28 ezer pedagógus válhat munkanélkülivé az óraszámnövelés nyomán
Jelentős a különbség a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének eredményei között; ez a leginkább a pedagógusok heti munkaideje 80 százalékának kötelező munkahelyi eltöltését illetően mutatkozik meg.
Mendrey László elmondta, az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte meg, és ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. A PDSZ-tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezetteknek mindössze a 2,5 százaléka támogatta ezt a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat kötelezhetik arra, hogy túlóradíj fizetése nélkül vezessenek például szakköröket, múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey László.
Az is problémát jelent a pedagógusok számára, hogy amíg heti 32 órát kötelezően az iskolákban kell tölteniük, addig nem tudnak egyéb pénzkereseti forrás után nézni. Számosan jelezték, hogy az elmaradó keresetkiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát - közölte. Meglátása szerint a tanárok heti kötelező óraszámának 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást von maga után, ez a pedagógusok 140 ezres létszámával számolva legalább 28 ezer ember munkanélkülivé válását jelenti.
Meggondolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség differenciálásra a pedagógusok kötelező óraszámai között a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján, de "ezt generális jogszabályként megfogalmazni elhibázott lépés, és nem támogatható". Az oktatási államtitkárság felmérésében ezt a kezdeményezést a megkérdezett igazgatók 55,4 százaléka támogatta, míg a PDSZ a pedagógusok körében csak 18 százalékos támogatottságot mért.
Közlése szerint az oktatási államtitkárság közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívein 85,8 százalék támogatta, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, ehhez képest ők csak 71,8 százalékot mértek.
Arra kérdésre, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait közvetlenül államilag finanszírozzák, a PDSZ 59,9 százalékban kapott helyeslő választ, míg ugyanerre a kérdésre az iskolaigazgatók 68,3 százalékban mondtak igent az oktatási államtitkárságnak - közölte.
Elmondása szerint a pedagógusok állami alkalmazására (megtartva a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgatók hatáskörében) 55,6 százalék mondott igent az államtitkárságnak, ugyanezt a PDSZ kérdőívein 53,2 százalék támogatta.
A PDSZ elnöke beszámolt arról, hogy felmérésük eredményét a hét elején eljuttatják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárhoz, a kérdésekről pedig tárgyalásokat kezdeményeznek. Az oktatást érintő törvényeket ugyanis "nagyon nem helyes egyéni képviselői módosító indítványokkal átnyomni a parlamenten" - tette hozzá.
Mendrey László elmondta, az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte meg, és ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. A PDSZ-tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezetteknek mindössze a 2,5 százaléka támogatta ezt a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat kötelezhetik arra, hogy túlóradíj fizetése nélkül vezessenek például szakköröket, múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey László.
Az is problémát jelent a pedagógusok számára, hogy amíg heti 32 órát kötelezően az iskolákban kell tölteniük, addig nem tudnak egyéb pénzkereseti forrás után nézni. Számosan jelezték, hogy az elmaradó keresetkiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát - közölte. Meglátása szerint a tanárok heti kötelező óraszámának 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást von maga után, ez a pedagógusok 140 ezres létszámával számolva legalább 28 ezer ember munkanélkülivé válását jelenti.
Meggondolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség differenciálásra a pedagógusok kötelező óraszámai között a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján, de "ezt generális jogszabályként megfogalmazni elhibázott lépés, és nem támogatható". Az oktatási államtitkárság felmérésében ezt a kezdeményezést a megkérdezett igazgatók 55,4 százaléka támogatta, míg a PDSZ a pedagógusok körében csak 18 százalékos támogatottságot mért.
Közlése szerint az oktatási államtitkárság közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívein 85,8 százalék támogatta, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, ehhez képest ők csak 71,8 százalékot mértek.
Arra kérdésre, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait közvetlenül államilag finanszírozzák, a PDSZ 59,9 százalékban kapott helyeslő választ, míg ugyanerre a kérdésre az iskolaigazgatók 68,3 százalékban mondtak igent az oktatási államtitkárságnak - közölte.
Elmondása szerint a pedagógusok állami alkalmazására (megtartva a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgatók hatáskörében) 55,6 százalék mondott igent az államtitkárságnak, ugyanezt a PDSZ kérdőívein 53,2 százalék támogatta.
A PDSZ elnöke beszámolt arról, hogy felmérésük eredményét a hét elején eljuttatják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárhoz, a kérdésekről pedig tárgyalásokat kezdeményeznek. Az oktatást érintő törvényeket ugyanis "nagyon nem helyes egyéni képviselői módosító indítványokkal átnyomni a parlamenten" - tette hozzá.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Így teszi le a névjegyét egy új vezető