A család fontosabb a karriernél a leendő munkavállalók szerint

A Continental az INFAS Piac- és Társadalomkutató Intézettel közösen készített közvélemény-kutatásában elsősorban a jövendőbeli munkavállalók ideális munkahellyel kapcsolatos elvárásait, továbbá a munkaerő-piaci várakozásait vizsgálta. A felmérésben összesen 1.025 diák vett részt. A munkahellyel kapcsolatos elvárások mellett opciós lehetőségként gazdasági-, politikai-, és társadalmi témájú kérdések is bekerültek a kérdőívbe.

A válaszadók több mint háromnegyede "ígéretesnek", vagy "nagyon ígéretesnek" látja jövőjét, nemzetközi összehasonlításban pedig a felsőoktatásban már végzettek 57 százaléka saját versenyképességét jobbnak ítélte meg, mint az eddigi kutatások során valaha. A szokatlan optimizmus nem meglepő, hiszen a trend tisztán összecseng a német cégek várakozásaival is, amelyek többsége (76 százalék) bizakodóan tekint a jövőbe. A diákok 33 százaléka a gazdasági fejlődést különösen kedvezőnek ítélte meg a következő évre, a válaszadók 55 százaléka pedig kisebb változásokat remél a konjunktúra alakulásában.

"Sikerült egy újabb trendet is meghatározni a kérdésekre adott válaszok alapján. Ötből négy hallgató olyan vállalatot választana, amelynek társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elkötelezettsége jelentős. Ugyanakkor csak egy szűk csoport jelölte meg azt a választ, miszerint hisz abban, hogy a cégek mögött álló részvénytulajdonosok valóban végeznek ilyen irányú tevékenységet" --– hangsúlyozta Elke Strathmann, a Continental HR vezetője az eredmények kiértékelése kapcsán.

Ötből egy válaszadó (19 százalék) a társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalás kérdését a jövendőbeli munkavállaló saját döntésének tekinti, és majdnem harmaduk (29 százalék) szerint ez a fenntartható üzleti gyakorlat része. A válaszadók tizede volt azon a véleményen, hogy mindezek elsősorban a privát szférához kapcsolódnak. A felmérésben résztvevők 81 százaléka a lakosságot és a politikusokat közös együttműködésre hívná az igazságos gazdaság megteremtésére. A válaszadók többsége (70 százalék) fontosnak tartja az erőforrások tisztességes elosztását, és ezt a következő évek egyik legnagyobb kihívásának tekinti. Ugyanezen az alapon a felmérésében résztvevők majdnem fele (47 százalék) nyilatkozott úgy, hogy minden áron szeretné megvédeni Németország és Európa gazdasági felsőbbrendűségét. A közvélemény-kutatásban résztvevők több mint 23 százaléka nem adná fel a jólétet.

"A vállalkozások erőforrásait meglehetősen megviselte a globális piacon az elmúlt néhány év. Míg korábban a gazdasági siker elsősorban a vállalat vonzerejétől függött, addig napjainkban egyre inkább úgy tekintenek a cégekre, mint a társadalom részére. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak meg kell tenniük a megfelelő erőfeszítéseket a társadalmi és ökológiai fenntarthatóság érdekében" --– figyelmeztetett a HR vezető.

A kutatásból kiderült: az érdekes munkahelyi feladatok (57 százalék), a szerződésben szabályozott feltételek (41 százalék) és a meghatározott munkaidőben történő munkavégzés mellett (30 százalék) a magánélet és a munka összeegyeztethetősége (91 százalék) is fontos alappillére a vonzó munkakörnek. A magánéleti kapcsolatokat és a családot a válaszadók 62 százaléka fontosabbnak ítélte meg a tanulmányoknál és az egyéb képzéseknél (55 százalék), vagy a munkánál és a karriernél (30 százalék). A prioritások sorrendjében a család és a párkapcsolatok előtérbe helyezése miatt a külföldi munkavállalásra nagyon kevés hajlandóságot mutattak a felmérésben résztvevők.

2012-ben 20 emberből mindössze egy vállalt volna hazáján kívül munkát. A lehetséges célországoknak Svájcot (58 százalék) és az Egyesült Államokat (51 százalék) jelölték meg a legtöbben, Oroszországot (11 százalék) és a kelet-európai államokat (14 százalék) pedig a legkevésbé találják vonzónak a jövendőbeli munkavállalók.

Míg 2007-ig a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók száma csökkent, addig 2012-re mintegy kétharmaddal több diák fejezte be gyakorlatát anyaországában, ennek jelentős hányada (41 százalék) pedig önkéntes munka volt. A tapasztalatszerzés idővel visszanyerte külföldi népszerűségét is, ahogy a gazdasági területen a nemzetközi tudás és kompetencia is tendenciaszerűen nő az egyetemi környezetben (2007: 28 százalék, 2012: 34 százalék), amely általánosságban igaz az egyetemi, a gazdasági és az üzleti szakokra.

Érdekesség, hogy nemzetközi összehasonlításban a női válaszadók általában véve rosszabbnak ítélték meg karrierlehetőségeiket saját tudásuk, illetve személyes előnyeik szempontjából, mint férfi társaik. "A nőknek valóban szükségük van arra, hogy javítsanak önbecsülésükön a magasabb képzettségi szint elérése érdekében. Az is tisztán kivehető a felmérésből, hogy az egészséges munka-magánélet egyensúly minden leendő munkavállalónak egyaránt fontos", hívta fel a figyelmet Strathmann.