A bölcsészek kiválóak, a közgazdászok viszont piacképesek

A HVG 2014-es felsőoktatási rangsora alapján a legtöbb képzésterületet továbbra is a nagy budapesti egyetemek uralják, de az is kiderül, hogy informatikusnak éri meg a legjobban tanulni, és hogy a nők még mindig hátrányban vannak a diplomások között.

Az összesített rangsorban kevés érdemi változás következett be az elmúlt évhez képest. A lista tetején változatlanul az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) található, amit elsősorban kiegyensúlyozottan jó eredményeiknek köszönhetnek. Míg sem a hallgatói, sem az oktatói rangsorokban nem kerültek első helyre, még mindig hozzájuk jelentkezik a legtöbb, ráadásul igen jó képességű diák és a legtöbb tudományos fokozattal rendelkező oktató is az itt működő karokon tanít.

A nagy budapesti egyetemek közül a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két helyet javított, így előbbi idén a 2., utóbbi a 9. helyen áll. Az élboly gyakorlatilag változatlan: a listát vezető felsőoktatási intézmények összetétele alig módosult, az első tízből csak a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) és Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szorult ki (a 11. és 12. pozíciókra), helyettük pedig a BME és a Pannon Egyetem jutott be ide.

A bölcsészek a legjobbak

Az intézményekbe érkező hallgatók kiválósága alapján összeállított rangsor élén a BME és a Corvinus cseréltek helyet, jelenleg utóbbi áll a dobogó tetején, míg a harmadik helyen továbbra is az ELTE, a negyediken pedig a Semmelweis Egyetem foglal helyet. Jelentős változások itt sem történtek, megfigyelhető azonban, hogy az idei évben gyakorlatilag az összes intézménynél csökkent a nyelvvizsgával felvett nappali tagozatos hallgatók aránya.

Az oktatói rangsor legszembetűnőbb változása, hogy a tavalyi listavezető NYME egy év alatt nyolc helyet zuhant vissza a listán. Helyére a Nyíregyházi Főiskola, a dobogó második fokára pedig az öt helyet javító Pécsi Tudományegyetem (PTE) került. A BME is javított hat helyezést, de még így is csak a 20. helyet szerezték meg.

Bár a felvételi rendszer változásai miatt sokan azt várták, hogy az összesített kari rangsor jelentősebben átalakul, ez nem következett be. A dobogó tetején továbbra is a korábban is jól teljesítő bölcsészkarok, közöttük az ELTE Bölcsésztudományi Kara, illetve az elmúlt években szintén jó helyezést elérő természettudományi és orvosi karok találhatóak meg elsősorban.

Kiszámítható eredmények

A bölcsészképzéseknél a hallgatói kiválóság alapján szintén az ELTE vezet, az oktatói rangsorban is csak a Miskolci Egyetem (ME) tudta maga mögé utasítani. Közben az ELTE pedagógiai kara továbbra is a legnépszerűbb bölcsészképző hely, amely mellett szintén mindkét listán jól teljesített a PTE és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) is.

A gazdaságtudományokat oktató karok listáin a Corvinus szerezte meg a dobogó legfelső helyét: a legjobb oktatói mutatókat az itteni Közgazdaságtudományi Kar tudhatja magáénak, a legkiválóbb hallgatók pedig szintén itt és a Gazdálkodástudományi Karon tanulnak. A listán ezután a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a BME karai következnek.

Az egyik legértékesebb képzés, az informatikusi esetében a hallgatói rangsort sorrendben a BME, az ELTE és a Corvinus vezetik, az oktatói kiválósági listán azonban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) állt az élen, a top tízbe itt a Corvinus be sem fért.

A jogi területen az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara győzedelmeskedett, de versenyben van a ME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Károli is. A jogászok egyébként munkaerő-piaci szempontból kiváló mutatókat produkálnak, a munkanélküliek itt kevesebben vannak, a képzést elvégzők nem egészen négy hónap alatt állást találnak, a diploma megszerzésekor pedig több mint felük már főállásban dolgozik.

A műszaki képzések tekintetében a BME az abszolút és megkérdőjelezhetetlen győztes. Oktatói a legtöbb műszaki kart az élbolyba juttatták, a hallgatók kiválósága alapján pedig egyenesen náluk működik a hat legjobb kar. Az orvosi karok listái esetében sem született meglepő eredmény, itt a Semmelweis Egyetem végzett az élen.

Hallgatni arany?

A munkaerő-piaci statisztikákból kiderül, hogy diplomásnak lenni továbbra is megéri – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében mindössze 5,7 százalék a munkanélküliek aránya, ami alig több mint fele az országos átlagnak. A diplomások a jövedelem tekintetében is sokkal jobban állnak, bruttó átlagjövedelmük ugyanis, amely átlagosan 460 ezer forint, kétszerese a 230 ezres hazai átlagkeresetnek.

A HVG kiadványából kiderül ugyanakkor, hogy nem minden képzési területen számíthatnak egyértelmű sikerélményre a felsőoktatásból kikerülők. Főként a bölcsészek között jellemző, hogy nemcsak szakmájukon kívül kénytelenek sokan (26 százaléknyian) elhelyezkedni, de akár olyan állásban is, amely nem kíván meg felsőfokú végzettséget, és náluk az átlagkereset is csak nettó 136 ezer forint. A pályakezdő munkanélküli bölcsészek is viszonylag sokan vannak, 9 százaléknyian.

A legtöbbet egyébként a PPKE Technológiai és Bionikai Karának hallgatói keresik, őket szorosan követik a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának végzettjei, majd a Corvinus közgazdászai. A legjobb fizetéseket összességében a BME, az Óbudai Egyetem és a BCE egykori hallgatói vihetik haza. A legmagasabb nettó átlagfizetés az informatikusi képzéseket elvégzőké, akik 212 ezer forinttal gyarapodnak havonta, és az e szakot végzett pályakezdők közül mindössze 3,7 százaléknyian maradnak állás nélkül frissdiplomásként.

A HVG szerint ugyanakkor még mindig általános tendencia, hogy a nők és a férfiak között számottevő különbségek tapasztalhatóak. A diplomás nők között ugyanis nem csak 8 százalékkal magasabb a munkanélküliek aránya, de jóval kevesebbet is keresnek, mint azonos végzettségű férfi társaik.

Érdekesek még a külföldi munkavállalással kapcsolatos adatok. Ezek szerint a pályakezdők közül minden tizedik már ki is próbálta, milyen idegen országban dolgozni, és persze vannak olyan szakok, ahol ez az arány kiemelkedően magas. A legtöbben az egészségügyi és orvosi végzettséggel rendelkezők közül döntenek úgy, hogy inkább máshol próbálnak szerencsét – a legtöbben pedig kint is maradnak, ami összességében nem meglepő, hiszen mintegy 100 ezer forinttal magasabb jövedelemre számíthatnak, mint Magyarországon.

Edupress