50%-os fizetést is kaptam munkahelyemtől. Kérdésem, hogy visszamenőleg kérhetem-e az új nyugdíj számítást, és ha igen, van-e egyáltalán értelme? Az eü-ben kormányzati továbbfoglalkoztatási engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj összegével megegyező ún. fizetés kiegészítést kaptam 2012. után az akkori GYEMSZI-től. Mivel a munkahelyemen azt a tájékoztatást kaptam a HR szakembertől, hogy ebben az esetben nem jár a 0.5%-os nyugdíjemelés, ennek nem mentem utána, csak később, a 2015-ben történt felmentésemet követően. A nyugdíjemelést visszamenőleg megkaptam, azonban a fizetés kiegészítés emelését természetesen nem, mivel azt az időközben megszűnt GYEMSZI folyósította volna a munkahelyemnek. Kérdésem, hogy ezt a kb. 3 évnyi elmaradást valamilyen úton a jogutódtól visszamenőlegesen megkérhetem-e?

Férjem 2018. július 12.-én szerzi meg a 45 éves munkaviszonyát és a korhatárt is betölti júniusban. Kérdésem: 1983-ban volt egy hónapig fizetés nélküli szabadságon, ez miként befolyásolja a nyugdíjba vonulás időpontját, tovább kell-e egy hónapig dolgozni? Másik kérdés: Főállása mellett immár 38 éve mellékállása is van egy cégnél, az utolsó 15 évben már vállalkozóként végzi ezt a feladatot ugyanott. Mindig fizetett adót és járulékokat utána. Ezek a jövedelmek miként számítanak be nyugdíj összegébe?

Érdeklődöm, hogy amennyiben a munkáltató megállapítja dolgozói számára a Cafeteriát, majd azt számfejti is, megteheti-e, hogy a kifizetést -pusztán szóban- az egyébként szociális ágazatú intézmény bevételétől teszi függővé, így az egész évi kifizetés elmarad? Amennyiben nem, mit tehetnek a munkavállalók?

1954 novemberében születtem. 2014. decemberétől leszázalékoltak (67%, III. csop.) 2010. október 31-ig. 2016 júliusában ismét leszázalékoltak végleg a (ÖEK: 52%, EÁ: 48%) C2 rokkantsági ellátott csoportban. 2018 májusában betöltöm a nyugdíj korhatárt. Mivel - szakember által kiszámolt leendő nyugdíjam kb. fele lenne a jelenlegi rokkantsági ellátásomnál, eldöntöttem, hogy nem adok be nyugdíj igényt, hanem hagyom a rokkantsági ellátásom további folyósítását. Kérdéseim: 1. A nyugdíjkorhatár betöltése után megilletnek a nyugdíjas kedvezmények pl: nyugdíjas bérlet stb.? 2.Esetleges halálom esetén a nejem az érvényben lévő rokkantsági ellátásom, vagy az újra számolt nyugdíjam bizonyos részét kaphatja, mint özvegyi nyugdíjat? 3.Jelenleg egy nonprofit Kft.-nél dolgozom 4 órában minimálbéren, kiegészítésként. Mivel májusban elérem a nyugdíjkorhatárt és szerintük ez után már nem kaphatnak utánam kedvezményt, nem is alkalmazhatnak tovább! 4. Ugye jól tudom, hogy azt nem tehetem meg, hogy a rokkantsági ellátásom nyugdíjszerű folyósítását kérjem, mivel hiába születtem 1955.01.01. előtt, de 2011 dec.31-én éppen nem voltam leszázalékolva a két leszázalékolás között?

Júliusban lettem öregségi nyugdíjas, most januárban megkaptam a 3%-ot de a 0, 8%-ot nem kaptam meg, azt szeretném kérdezni hogy miért nem kapok?

2018. július 31-én megyek nyugdíjba a nők 40 éves kedvezményével. Közalkalmazottként, megoldható-e, hogy a felmentési idő alatt valamennyit dolgozzak, mert a munkahelyemen nagy szükség lenne rám és nyugdíjasként is szeretnék majd még valamennyit dolgozni?

1967-ben kötöttem házasságot a napokban elhunyt férjemmel, aki 2004-ben válópert kezdeményezett azzal, hogy 1992-től elhidegültünk egymástól minden érzelmi kapcsolat megszűnt közöttünk és Ő 1994-től a munkatársnőjével van életközösségben. A volt férjem tartotta családi kapcsolatait, ide volt volt bejelentve, a levelei ide érkeztek és hol itthon tartózkodott, hol a munkatársnőjénél. A bíróság helyt adott, hogy az életközösségünk 1994-ben szakadt meg, közben a volt férjem a közös tulajdon jelentős részét átjátszotta az új kapcsolatába. Én ebben az ádáz helyzetben megbetegedtem, 2000.11.01. orvosi bizottság szakvéleménye szerint 3, csoportba tartozó rokkant lettem. Kérdésem, hogy a napokban elhalálozott elvált férjem után özvegyi résznyugdíjat kérvényezhetek-e, hiszen a körülmények nagyban hozzájárultak egészségem megromlásához, mely miatt csak alacsonyabb nyugdíjazásban részesülök,

Ha nem vagyunk egy lakcímre bejelentve az apukával és nem is vagyunk házastársak, attól az apa igényelheti az adókedvezményt?

Elérkezett az idő, 2018.06.01. kezdem meg szabadsággal és felmentési idő letöltésével az 40 év munkaviszony utáni nyugdíj idejét, mely 2018.09.29. mint nyugdíj kezdődik. 23 éve dolgozom itt, mint közalkalmazott. Kollégám 3 éve lett nyugdíjas, ma 95.000 Ft a nyugdíja. Az ismerősöm most kapta meg az első nyugdíját, Ő csak 84. 000 Ft-ot kap. A mostani fizetésem a januári emeléssel 136.000 Ft. Félek mennyi lesz a nyugdíjam, nem értem aki 3 éve ment el többet kap, mint aki pár hónapja? Más törvény van életben, más a szorzó? Bizonytalan vagyok!

Munkáltatóként a béren kívüli juttatások (Szép kártya, készpénz cafetéria), az egyes meghatározott juttatások (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, iskolakezdési támogatás) és az adómentes juttatásokra (lakáshitel támogatás, diákhitel törlesztés) együttesen 450.000 Ft-os keretet határoznánk meg dolgozóink kérésére. Amennyiben a munkavállalók az egyes meghatározott juttatások (pénztárak, iskolakezdési támogatás) közül választanának, a keret az adókülönbözet mértékével (6,49 %) csökkenne. A változást a Kollektív szerződésben rögzítenénk, ez jogilag megoldható?

kerdezz_felelek.html