51 órát dolgoznak hetente a tanárok

A felmérést az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), valamint a PDSZ megbízásából és közös finanszírozásából a TÁRKI-TUDOK ZRT. végezte. A kutatás a közoktatásban dolgozó pedagógusok, így az óvodában, általános-, szakiskolákban és szakközépiskolában, gimnáziumban vagy többcélú intézményben pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak munkaidejét, feladatait és szakmájukkal összefüggő terhelését mérte fel, tényszerűen.

Márciusban összesen 3380 pedagógus vett részt az adatgyűjtésben, az elemzések így 148 iskolában 2807 tanító és tanár, továbbá száz óvodában 573 óvodapedagógus kéthetes időmérleg-naplózásának adataira támaszkodnak. A reprezentatív felmérés így a pedagógus bevallásán alapszik, a vizsgálattal átlagosan egy órát töltöttek el hetente az érintettek, melyet a végső eredményben is feltüntettek. A vizsgálat újszerűségét adja, hogy a legkorszerűbb online technológiát alkalmazta és a pedagógusok digitális írástudására épített, előnye továbbá, hogy az óvodákban dolgozó pedagógusokra is kiterjedt. Az óvodapedagógusok munkaterheléséről ez az első hazai vizsgálat.
A pedagógusok foglalkoztatását három törvény is érinti: a közalkalmazottak jogállásáról szóló, a közoktatási törvény és a munka törvénykönyve. Így egy intézmény vezetőjének komoly tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a feladatát jól lássa el - mondta el Szüdi János, az OKM közoktatási szakállamtitkára. "Mint mindenki másnál, a heti teljes munkaidő 40 óra a pedagógusok esetében is" - fejtette ki. Az államtitkár szerint fontos lenne, hogy a törvényi szabályozásnak megfelelően települési szinten tervezzék meg a közoktatásban folyó munkát, hogy a munkaterheket csökkenteni lehessen és az intézmények egymás között oszthassák meg a felmerülő többletfeladatokat.

A pedagógusok munkáját segítő szakembereket hiányolják
Lannert Judit, a vizsgálatot lefolytató cég vezérigazgatója elmondta: a felmérés adatai alapján nem kiugró a magyar pedagógusok leterheltsége, az országok csak alacsony számában végeznek azonban hasonló felméréséket. Hozzátette: az osztrákoknál 2000-es adatok alapján 46-52, az angoloknál pedig egy tavalyi felmérés szerint 50-58 órát dolgoztak hetente a pedagógusok. Az összehasonlítástól azonban óva int a vezérigazgató, hiszen országonként más és más módszer alapján készülnek a hasonló felmérések.

"A pedagógusok problémaként élik meg a gyermekek magatartásához kapcsolódó nehézségeket az intézmények vezetői pedig a pedagógusok munkáját segítő szakembereket hiányolják a rendszerből" - mondta Lannert Judit. Az OECD tagországokban ezer tanulóra 14 karbantartó, és átlagosan öt pedagógiai asszisztens jut, miközben nálunk az előzőekből 23 jut egy intézményre, utóbbiak egyáltalán nincsenek jelen a magyar iskolákban. A szakmai munkát segítők esetében is csak fele akkora a magyar állomány, mint a fejlett országokban átlagában.
Kerpen Gábor a kutatás eredményeinek bemutatásakor azt sérelmezte, hogy a 22 kötelező óraszámmal szemben a felmérés adatai alapján jóval többet dogoznak a tanárok, mint ahogy kellene. Elmondta: azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek a kötelező óraszámok átgondolására. A PDSZ szerint azonban a szabályozók sem jók: nincs munkahely a pedagógusok munkáját segítő szakértők számára, miközben az integrációs kényszerek hatására egyre nagyobb szükség lenne rájuk.

A pedagógusok 22 százaléka négy vagy több csoportban oktat
Az eredmények szerint a pedagógusok heti átlagos munkaterhelése 51 óra. Sok a túlterhelt pedagógus, de ezzel párhuzamosan alulterhelés is megfigyelhető: a válaszadó pedagógusok 5,4 százaléka egy héten 35 óránál kevesebbet dolgozik, 17,1 százalékuk pedig 60 órát vagy többet. A magyar pedagógusok munkaterhelése tehát jelentősen eltér az egyes iskolák között, esetenként pedig az intézményeken belül is, de attól is függ, hogy hány tantárgycsoportban oktatnak. A kutatás eredményei szerint a pedagógusok csaknem negyede egy, 30 százaléka kettő, kicsivel több, mint ötöde három tantárgycsoportban tart órákat, 22 százalék viszont négy vagy több csoportban is.

A nemzetközi trendeknek megfelelően, a magyar pedagógusok is a teljes munkaidejük harmadát töltik osztálytermi tanítással, és heti 3 órában adminisztratív feladatokat látnak el. A válaszadó pedagógusok, akik között részmunkaidősök is vannak, egy héten átlagosan 18,5 órát töltenek osztálytermi tanítással, 1,9 órát nem osztálytermi tanítással - például korrepetálással, szakkörökön való részvétellel -, előkészületekre és felkészülésre pedig 11,9 órát fordítanak. A pedagógus munkakörbe tartozó, nem tanítási feladatokkal (pl. diákok felügyelete, kísérése, étkeztetése, fogadóórán való részvétel, szülőkkel való kapcsolattartás, osztályfőnöki tevékenység) 9,5 órát töltenek el, az iskolamenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekkel 3,2 órát foglalkoznak, míg egyéni professzionális tevékenységre (például továbbképzés, önképzés) 6,1 óra jut hetente. A hétvégén végzett munka jelentős része az értékeléshez és az órákra való felkészüléshez kapcsolódik (48,4 százalék). A munkanapokhoz képest hangsúlyos szerepet kapnak azonban az egyéni professzionális tevékenységek, a szakmai tudás fejlesztése, elsősorban önképzés formájában (28,2 százalék).

Csaknem négy órát hétvégén is dolgoznak az óvodapedagógusok
Az óvodapedagógusok heti átlagos munkaterhelése 46,2 óra. A válaszadó óvodapedagógusok 5,3 százaléka egy héten 35 óránál kevesebbet dolgozik, azaz alulterheltnek nevezhető, 11,6 százaléka pedig 55 órát vagy többet tölt a munkájához kapcsolódó tevékenységekkel, ami azt jelenti, hogy jelentősen túlterhelt. A teljes heti munkaterhelésből 42,6 óra esik a hét öt munkanapjára és 3,6 óra a két szabadnapra.

Több időt töltenek oktatással a nyelvtanárok, mint a testnevelők
A felmérés szerint a különböző tantárgyakat tanítók leterheltsége más és más. "Ez egy olyan adat, amelyet még tovább kell elemezni. Az azonban már most is jól látszik, hogy idejük nagy részét tanítással töltik a nyelvtanárok. Kevesebbet foglalkoznak azonban adminisztrációval részben azért, mert alacsony számuk miatt nekik valóban a tanítással kell foglalkozniuk" - mondta el az Eduopressnek Lannert Judit. A hasonló esetek kiegyensúlyozásáért jóval több adminisztratív feladattal ruházzák fel a szakképzésben tanítókat, vagy a testnevelő tanárokat. Egy másik eltérés, hogy a természettudományi tárgyakat tanítók kevesebbet foglalkoznak a továbbképzésekkel, ez inkább a humán tárgyakat oktatókra jellemző - tette hozzá.

Az adatokat ugyan összegyűjtötték már, azokat még nem dolgozták fel. A Pedagógus 2010 kutatás folyamán született minden tanulmány később olvasható lesz az OKM, a PDSZ és a TÁRKI-TUDOK honlapján.

edupress.hu